A szerk.

Leépülés

A szerk.

Mivel sem két hét, sem két év alatt nem lett rend, a Fidesz nem tud mást tenni, mint szóban keménykedni - vagyis a Btk.-t és a büntetőeljárási törvényt a totális szigor irányába tolni. A három csapás törvénye, a 12 évesek büntethetősége, a rendőrségi tanúkihallgatás ügyvéd nélkül - szép íve ez a jobbikos kottából játszó kormánypárti javaslatoknak, és a szabálysértési változásokat, közöttük is a legundorítóbbat, a hajléktalanság kriminalizálását még nem is említettük.

Hétfő este újabb elem került e sorba: a parlament megszüntette az előzetes letartóztatás felső határát a legalább 15 évvel büntethető bűncselekmények esetében. A javaslat még csak nem is titkolja, hogy erre azért van szükség, mert "a közelmúlt sajnálatos eseményei rávilágítottak (...) arra, hogy nem minden esetben elegendő" a jelenlegi törvényi maximum, azaz a négy év. Azt se hittük, hogy hivatalos dokumentumban egyszer még sajnálatos eseményekről fogunk olvasni. Bármekkora fiaskó is az ároktői banda szökése, bármekkora ciki is ez belügyminiszternek, igazságügy-miniszternek, a rendőrségnek, a bíróságoknak és az ügyészségnek, az nem lehet megoldás, hogy az állam működésképtelensége miatt alapvető jogokat korlátozzunk.

Rogán Antal szerint most nyilván gyilkosokat védünk - a derék frakcióvezető ezzel revolverezte a törvényjavaslatot kritizáló ellenzéket. Pedig mindössze arról van szó, hogy még az állam - mint a büntető joghatóság egyetlen, kizárólagos birtokosa - sem lehet korlátlan ura az emberi életnek. Ez nem büntetőjogi, hanem emberi jogi kérdés. Annak a régi és fontos elvnek az érvényesítése, miszerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata meg nem állapította. Éppen a parlamenti kétharmad ne ismerné az alaptörvény e mondatát? Márpedig úgy tűnik, hogy a fideszes többségű alkotmányügyi bizottság nem ismeri. Módosító indítványuk indokolása ugyanis nem gyanúsítottról, nem feltételezett tettesről, hanem elkövetőkről beszél - mintha már meg is lenne az ítélet. Az a duma pedig, hogy más európai országokban is létezik a gyakorlat, porhintés. Ha az állam annyira impotens, hogy nem képes a feltételezett bűnelkövetőiről időben ítéletet hozni (mint az ároktői banda esetében, amely ügyben ráadásul a gyanút alátámasztó bizonyítékokkal sem volt különösebb gond), akkor hiába tartja a feltételezett elkövetőket akár életfogytig előzetesben - attól sem nagyobb rend, sem jobb közbiztonság, sem gyorsabb és hatékonyabb igazságszolgáltatás nem lesz. Miért is igyekezne jobban rendőr, ügyész vagy bíró, ha a gyanúsított akár évtizedekig is előzetesben ülhet? És mi történik akkor, ha esetleg 30 év előzetes után kiderül, mégsem a feltételezett tettes volt a valódi elkövető?

Azt látjuk, amit már sokszor: valamely "válságtünettel", rosszul működő szabályozással, lomha intézménnyel szembesülve a Fidesz-kétharmad az intézményt, a szabályozást nem megjavítja, hanem baltával esik neki. Amit a helyébe épít, nemcsak represszív, de diszfunkcionális is. A lényeg a cselekvés látszata.

Most ugasson a Jobbik, hogy nincs itt rend!

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?