Demény: Kiskorú szavazók helyett az anyjuk voksolhatna

  • MTI
  • 2018. augusztus 20.

Belpol

Demográfus kapta az egyik legnagyobb állami kitüntetést.

Demény Pál György (Paul Demeny) demográfus, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a University of Hawaii volt professzora, a New York-i Népesedési Tanács (Population Council) volt tudományos főmunkatársa, a Population and Development Review alapítója és volt főszerkesztője kapta idén a Magyar Szent István-rend kitüntetést.

Büszkeséggel és örömmel fogadom a kitüntetést, ugyanakkor az én koromban azok a személyes érzelmek, amelyeket ez a nagy megtiszteltetés kivált, csupán másodlagosak, amit fontosnak tartok, az a remény, hogy az elismerés élesebben ráirányítja a magyar nagyközönség figyelmét az ország demográfiai problémáira, mindenekelőtt elégtelen születési arányszámaira – bizakodott Demény Pál György demográfus, közgazdász, aki augusztus 20-án Áder János köztársasági elnöktől a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet vehette át.

A születések száma egyéni döntések eredménye, és a döntések szabadsága alapvető, meg nem kérdőjelezhető személyes jog. Ugyanakkor összességükben ezeknek a döntéseknek harmóniában kell lenniük a közérdekkel – jelentette ki a kitüntetett a díj átvétele után. Fontosnak tartaná a gyermekbarát kulturális változás elősegítését, az anyagi támogatások további növelését, valamint az új eszközök bevezetését.

A szakember három születést ösztönző unortodox javaslatát is megemlítette: szavazati jogot adna minden állampolgárnak korra való tekintet nélkül, a kiskorúak szavazati jogát édesanyjuk, vagy ritka esetben nevelőszülőjük gyakorolná. Ezenfelül visszaállítaná a tradicionális társadalmakban egykor meglévő kapcsolatot az időskorúak anyagi biztonsága és felnevelt gyermekeik gazdasági teljesítménye között, illetve megteremtené a teljes támogatottságú anyaság intézményét sokgyermekes családok számára.

A demográfus szerint ezekre a reformokra megérett az idő, és ha Magyarország élen járna a bevezetésükben, az példaként szolgálna sok más alacsony termékenységű ország számára, különösen Európában. „Ha a politikai bátorság és akarat meg van erre, a cél elérhető” – jelentette ki.

Demény Pál 1932-ben született Nyíregyházán. Édesapja jogász volt, a kommunista hatalom elmozdította állásából, ezzel a család is nehéz helyzetbe került. Demény Pál nem érettségizhetett állami gimnáziumban, a debreceni református gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait. A közgazdasági egyetemen tanult tovább, majd 1955-től a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népesedésstatisztikai főosztályának munkatársa volt.

1957 elején francia nyelvtudása révén egyik főnöke tolmácsaként jutott ki egy konferenciára Svájcba, ahonnan nem jött vissza. Egy ideig Genfben élt és tanult, majd az Egyesült Államokba költözött, a Princeton Egyetemen közgazdaságtanból doktorált. A népességtudományra, demográfiára szakosodott.

1973-ban meghívták New Yorkba, a jelentős fejlesztések előtt álló Népesedési Tanács (Population Council) alelnöki posztjára, és felajánlották neki az újonnan létrehozandó demográfiai kutatóintézet, a Center for Policy Studies igazgatói állását is. Másfél évtized sikeres munka következett ezután, Demény Pál György a modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélye lett. Teljesítményét jelzi, hogy az 1986-os évben őt választották a Population Association of America (Amerikai Népességtudományi Társaság) első nem észak-amerikai születésű elnökévé. 
Tizenöt év után köszönt le vezetői posztjáról, de főmunkatársként és az általa 1975-ben alapított szakmai folyóirat, a Population and Development Review főszerkesztőjeként tovább dolgozott. 2012-ben vonult nyugdíjba.

Magyarországra a nyolcvanas években térhetett vissza először, majd a rendszerváltás után az amerikai mellett ismét magyar állampolgár is lett. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső taggá választotta. 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal polgári tagozat kitüntetést.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.