„Abszolút hatalommal ruházná fel a végrehajtó hatalmat”

szerző
narancs.hu
publikálva
2016. febr. 01., 13:55
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az Alaptörvény tervezett hatodik módosítása az emberi jogok elleni nyílt támadás lenne – állítja közleményében az Amnesty International. Részleteket ismertetünk a közleményből.

A terrorfenyegetettség és terrortámadás esetére új különleges jogrendi állapot bevezetését célzó magyar kormány által benyújtott és január közepén kiszivárgott tervezet módosítja az Alaptörvényt és számos egyéb jogszabályt is. Ha ez jelenlegi formájában kerül elfogadásra, az súlyosan sértené az emberi jogokat Magyarországon: sérülne a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadsága, a szabad mozgás és tartózkodás joga, a magánélethez és a személyi biztonsághoz való jog. Az Alaptörvény tervezett hatodik módosítása közel abszolút hatalommal ruházná fel a végrehajtó hatalmat úgynevezett „terrorveszélyhelyzetben”, amely a magyar emberek alapvető emberi jogai és a jogállamiság elleni nyílt támadást jelentene.

(…)

A tervezet nem tér ki arra, hogy mi számít terrorfenyegetésnek. Az Alaptörvény módosítása a rendőrségi és honvédségi törvény módosításával együtt rettenetesen tág és homályos terrorellenes szabályok és intézkedések bevezetéséhez vezethetnek. Az Amnesty International komolyan aggódik, hogy a közel abszolút hatalom bevezetése lehetőséget ad a mindenkori kormánynak annak kihasználására, és olyan körülményeket teremtene, ahol a jogsértéseket elkövető állami hatalmat nem vonják felelősségre.

Január 21-én a Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésre válaszolva, hogy a kormány milyen „terrorveszélyhelyzetekben” használná ezt a különleges jogosítványát, három példát említett 2015-ből: a menekültek és rendőrök közötti kisebb összecsapást Röszkénél, az autópályán gyalogló menekülteket, valamint a Keleti pályaudvaron kialakult helyzetet.

(…)

A tervezet lehetővé tenné a kormány számára, hogy egy közelebbről meg nem határozott „terrorfenyegetettség” alapján saját hatáskörében hirdessen ki terrorveszélyhelyzetet 60 napra. Ezt 60 nap elteltével az Országgyűlés kétharmadának egyetértésével lehetne meghosszabbítani. A tervezetben arra nincsenek valódi garanciák, hogy bevezetését valóban indokolják a körülmények és arra sem, hogy csak ideiglenes helyzetről van szó, így fennáll a veszélye a terrorveszélyhelyzet állandó fenntartásának.

A tervezet nem írja elő sem a bírói felülvizsgálatot, sem a parlamenti ellenőrzést vagy bármilyen más valódi, alapos vizsgálatot a különleges jogrenddel kapcsolatban. Csupán annyit ír elő, hogy a köztársasági elnököt és az Országgyűlés releváns bizottságait folyamatosan tájékoztatni kell.

A tervezet 30 különleges intézkedést nevesít, amelyeket a honvédelemről szóló törvénybe építenének bele (2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről), és amelyek elképesztően széles körű hatalommal ruháznák fel a magyar hatóságokat. Nincs olyan rendelkezés, amely alapján az intézkedések érintettjei kifogással élhetnének az intézkedésekkel kapcsolatban, vagy jogsértések esetén jogorvoslatért fordulhatnának. Az intézkedések között van:

  • Egy általános felhatalmazás „speciális terrorellenes intézkedések” bevezetésére;
  • Teljes kormányzati kontroll a javak és szolgáltatások beszerzése felett, ideértve a beszerzési módok megválasztását;
  • A külföldiek mozgásának korlátozása, ideértve az ország területére való belépés tilalmát, megsértve ezzel Magyarország nemzetközi kötelezettségeit;
  • A Magyarországon jogszerűen tartózkodó külföldiek mozgásának és tartózkodásának önkényes korlátozása (például kötelező lenne minden tevékenységükről a hatóságokat tájékoztatni);
  • Még több lehetőség az igazoltatásra;
  • Szélesebb körű hatalom a vagyonok befagyasztására;
  • Lehetőség a műsorszolgáltatók felszereléseinek lefoglalására, valamint a sugárzott tartalom és üzenetek kontrollálására;
  • Hatalom, hogy felfüggesszék vagy korlátozzák a postai, telekommunikációs vagy e-mail-szolgáltatásokat;
  • Az internethasználat és -forgalom szigorú szabályozása;
  • Külföldiekkel vagy külföldi szervezetekkel való kapcsolatfelvétel és kommunikáció korlátozása, illetve tilalma;
  • Közterületi demonstrációk és gyülekezések betiltása;
  • Kijárási tilalom meghatározott helyeken;
  • Utazási és lakhatási korlátozások az ország egyes részeiben (az erőszakos elköltöztetés és evakuáció, illetve az országon belüli utazás korlátozása is lehetővé válna);
  • A hadsereg fegyveres alakulatainak országon belüli bevetése;
  • A közlekedés és infrastruktúrája használatának korlátozása vagy felfüggesztése.

Ha az Alaptörvény hatodik módosítása és az azt kísérő törvénymódosítások életbe lépnek, nagy valószínűséggel túl fogják lépni annak törvényi kereteit, és sérteni fogják a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés és egyesülés szabadságát, a magánélethez, szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát – és előfordulhat, hogy a szabadsághoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot is. Az Amnesty International komolyan aggódik, hogy egy ennyire kevéssé korlátozott széles körű hatalmat a mindenkori kormány – többek között – a politikai ellenfelei, a jogvédők, az emberi jogi, környezetvédő, LMBTI és más aktivisták, vagy az etnikai és vallási kisebbségi csoportok ellen használhat fel.

A rendkívüli és szükségállapot életbe léptetésének komoly nemzetközi sztenderdeknek kell megfelelnie. Mindenképpen kell egy jól azonosított kivételes fenyegetés; az ilyenkor bevezetett intézkedéseknek szükségesnek és arányosnak kell lenniük; az intézkedéseket törvényben kell előírni, és nem lehet őket diszkriminatívan alkalmazni, és mind maga a fennállása, mind pedig a bevezetett intézkedések csak ideiglenesek lehetnek, továbbá kellően komoly garanciákkal kell körülbástyázni, amelyek megakadályozzák, hogy azt nem hosszabbítják meg folyamatosan.

Jelenlegi formájában az Alaptörvény hatodik módosításának tervezete, a 30 különleges intézkedés és a rendőrségi, honvédelmi és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosításai nem felelnek meg a szükségesség-arányosság nemzetközi jogban előírt követelményének, így sértik a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát és az Emberi Jogok Európai Egyezményét is.

(…)

szerző
narancs.hu
publikálva
2016. febr. 01., 13:55
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 jhamori
    jhamori
    2016. február 02., kedd 07:36
    Már maga az „Alaptörvény” is megérne egy szagos misét...

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Kódolt feszültségek
Béremelés és adócsökkentés
Konzervatív agytröszt közpénzből
Orbán öreg barátai
Könyvmelléklet
Bertók László, Varró Dániel, Sikerlista
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra