Nem könnyű az ellenzék dolga Magyarországon: alig van pénzük, az elektronikus médiából kiszorultak, és sokszor egymással sem sikerül zöld ágra vergődniük. Országos politikusként maradt némi mozgásterük, de vidéki önkormányzati képviselőként vagy aktivistaként igen behatároltak a lehetőségeik. Ám azok, akik igazán rátermettek és hajlandók vállalni a konfliktusokat helyben, képesek áttörni az ingerküszöböt.
| ||
Baranyi Krisztina (Együtt) Rögtön egy kakukktojás; ferencvárosi önkormányzati képviselő, de lendületbe jött vidéken is az után, hogy 2015-ös föllépése eredményeként az állam nekifogott megtisztítani a mérgező anyagoktól az egykori Budapesti Vegyi Művek Illatos úti telepét és annak környezetét. Úgy tűnik, az Együtt politikusa rátalált a neki való témára: a fővároson kívül több helyen próbált tenni azért, hogy egy fokkal elviselhetőbb legyen az életünk. Az Átlátszó cikke után ő tett feljelentést amiatt, hogy Vásárosnaménynál a Tisza Menti Regionális Vízművek Zrt. telephelyéről nem megfelelően megtisztított szennyvíz ömlik a Tiszába. Baranyi Krisztina rendszeresen mérte a vízminőséget, majd a vízművek elkezdte kitakarítani a fekáliát a Tiszába vezető csatornából, és fokozta a tisztítási hatékonyságot. A képviselő novemberi mérései alapján a víztisztaság már közelíti a normális szintet.
A Greenpeace fülese után Baranyi rárepült a kiskunhalasi vegyihulladék-lerakatra is, miután kiderült, a város határában 1000 tonnányi veszélyes szemét rothad mindenféle műszaki védelem nélkül. Még egy törvényjavaslatot is beadott az Együtt, hogy megelőzhető legyen a részben hiányos szabályozás miatti környezetkárosítás, vagy ha már nagy a baj, akkor közpénzből gyorsan rendezhető legyen a kármentesítés. A javaslat – természetesen – az illetékes parlamenti bizottságon se ment át, így az Országgyűlés nem szavazhatott róla.
A vásárosnaményi szennyezési ügy után a képviselő folytatta a Tisza vízminőségének mérését, és egészen elképesztő eredményeket kapott: szerinte a Felső-Tisza környékén található szennyvíztisztítók miatt is folyamatosan szennyeződik a folyó; van olyan szakasz, ahol kavarog a fekália, illetve több helyen a vízminőségi határértéket sokszorosan túllépő kommunális eredetű szennyezést lehet regisztrálni. Legutóbb Áder Jánosnak írt ez ügyben levelet, ha már a köztársasági elnök is aggódik a környezetért. Baranyi Krisztina folytatja tovább a saját forrásból és közadakozásból finanszírozott méréseket.
| ||
Ferjancsics László (Együtt) Szülő- és lakóhelyén, Vácott ötödik ciklusát tölti a képviselő-testületben, 2014-ben az Együtt és a Vácért Lokálpatrióta Egyesület közös jelöltjeként szerzett mandátumot. A közérdekű adatigénylések specialistája, neki köszönhetően derült ki, hogy egy váci önkormányzati cég tízmilliós szerződéssel tömte ki a korábban a városban koncertet adó Kovács Ákost, pontosabban a hozzá köthető Fehér Sólyom Bt.-t. De a politikusnak voltak ennél nagyobb dobásai is. A Kúria előtt nyert pert a Magyar Nemzeti Kereskedőház ellen. Bár az első körben sem az első, sem a másodfokon eljáró tanács nem kötelezte adatkiadásra a kereskedőházat, a felülvizsgálati eljárás fordulatot hozott, s nem lehetett tovább titkolni a 2012–2013 között kötött, 400 ezer és 5 millió forint közti szerződések adatait. Perelnie nem kellett, de Ferjancsics derítette ki idén márciusban, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014-ben és 2015-ben összesen 137 millió forint értékben szerződött az igazságügyi miniszterhez köthető Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával. Amúgy is ő az MNB (egyik) mumusa: az általa megszerzett adatokból vált világossá, hogy Matolcsy György új kedvesének édesanyja a cégén keresztül közpénzen nemcsak négy, hanem mind a hat jegybankos alapítványnak könyvel. Azt követően, hogy a jegybank nem volt hajlandó kiadni, mekkora az MNB-alapítványok felügyelőbizottsági tagjainak tiszteletdíja, Ferjancsics a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, s a NAIH néhány hete egyértelműen arra az álláspontra jutott, hogy Matolcsyéknak ismertetniük kellene az adatokat. Ferjancsics perelte be a Miniszterelnöki Kabinetirodát is: egy november végi ítélet szerint Rogán Antalék nem titkolhatják a legutóbbi népszavazással kapcsolatos szerződéseket.
Az Együtt váci önkormányzati képviselője volt a kezdeményezője és kidolgozója annak a közös ellenzéki javaslatnak is, amelynek eredményeként a kormánypárti városvezetés nyáron mégis megváltoztatta a Hóman Bálint utca nevét.
| ||
Földi Judit (Demokratikus Koalíció) 2015 óta önkormányzati képviselő Székesfehérváron, ő a DK választókerületi elnöke. Alig több mint másfél éve politizál, mégis már több, országos visszhangot kiváltó megmozdulást szervezett. Az elsőt rögtön a miniszterelnök családjának egyik tervezett beruházása miatt a Felcsúthoz közeli Gántra, mivel a falu gránási településrészéhez Orbán Győzőék cége hulladékfeldolgozót akart építeni, s az ezzel járó zaj és por tönkretette volna több száz ember mindennapjait. Földi Judit Orbán Győzőék székesfehérvári háza előtt is demonstrált a hulladéklerakó ellen, amit – nem függetlenül a több hónapos média- és politikai nyomástól – végül nem építettek meg. A magát a saját vállalkozásaiból fenntartó fehérvári politikus másik nagy dobása az volt, amikor a helyi baloldali ellenzéket összefogva 2015 nyarán tiltakozott az ellen, hogy szobrot emeljenek egy székesfehérvári gimnáziumhoz közeli területen Hóman Bálintnak. A szobor felállítására 15 millió forintot adott az Igazságügyi Minisztérium és további kettőt a fehérvári önkormányzat. Földi Juditék a tervezett helyszínen egy oszlophoz láncolták magukat, s végül sikerrel jártak: a már megtervezett tárgyat nem állították fel.
A DK-s politikus leglátványosabb akciója az volt, amikor egy keszthelyi képviselőtársával, Kovács Viktóriával idén májusban az éppen akkor átadott felcsúti kisvasút elé feküdtek. A szerelvény nagyjából harminc percet vesztegelt első hivatalos útja előtt. A sínekről a rendőrök vitték el a tüntetőket, akik ellen szabálysértési eljárás indult, és mivel nem kértek nyilvánosan bocsánatot, bíróság elé került az ügyük. Mindketten figyelmeztetést kaptak.
| ||
Gedei József (Demokratikus Koalíció) Jászberény volt polgármestere jelenleg önkormányzati képviselő. A baloldali helyi ellenzéki képviselők közül az ügyvédként is dolgozó Gedei lépett fel a fideszes polgármester ellen, amikor kiderült, hogy Szabó Tamás elnyerte egy saját maga által meghirdetett önkormányzati ingatlan bérleti jogát. A 84 négyzetméter alapterületű, két és fél szobás tetőtéri lakást, amibe válása után költözött be, most határozott időre, havi 54 ezer forintért bérli a városvezető.
Gedei – más eszköz híján – feljelentésekkel próbálta megakadályozni, hogy a város elherdálja ingatlanvagyonát, ugyanis Jászberényben az utóbbi években a Fideszhez közel álló érdekköröknek látványosan kedvező feltételekkel adnak el ingatlanokat. Ezek között volt egy olyan épület, amelynek egy részét egy bank bérelte az önkormányzattól, a városvezetés mégis eladta, így a bérleti díjból befolyt bevételek azóta egy szerencsés vállalkozó pénztárcáját gyarapítják. Itt egy szerződésszegés miatt milliós kötbért hajthatna be az önkormányzat, de nem teszi; Gedei „jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés” miatt tett feljelentést, de nem indult nyomozás. A DK-s politikus hiába tiltakozott, a laktanyát is eladta Jászberény – a korábbi értékbecslésnél olcsóbban, és ugyancsak egy jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező vállalkozó cégének.
