„Kispolszkival megerőszakolni egy nőt” – így sérülnek az emberi és a női jogok

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2016. márc. 23., 12:45
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Tele a világ szexista reklámokkal és olyan ábrázolásokkal, amelyek a nőket dehumanizálják és tárgyiasítják. Vajon meddig terjed a gazdasági verseny szabadsága, és milyen esetekben sérül az emberi méltóság?

Az utóbbi években több olyan eset is nagy nyilvánosságot kapott, ahol jelentős közönséget elérő médiaorgánumok úgy nyilvánultak meg a nemi erőszak témájában, hogy az sértette az emberi méltóságot. Elég, ha az egyik kereskedelmi csatorna Éden Hotel című műsorára gondolunk, vagy a gólyatábori erőszakon viccelődő Class FM esetére. A Friedrich Ebert Alapítvány által rendezett Egyenlő méltóság és női jogok című konferencián Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság munkatársa arról beszélt, hogy az Éden Hotel című valóságshow már az alapkoncepciójában is megsérti az emberi méltóságot, ugyanis szándékosan arról szól a műsor, hogy szexuális jellegű aktusokat provokáljanak ki.

Koltay András

Koltay András

Fotó: Draskovics Ádám

 

2015-ben szerkesztői ellenpontozás nélkül tettek adásba egy olyan jelenetet, amelyben az egyik férfi játékos közösülni akar női versenytársával, aki egyértelműen hárítja a közeledést, a férfi azonban ennek ellenére erőszakoskodik. Koltay hangsúlyozta ugyan, hogy bűncselekmény végül nem történt, de a nézők tanúi lehettek annak, hogyan kerül megalázó helyzetbe egy nő anélkül, hogy a műsoron belül ennek bármi következménye lett volna. A médiahatóság munkatársa szerint azzal önmagában nincsen probléma, ha ilyen jellegű jeleneteket mutatnak egy műsorban, a baj ott kezdődik, ha ez minden ellenpontozás nélkül történik. „A dolog érdekessége, hogy hónapok teltek el a felvétel és az adásba kerülés között, ezalatt több kézen is átment az anyag, mégsem büntették meg a versenyzőt, illetve semmi nyoma nem volt annak, hogy a médiaszolgáltató ezt az esetet valamilyen módon elítélné” – mondta Koltay. A Tv2 számára a hatóság egyébként 14 millió forintos bírságot állapított meg az emberi méltóság jogsértése miatt.

„Dugóban dugni”

A 2014-es Class FM-ügy feminista megközelítéséről már Balogh Lídia, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa beszélt. „Egyrészt tárgyiasítva kezelték az áldozatot, aki nem volt beazonosítható, de úgy beszéltek róla, mint egy férfihoz, apához tartozó tulajdonról. »Ha a lányodat elküldöd a gólyatáborba, akkor kár eshet benne.« Nem a fiatal nő integritása került a középpontba, hanem az, hogy ő valakihez tartozik, akit kár ér, ha őt megerőszakolják” – mondta Balogh, aki szerint a másik probléma az volt a beszélgetéssel, hogy úgy esett szó a nemi erőszakról, mintha egy elkerülhetetlen természeti katasztrófa lenne. Balogh felhozott egy korábbi esetet is 2012-ből, amikor ő maga élt panasszal az említett rádióval szemben. „Reggel nyolckor arról beszélgettek, hogy mit lehet csinálni, ha dugóban ül az ember… Előjött a kocsi és a szex témája, majd az egyik műsorvezető azzal jött elő, hogy hogyan lehet egy kispolszkival megerőszakolni egy nőt” – idézte fel a beszélgetést, amelynek során részletesen kitértek arra, hogy az erőszak elkövetése előtt mozgásképtelenné kell tenni a megerőszakolandó nőt. Balogh ezek után panaszt tett, de a hatóság ezt elutasította, másfél évvel később viszont a gólyatábori erőszakkal kapcsolatban jogosan marasztalták el a kereskedelmi rádiót.

Balogh Lídia

Balogh Lídia

Fotó: Draskovics Ádám

Kényes kérdés, amikor a gazdasági verseny szabadsága és a nők emberi méltósága találkozik, vagyis mit lehet egy reklámban használni annak érdekében, hogy növeljék a profitot? Manapság már megszokott, hogy ezt a női nem degradálásával érik el, azonban az ilyen eseteket is szankciókkal sújthatják a megfelelő szakmai szervek. Így történt ez az egyik húsfeldolgozó céggel is, amely úgy ábrázolt egy húsládán ülő, fehérneműt viselő nőt, mint egy vágásra szánt baromfit, a plakáton pedig a „bomba csirke” felirat díszelgett. A Zalabaromfit ezért el is marasztalta még 2007-ben az Önszabályozó Reklámtestület és a Magyar Reklámszövetség etikai bizottsága. „Ez a reklám dehumanizálja a nőt, mintegy állatként és táplálékként bemutatva őt” – mondta Balogh Lídia, s meg is mutatta a szóban forgó utcai plakátot, amelyre valaki utólag ragasztotta az „Alig használt emberi méltóság sürgősen eladó” feliratot.

