köny - VIKTOR PELEVIN: P5

  • Benedek Szabolcs
  • 2010. június 24.

Zene

Elhatároztam, hogy azért sem fogom úgy kezdeni, hogy "Viktor Pelevin a kortárs orosz irodalom fenegyereke". Nem, mert ezt a formulát Szorokinra vagy Jerofejevre is kiosztották már, arrafelé kétségkívül nem szűkölködnek fenegyerekben.
Elhatároztam, hogy azért sem fogom úgy kezdeni, hogy "Viktor Pelevin a kortárs orosz irodalom fenegyereke". Nem, mert ezt a formulát Szorokinra vagy Jerofejevre is kiosztották már, arrafelé kétségkívül nem szûkölködnek fenegyerekben. S Pelevin csak annyira fenegyerek, mint mindenki más, aki manapság luxusbordélyokról vagy meleg rendõrökrõl ír.

Honi népszerûségét leginkább az mutatja, hogy életmûvének java részét kiadta már az Európa. Ezúttal öt elbeszélés van soron. A kötet alcíme épp annyira megjegyezhetetlen, amennyire az egyes darabok címei: Pindosztán politikai pigmeusai - pá, pederaszták; nem kis fordítói bravúr volt ennek a magyarra ültetése. A groteszk és mégis hihetõ történetek színtere ismételten az orosz valóság, mely a kortárs szerzõk közremûködése nyomán már-már olyan, részben mitikus, részben szürreális helyként jelenítõdik meg elõttünk, mint mondjuk Latin-Amerika a Márquezék fémjelezte ottani irodalmi boom idején. Pelevin nemcsak a bulvár diktálta világnak szól be ("a nem túl gazdagok eladják a nagyon szegényeknek a gazdagok, a nagyon gazdagok és a mesésen gazdagok életérõl alkotott fantáziálásaikat"), hanem a fenegyerekek fémjelezte ellenkultúrának is, ami egyik hõsnõje, egy hazafias célokért dolgozó luxusprosti megfogalmazásában "nem más, mint bármilyen áru, amit gyorsan el akarnak passzolni, és mindjárt a pénztár mellé teszik ki a pultra". Az egész csak YouTube és MediaPlayer, némi furmányosan zavaros ideológiával hintve. A világ Pelevin szerint.

Fordította: Goretity József. Európa, 2010, 294 oldal, 3200 Ft

*** és fél

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.