| ||
Gerstmár Ferenc (LMP) Az LMP-ben évek óta próbálkoznak bevonni vidéki önkormányzati képviselőket az országos körforgásba, kisebb-nagyobb sikerrel. Kevés helyi politikusuk közül Gerstmár Ferenc az egyik, aki az ökopárt önkormányzati szakszóvivőjeként olykor feltűnik a képviselői irodaházi sajtótájékoztatókon. A veszprémi önkormányzat tagjaként a legelsők között volt, akik rávilágítottak: a Modern Városok Program (MVP) sokkal inkább Orbán Viktor öncélú roadshow-ja, mint komolyan vehető, átgondolt fejlesztési stratégia. Nem meglepő Gerstmár aktivitása a témában, hiszen az MVP eddigi egyik legnagyobb vesztese Veszprém: a városnak megígért fejlesztések közül többet is visszamondott az állam, ráadásul úgy, hogy az elmaradó beruházások a többire is hatással lehetnek. Az Aranyosvölgy felett tervezett új híd és az ehhez kapcsolódó, a város belső elérhetőségét javító közútfejlesztés lenullázása azért is fájó a helyieknek, mert egy több mint tíz éve húzódó fejlesztésről van szó. Orbán Viktor más ígéretei is gyorsan elszálltak, így a völgyhíd mellett egyelőre a 8-as és a 82-es út közötti összekötő szakasz állami támogatása is lekerült a napirendről. A tavaly év elején elveszített időközi országgyűlési választások során a kormányfő egyik legnagyobb ígérete az új városi uszoda volt, amit épp az összekötő úton lehetett volna könnyen megközelíteni.
Gerstmárnak a többi veszprémi ellenzéki képviselővel közösen sikerült kiharcolnia, hogy egy bejelentett, de végül lefújt helyi népszavazás után meghátráljon a Fidesz, és a városvezetés ne építtessen mélygarázst a város egyik kedvelt zöld területére. Manapság elég ritka, hogy egy település fideszes vagy Fidesz-közeli vezetése belemenjen abba, hogy bővítsék a gazdálkodás átláthatóságát. Veszprémben Gerstmár elérte, hogy ő legyen az ún. átláthatósági biztos. Az önkormányzat honlapján most részletesen nyomon követhető a város vagyonának alakulása, letölthetők az ingatlanok eladásakor kötött szerződések, és az önkormányzati gazdasági társaságok gazdálkodási adatai is kérés nélkül elérhetők.
| ||
Hugyecz Zoltán (független) Függetlenként indult a 2014-es önkormányzati választásokon Kecskemét polgármesteri székéért, nem nyert, nem tagja a képviselő-testületnek sem, de így is politizál a helyi vállalkozó. Kutat, feltár és a blogján rendre olyan témákat közöl, amelyek később nem csak helyben jelennek meg. Ilyen volt még 2015-ben, hogy a kecskeméti önkormányzat magára vállalta a 2017-es budapesti úszó-világbajnokságot népszerűsítő 30 másodperces imázsfilm készítésének 55,6 millió forintos költségét úgy, hogy a vébének semmi köze a városhoz. Ekkor Kecskemét fideszes polgármestere azt mondta, büszkék lehetnek a Kecskeméti Tv stábjára, csakhogy később kiderült, nem is a városi tévé, hanem egy magáncég készítette a szakértők szerint brutálisan túlárazott videót.
Hugyecz Zoltán járt utána annak, hogy a polgármester férje, a Matolcsy-rokon Szemerey Szabolcs cége 400 millió forint kedvezményes jegybanki finanszírozású hitelt kapott. A kedvezményezett Szempont Consulting Kft. akkor mindössze 3 millió forint törzstőkével rendelkezett, ez a néhány millió volt a fedezete a gigahitelnek. Az MNB-forrás a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéréhez tartozó Növekedési Hitel Bankon keresztül érkezett.
Az inkább az Együtthöz közel álló, de párton kívüli vállalkozó tudta meg azt is, hogy a jegybanki alapítványok által létrehozott Kecskeméti Duális Oktatási Zrt. hat alkalmazottja összesen havi 5,6 millió forintot vihet haza. A munkatársak között igazgatóként ott van a polgármester férje is. Nyáron Hugyecz a saját költségén óriásplakátokat akart kihelyezni a város több pontján, amelyeken a kecskeméti polgármester és férje zűrös ügyeit mutatta volna be. Plakáthelyeket bérelt, ám nyolc nappal a bérleti idő lejárta előtt eltávolították a hirdetéseit: a volt polgármesterjelölt szerint hatalmi nyomásra tűntek el a hirdetései.