false

 

Mivel ezt az esetet is az emberi méltóság megsértése miatt marasztalták el, ezért Balogh úgy gondolja, hogy feminista szempontból az emberi méltóság fogalma ígéretes eszköz lehet a nemek közötti egyenlőségről szóló párbeszéd előmozdításában. Az emberi méltóság véleménye szerint egy gumifogalom, amit lehetne hasznosítani azokban az esetekben, amikor nőket lefokozó gesztusok érnek. Az emberi méltóság fogalma ugyanis magába foglalja a szabad önrendelkezés és egyenlőség értelmezését is. A fogalom tényleges kihasználására irányuló kezdeményezések egyébként már vannak, hiszen az Európa Tanácsnak van néhány dokumentuma, amely egy lapon említi az emberi méltóságot és a nők méltóságát, illetve az isztambuli egyezmény (az Európa Tanács egyezménye a nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról – Cs.-E. E.) tér ki arra, hogy a médiaorgánumoknak az önszabályozás keretein belül arra kell törekedniük, hogy a nők méltóságát tiszteletben tartó ábrázolások kerülhessenek csak a közönség elé.

Utca és méltóság

„Ma a társadalom és a politika azt gondolja, hogy a hajléktalanból hiányzik valami, ami minden más emberben megvan. Ezek a képek azért sértik a méltóságunkat, mert úgy ábrázolnak minket, mintha nem lennének gondolataink, akaratunk, lelkünk. Esetleg szánalmat keltünk, de semmiképpen sem lehetünk ebben a társadalomban partnerek, polgárok, politikai cselekvő emberek. A Város Mindenkiért (AVM) ez ellen küzd” – mondta Lakatosné Jutka, az AVM hajléktalan aktivistája, miközben utcán élő emberekről készült fotókat mutatott a közönségnek. Az AVM lakhatási nehézségekkel küzdő emberek számára próbál segítséget nyújtani, legyen ez konkrét elhelyezés vagy jogi tanács. Lapunk is megírta azt az esetet, amikor egy kismamának nem volt hova mennie közvetlenül a szülés után, ugyanis az állami intézmények nem fogadták be, s ekkor az AVM aktivistái találtak számára biztonságos megoldást.

Lakatosné Jutka

Lakatosné Jutka

Fotó: Draskovics Ádám

Az AVM-nek több speciális munkacsoportja van, az egyik kifejezetten hajléktalan nők problémájával foglalkozik. Lakatosné a Hajléktalan Nők Egymásért (HANEM) munkacsoportban tevékenykedik, amit azért hoztak létre, mert azt tapasztalták, hogy a hajléktalan nők sokkal nehezebben élik meg az otthontalanságot, mint a férfiak. Lakatosné elmondta, hogy nagyon sok nő bántalmazói kapcsolat elől menekülve lett hajléktalan, s ebben a helyzetükben még kiszolgáltatottabbá válhatnak. „Üldözi őket a volt férjük vagy élettársuk, de az utcán is zaklatás áldozatai lesznek” – mondta az asszony. A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NaNe) és a HANEM éppen ezért dolgozik azon, hogy ezek a bajba jutott nők újra fel tudják építeni saját magukat. „Mi, HANEM-tagok, szintén a családon belüli erőszakból menekültünk, és nagyon megviselt minket lelkileg, viszont most már ott tartunk, hogy mi képezzük arra a hölgyeket, hogy ugyanúgy át tudják vészelni ezt, ahogyan mi átvészeltük – mondta elcsukló hangon Lakatosné. – Nem vészeltük át, hazudok. Mi is elsírjuk magunkat a képzés alatt, de azt szeretnénk elérni, hogy ezek a hölgyek emeljék fel a fejüket és mutassák meg, hogy nekik ugyanúgy megvan a méltóságuk, mint a lakással rendelkező nőknek.”

szerző
Csendes-Erdei Emese
publikálva
2016. márc. 23., 12:45
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:

Kommentek

Rendezés:
  1. 1 yoyo
    yoyo
    2016. március 23., szerda 15:19
    Annak idején Kemény György nagyon szellemesen úgy foglalta össze a 70-80-as évek beugró szintű reklámját, hogy bikiniben áll mucika és fog valamit. Érvényes volt ez kártyanaptártól a tévéreklámig.
    És a valami a kazettásmagnótól a lottón át a kerti szerszámig bármi lehetett.
    Az volt a legfontosabb, hogy a bikini minél kisebb felületet takarjon a lehetőleg minél nagyobb dudákból.

    A marketing természeténél fogva övön aluli, álságos, erkölcstelen. És valahol riasztó módon őszinte is, borzasztó érzékletes tükörképe a célcsoport tagjai lelkének.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Vesztébe rohan
Orbán és a hanyatló Nyugat
Genetika és honfoglalás
Miből van a magyar?
Interjúk
Háy János, Dresch Mihály, Eugenio Barba
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra