"Egy liberális hetilap agresszívan orientáló kérdést tett fel neki a minap, miszerint fontolgatja-e a lemondását, ha a BKV összeomlik" - tudósított az index.hu Tarlós István hétfői sajtótájékoztatójáról. A főpolgármester, bár nem említette név szerint a Narancsot, nagy valószínűség szerint szerkesztőségünkre utalt, mivel lapunk múlt pénteken több kérdést intézett hozzá, köztük egy hasonló tartalmút. (Hétvégére nem ígértek választ a városházáról, csak annyit, hogy hétfő délelőtt a főpolgármester elolvassa kérdéseinket. Válaszok helyett végül a sajtótájékoztatóra szóló meghívót kaptunk.) A tudósítás szerint Tarlós azt felelte, egy frászt mondana le emiatt, nem is hagyja belerángatni magát ilyen kérdésekbe. (Tényleg nem hagyta.)
Csak a mikor
A Narancs több forrásból megerősített információja szerint csupán a csőd időpontja kérdéses, az nem, hogy a BKV-t a Malév sorsára engedik-e jutni. A különbség az, hogy az állam ezúttal nem szabadulni akar tőle, hanem éppenséggel rá akarja tenni a kezét egy közlekedési vállalatra - amely egyelőre nem az övé, hanem a fővárosé. Kormányközeli forrásunk szerint ez az elsődleges szándék, ezért az időhúzás, a 32 milliárdos normatív támogatás visszatartása. "Ha igazán akartak volna, már rég megállapodtak volna Tarlóssal" - fogalmazott. Bennfentes városházi informátorunk korábban szintén porhintésnek nevezte a támogatás elvonását indokló kormányzati retorikát. A BKV a főváros április végéig adott kölcsönéből visszafizette az MKB Banktól fölvett és január végén lejáró hitelét, de ez csekélység, mivel tavasszal 32 milliárd forintot, míg 2012-ben összesen 58 milliárd forint adósságot kell törlesztenie. Pénz nélkül legfeljebb áprilisig húzhatja ki a vállalat.
A csődbe jutott társaság vagyonát az állam átveszi, ezzel megszűnik a fővárosi önkormányzat százszázalékos tulajdonú érdekeltsége, a további teendőket majd az új menedzsment látja el egy új alapítású társaságban - a kormányzati szándékoknak megfelelően. A megvalósításra esélyes forgatókönyvek között szerepel a vállalat kettéválasztása buszos és kötöttpályás ágazatra, ami ellentmond a főváros elképzelésének. További szándék, hogy amit csak lehet, magánosítanak a jelenleg BKV-s cégek nyújtotta szolgáltatásokból, tevékenységekből. (A buszüzemág esetében ez nem váratlan, a Budapesti Közlekedési Központ - BKK - Zrt. tervei szerint is csak a vonalak egyharmadán szolgáltatna a vállalat, a többit magánkézbe adnák.) A metró-, villamos-, HÉV- és trolivonalak maradnának állami kézben, miként a világ más nagyvárosaiban (a HÉV-be beszállhatnának az agglomerációból is), ugyanakkor a karbantartással, felújításokkal kapcsolatos tevékenységeket ugyancsak magánkézbe adnák.
Amennyiben a kormány forgatókönyve érvényesül, a BKK örülhet, ha túléli a nagy átalakítást. Rogán Antal a Tv2 reggeli műsorában a minap úgy nyilatkozott, hogy átgondolná a társaság jövőjét, de legalábbis a kiadásait, mert lenne mit megtakarítani. Az nyilvánvaló, hogy a BKK megszüntetésével kifordítanák a főpolgármester által létrehozott fővárosi városüzemeltetési modell egyik pillérét, hisz Tarlós választási programja épp a BKK-ra és a Budapesti Vagyonkezelő Központ Zrt.-re (BVK) épült.
A kormányzat persze nem szeretne egy újabb, több tízmilliárd forintos adósságot gördítő vállalatot átvenni, annak minden nyűgével. Nulláról akar építkezni, ahogy ezt a magyar légi közlekedési vállalatnál is lebegtette. Ahhoz pedig, hogy ne kelljen a zsebbe nyúlni, becsődölt cég kell. Az állam tehát nem a BKV-t akarja, hanem annak feladatait, eszközeit, az infrastruktúrát - állította a közlekedési vállalat egyik jól informált munkatársa lapunknak. A csőd a fővárosnak lenne valóságos csapás, mivel az alapító okirat szerint Budapestnek tulajdonosként helyt kell állnia a vállalat minden kötelezettségéért. A BKV bukása tehát a főváros csődjének a rémképét is felvillantja.
Csak a mennyi
Jó pénzt lehet viszont keresni majd a 70 milliárdos alvállalkozói szerződésállomány újraosztásakor. Az államosított BKV-val azok a gazdasági társaságok járnak jól, amelyek nagyobb falathoz jutnak az üzemanyag-, energia- és alkatrész-beszerzési megrendelésekből. A városházi folyosókon és a BKV Akácfa utcai központjában a kormányzati BKV-politika hátterében a Fidesszel szimpatizáló gazdasági erőtér térfoglalását látják - a nyomulásnak a főpolgármester egyre kevésbé képes ellenállni. Ez nyilvánvalóvá vált az országgyűlési frakció múlt heti, tavaszi szezonnyitó ülésén is: a kormányfő és a képviselőcsoport nyíltan szembefordult Tarlós Istvánnal. Orbán ismét a BKV megmentési, működtetési koncepcióját kérte számon - pedig az már 2010 decemberében ott volt az illetékes minisztériumban. (Sőt, augusztusban kormányhatározat mondta ki, hogy Fellegi és Matolcsy tárcáinak kell kidolgoznia - a határidő 2011. október volt.) Orbán, aki néhány hete nem is fogadta a találkozójukat beharangozó Tarlóst, most azt várná a főpolgármestertől, hogy 3-4 év alatt saját lábára álljon a BKV. (Bár inkább úgy tűnik, ezt ő maga sem gondolja komolyan, csak a teljesíthetetlen kérés nem teljesítését akarja ürügyül használni Tarlós kompromittálására.) Erre kész áldozni a kormány, ígérte, de az ad hoc utalásokból elég. Az utóbbi praxist Rogán is kárhoztatta; Rogánt viszont Tarlós sorolta azok közé, akik ártani akarnak a BKV-nak, Lázár János frakcióvezetővel egyetemben. A főpolgármester ne csak a markát tartsa, hanem fizessen többet - üzente Lázár Egerből. Fogjon össze a kerületekkel, az agglomerációval, a személyi jövedelemadóból járuljon hozzá az eddiginél jóval nagyobb mértékben a vállalat működtetéséhez.
A főpolgármester válaszul már nem is ismételte azt, amit az elmúlt hónapokban szajkózott: az elkészült finanszírozási terv és számos, már a frakcióban elkaszált törvényjavaslat történetét, amelyekkel előteremtenék a működésből hiányzó évi 40 milliárd forintot. (Ilyen lett volna az iparűzési adó emelése, a közösségi közlekedési adó, a dugódíj, a forrásmegosztás újraszabályozása, a kedvezményes bérletek után járó állami kompenzáció kifizetése.) Rezignált költői kérdést intézett Orbán Viktorhoz: vajon meddig hátrálhat még a főváros?
Csak azért is
Tarlós azonban láthatóan mindenre elszánt, máskülönben nem húzta volna elő Orbánnal szemben az IMF-kártyát. A hétvégén kiadott hír szerint a főpolgármester elkészíti a kormányfő által kért koncepciót. De mit is tesz most pontosan? "Az IMF tárgyalódelegációja által is elérhető, egységes szerkezetbe foglalja a BKV pénzügyi helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatait." Forrásaink szerint a szándék aligha lehet más, mint a Valutaalap támogatását megszerezni - ha kell, így szorítva sarokba a kormányt.
A Narancs értesülése szerint a főpolgármester következő éveit nemcsak a BKV-ügy fogja keseríteni. Úgy tudjuk, már készen van az a kormányzati terv, amely egy országos gigaholdingot hozna létre, hogy beszippantsa a helyi közműszolgáltatókat - ez alól nem képeznének kivételt a fővárosi közműcégek sem. Ezzel megingana Tarlós választási városüzemeltetési modelljének másik pillére, a BVK Zrt. is. Tarlósnak a színházak maradnának - vázolta a városvezető távolabbi kilátásait parlamenti és városházi informátorunk. A kórházaktól, az iskoláktól már megszabadították, a BKV-t államosítják és magánosítják, a legtöbb bevételt, befolyást jelentő nagy cégeket szintén elvennék tőle. Tarlós fejét ugyanakkor nem akarják a Fideszben - fogalmazott fideszes informátorunk.
Amikor Tarlós diktáltVolt idő, amikor Tarlós diktált Orbánnak. Óbuda polgármestere 2006 júniusában egy verejtékes nyári délután hozta Orbán Viktor tudomására öt feltételét, melyek teljesülése esetén vállalja a főpolgármester-jelöltséget a Fidesz felkérésére; a Régi Sípos étteremben halászlé és túrós csusza kíséretében adagolta a lenyelendő falatokat. Nem lép be a Fideszbe, szocialista helyettest választhat, ha úgy adódik, Demszky Gáborral is együttműködik, szabad kezet kap a város új működési struktúrájához, a Fidesz támogassa a 4-es metrót. Orbán nagyokat nyelt, szokatlan volt ez a számára, de engedett Tarlósnak. |