| ||
Lövei Csaba (Együtt) 2014 óta önkormányzati képviselő Nyíregyházán. A helyi Juhász Péter – így hívják sokan. Az ő Facebook-bejegyzése után kapta fel az országos sajtó azt a nyári hírt, hogy Adorján Gusztávot, a nyíregyházi Jósa András Kórház főigazgatóját, a Fidesz frakcióvezetőjét a város díszpolgárává választották. Miután a jelölést az egyik MSZP-s képviselő is megszavazta, a másik pedig kiment a teremből, szétszakadt az ellenzéki frakció Nyíregyházán, a DK-s képviselő és Lövei is kilépett. A lépés nem előzmény nélküli, hiszen a baloldali frakción belül az MSZP-sek többször is kifaroltak korrupciógyanús ügyek ellenzéki számonkéréséből. Lövei 2016 márciusában amiatt vette elő a nyíregyházi polgármestert, hogy az önkormányzat egy pompás Audit vett neki szolgálati autónak. A beszerzés furcsa részletei is napvilágra kerültek, hiszen a csodajárgány már azelőtt ott állt a városháza parkolójában, hogy a beérkezett ajánlatokról döntött volna az önkormányzat.
A helyi gyógyfürdő és környezete 2,1 milliárdos, uniós forrásból megoldott felújításakor pofátlan túlárazásokra derült fény: sokszorosan elszámolt anyagköltségről, feketefoglalkoztatásról, engedély nélküli építkezésekről is szóltak a hírek. Az Együtt helyi képviselője, aki rendre a párt országos politikusaival együtt tart sajtótájékoztatót Nyíregyházán, 2016 januárjában Juhász Péterrel tett feljelentést az ügyben; mint kiderült, az ügyészség már előttük lépett, és költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelte a ma is tartó nyomozást.
Nyár végén Lövei Szigetvári Viktorral karöltve kisebb botrányt keltett Nyíregyházán, amikor a középső ujjukat mutatva fotózkodtak; a kép állítólag egy kiadványhoz készült. A helyi Fidesz le is csapott: úton-útfélen azt hangoztatva, hogy Löveiék a nyíregyháziaknak mutattak be. Pedig a Fidesznek.
| ||
Keresztes László Lóránt (LMP) Az LMP erős baranyai szárnyának bástyája, a párt egyik legismertebb vidéki politikusa. Pécsi önkormányzati képviselő, a párt közlekedéspolitikai szakszóvivője, egyike az EU Régiók Bizottságába delegált magyar önkormányzati politikusoknak. Az egyik legfontosabb, a pécsieket is érintő, de országos jelentőségű harcát a civilekkel együtt vívja az uránbányászat esetleges újraindítása, illetve a város nyugati határaitól néhány kilométerre tervezett nukleáris hulladéktároló ellen. Az utóbbinál nem egyszerű a helyzet, de legalább azt elérték, hogy Pécs is megkapja azt a tájékoztatást, amit a hulladéklerakó közvetlen szomszédságában található falvak. A paksi atomerőmű kiégett fűtőelemeit is a Mecsekbe vinnék, ami egészen abszurd lenne, hiszen sehol a világon nem pakolnak magas aktivitású atomhulladékot százezres nagyváros szomszédságába. Keresztesék küzdenek, az ügy nem lefutott.
Keresztes egy másik LMP-s Baranya megyei önkormányzati képviselővel, Angyal Károllyal közösen kiharcolta, hogy a fideszes többségű közgyűlés mondja ki: nem támogat további vízerőmű-építéseket a Dráván. A téma aktualitása az, hogy a horvátok több kisebb erőmű kialakítását helyezték kilátásba, s jó néhány a határ közelében lenne.
+ 1: Megy ez közösen is! Ami országos szinten nem akar sikerülni, az helyben olykor működik: a baloldali ellenzéki pártok összefogásának is köszönhető, hogy nem lesz gumihulladékokat feldolgozó üzem Százhalombattán és Kaposváron. Először a Pest megyei települést nézte ki magának a Csányi Sándor OTP-vezérhez is köthető Homatech Recycling Kft., a cégnek kormányzati hátszele is volt, a hulladékfeldolgozó megépítését kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították. Százhalombattán helyi civilek és a DK-s Szabó Attila – az ellenzéki pártok országos politikusainak támogatásával – addig ütötték a vasat, amíg visszavonulót nem fújt a vállalkozás, amelynek a beruházását a városvezetés kezdetben nem ellenezte. Így került képbe Kaposvár, ahol a fideszes polgármester, Szita Károly örömmel fogadta a gumiégető tervét, az építkezés helyszíne is gyorsan meglett. Végül a somogyi megyeszékhelyen is a civilek, illetve az ellenzéki pártok, köztük a DK, az MSZP és az Együtt helyi arcai tiltakoztak addig, amíg idén nyáron ott is bedobta a törülközőt az önkormányzat.
