A szerk.

A kereszt nevében

A szerk.

Szándékosan félreértik, durván félremagyarázzák, de még a szavait is kiforgatják mindenre képes civilszervezetek annak a szegény, üldözött Kereszténydemokrata Néppártnak, amely a költségvetéshez benyújtott módosító indítványával más célra irányítaná a terhességmegszakításra szánt 400 millió forintot.

Ebbõl az összegbõl azok abortuszát támogatnák, akikét az Egészségbiztosítási Alap nem állja, mert nem a várandós nõnél vagy a magzatnál fennálló súlyos egészségügyi ok miatt kerül rá sor. Hanem másért - a józan ész szerint ezer és egy okból, hogy messzebb ne menjünk, szociális indokok alapján.

 

A Pálffy István és Sáringer-Kenyeres Tamás indítványa ellen fellépõ civilszervezetek (a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, a NANE Egyesület, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Patent Egyesület és a Stop-Férfierõszak Projekt) képmutatónak és a terhességmegszakítások számának csökkentésére alkalmatlannak tartják az elvonást, ami valójában csak egy újabb csapás a szegényekre. Lévén elég nyilvánvaló, hogy kik hullanának így ki abból a körbõl, amely számára az ilyen beavatkozás még elérhetõ. Mindezt persze fordíthatnánk sokkal durvábban is a civileknél, például úgy is, hogy "nehogy má' mi fizessük a cigányok összes abortuszát, mert azok nem tudnak parancsolni úgyse maguknak", vagy még ennél is durvábban, hogy a szegény ezt érdemli, az dögöljön meg, az legyen boldogtalan - a kereszténység szent nevében, ámen.

Önmagában már az elég súlyos, hovatovább végzetes következményekkel járó helyzet, hogy ma Magyarországon a tudatos családtervezés, a korszerû fogamzásgátlás csak egy bizonyos életnívó fölött elérhetõ. Erre nyilván csak rátesz egy lapáttal, hogy pont azoktól, akik ezen állapot legfõbb kárvallottjai, akik nem járnak tanácsadásra, akiknek nem telik antibébi-tablettára, de még egy csomag óvszerre sem, nos, azoktól még vonjuk meg a törvényes, az ellenõrzött, de legfõként biztonságos terhességmegszakítás lehetõségét. Az élet nevében. Nem is a haláléban. Elvégre mi vagyunk a keresztények.

 

És van annak a pénznek jobb helye is, fordítsuk az árvaházak csinosítására, vagy épp cserkésztáboroztatásra. Persze, meg minden szépre és jóra, ki ne tudna semmi perc alatt 400 millió forintot elkölteni, pláne a másét. Csakhogy ez egyszerû szemfényvesztés, mesebeszéd. Hiszen semmi másról nincs itt szó, mint a Fidesz összes korábbi ígéretének és a saját alkotmányszerûségük vonatkozó passzusának a felmondásáról. Miszerint dehogy akarnak õk teljes körû abortusztilalmat, hiszen ez itt Európa, hova tetszenek gondolni. Ám ami most történik, az nem más, mint egy öles, pontosabban döntõ lépés az abortusztilalom korlátlan szélesítése felé. Az, amit a kereszténydemokraták mindig is akartak, csak az a jó Fidesz féken tartotta õket. Tartotta, egy frászt, soha.

 

Lapunkban már nyár elején nagy terjedelemben foglalkoztunk az abortusztilalom várható kiterjesztésének lehetséges trükkjeivel. Spronz Júlia és Kuszing Gábor ezt írták: "Szintén a törvény módosítása nélkül fel lehet emelni az abortuszért fizetendõ díj összegét. Jelenleg ugyanis az a fõszabály, hogy a beavatkozás költségét kizárólag akkor fedezi az állam, ha arra egészségügyi indokból került sor. A törvény szerint a 'fizetendõ díj megegyezik a társadalombiztosítás szerinti finanszírozás mindenkori összegével', ami jelenleg 29 710 Ft. Azonban ez bármikor, különösebb feltûnés nélkül felemelhetõ. Rendelet határozza meg azt is, hogy szociális rászorultsági alapon kik kaphatnak 70, illetve 50 százalékos kedvezményt vagy felmentést a díj fizetése alól, ami szintén észrevétlenül megváltoztatható. Ezzel tovább lehet mélyíteni a szegények - köztük sok roma nõ - és a tehetõsek közti különbséget."

 

Tisztán látták a jövõt, pont ez történik ma. Ez a kereszténydemokraták célja. És még van bõr a képükön szándékos félremagyarázásról beszélni.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?