Bödőcs Tibor: „Bonyolult képlet lehet, amikor megmagyarázzák maguknak, miért kell lopni”

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2017. szeptember 6.

Belpol

Friss paródiakötetéről beszélgettünk a humoristával, amikor a NER-kapcsán előkerült Habony Árpád PÉNISZE!

Hosszú, számos kérdést érintő interjút olvashat Bödőcs Tiborral a friss Magyar Narancsban. Beszélgetésünk apropója Bödőcs hamarosan megjelenő irodalmi paródiakötete volt, egy ideig erről is folyt a társalgás, amikor csak beleszaladtunk a NER-be. Az interjú előtt megnéztem Bödőcs fellépését is, ahol nem várt elem tűnt fel poénként: a miniszterelnök főtanácsadójának hímtagja. Nyilván nem tudtam kihagyni, hogy erre rákérdezzek.

Magyar Narancs: Ott tartasz, hogy a műsorodba beépítetted témaként Habony Árpád péniszét is. Hogy is jutottál el ehhez a testrészhez?

Bödőcs Tibor: Az ilyen ötletek csak úgy záporoznak, mindig az a kérdés, hová tudom beilleszteni őket. El kell képzelnem, hogyan működhet ez az egész rendszer. Ha tetszik, írói feladat kitalálni, hogy élnek ők, minek kell ennyit lopniuk, mit csinálnak a pénzzel, hogy élik meg ezt az irgalmatlan meggazdagodást. Így jutok el ahhoz az ibizai életképhez, amelyben az említett úr szerepel. Ahol is, hogy ne szpojlerezzem szét a műsoromat, a kokain Golgotáján, az impotencia keresztjén láthatjuk a főhőst, erről szól az általad említett rész. Üvölt az ellentmondás ezekben az éle­tekben. Ott volt az a fénykép, amelyen Rogán Tóni úgy száll fel a helikopterre, mintha lucernáért menne a nyulaknak. Jobb ma egy Rogán, mint holnap megint! Nem tudom, hogy Tiborcz Pistáék mit énekelnek, amikor be vannak baszva, nem járok VIP-szektorba a Szigeten, azt viszont látom, hogy ez a gazdagság, amit ilyen gyorsan összeszedtek, nem a francia forradalom előtti önfeledt, kultúraőrző arisztokrata dolog, és nem is az, amikor az amerikai rapper ül a limójában lelkiismeret-furdalás nélkül, hiszen neki megveszik a lemezét, elmennek a koncertjére, megérdemli, hogy annyit keresett. Érdekel, hogyan magyarázzák meg maguknak, hogy ezt nem loptuk, hanem a haza érdekében, meg ha nem mi csinálnánk, megcsinálná más… Ez nekem kérdés, hogy milyen belső monológok mennek náluk. Bonyolult pszichológiai képlet lehet, amikor megmagyarázzák maguknak, miért kell lopni.

A Bödőcs Tiborral készült teljes interjú a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvasható.

Magyar Narancs – Archívum részletes

Az olasz egységre nem csak Triesztben szokás dühösnek lenni. Azon a Délen, amelyet az északi polgárság állandó nyűgként és teherként él meg, szintén sok kritikusa akad az egységes Olaszországnak. Az északolasz Beppe Grillo komikus 5 Csillag Mozgalma ezért a baloldali és jobboldali populizmus mellé a déli tartományokban a bourbonista, antigaribaldista populizmust is felvette a programjába.

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.