Fejlemények a Bécsi utcai Új Városközpont ügyében

Bonthatnékja nem enyhül

szerző
Kovács Dániel
publikálva
2011/1. (01. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Bécsi utcába tervezett beruházás építési engedélyének kiadását jogilag is megkérdőjelezhető háttéralkuk előzték meg. Az eredeti terv három civil egyesület fellebbezése után biztosan nem valósítható meg, ám azt jelenleg csak a beruházó tudja, hogy pontosan mi fog épülni azoknak a házaknak a helyére, amelyek bontását már januárban megkezdené.

A Bécsi utcai beruházás elleni felszólalások tavaly nyáron váltak erőteljesebbé, miután a Központi Tervtanács június 30-i ülésén támogatta azt a koncepciót, amely alapján a Deák Ferenc utcából Fashion Streetet építő Csipak Péter cége a közeli Bécsi utca teljes páros oldalát, azaz öt házat lebontott volna, hogy helyükre a Foster + Partners tervei alapján új házat építsen. A napvilágra került tervek széles körű tiltakozáshoz vezettek, több okból is: egyrészt az ötből két épület akár műemléki státust érdemelne (az egyik nem sokkal a beruházás bejelentése előtt vesztette el fővárosi védelmét), másrészt a helyszín a néhány hónappal ezelőtt elkészült, több milliárdot felemésztő köztér-rekonstrukció, a belváros új főutcája mentén található (minderről bővebben: Országunkat egy sztárért! Magyar Narancs, 2010. július 22.).

A Magyar Urbanisztikai Társaság, a Budapesti és a Magyar Építész Kamara tiltakozása, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elmarasztaló állásfoglalása ellenére az V. kerület gyorsított eljárással augusztus 24-re kiadta az elvi építési engedélyt. Az ügyre ráharapó civil szervezetek az ügy számos meglepő fordulatát derítették ki, amiből úgy tűnik: a kerületben

gondosan megágyaztak

a beruházásnak - a volt főépítész, Schneller István szerint a szabályozások tudatos módosításával és a hatóságok megtévesztésével. Azt a szabályt például, miszerint bontási engedélyt csak érvényes építési engedéllyel rendelkező beruházásnak lehet kiadni, két éve érvénytelenítették Pest új főutcájának környékére. Mivel az épület húsz méterrel túlnyúlna a harmincméteres beépítési magasságkorláton, módosították a Kerületi városrendezési és építési szabályzatot, lehetővé téve "építészeti hangsúly" képzését. Pár nappal ezelőtt az is kiderült, hogy a kerületi képviselő-testület október 28-i, rendkívüli közgyűlésén felhatalmazta Rogán Antal polgármestert: az érintett házak körül lévő közterületet mélygarázs építéséhez 99 évre bérbe adhatja a beruházónak, amely utóbb akár tulajdonjoghoz is jutna. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt egyáltalán nem vonták be az eljárásba, mondván: "A kérelem nem építési tevékenységre vonatkozik."

Csipak Péter, illetve az ügyben többször megszólaló kerületi főépítész, Cselovszki Zoltán legfontosabb érve, hogy a város legsűrűbb és legegységesebb beépítésű kerületében is szükség van nívós kortárs építészetre. A nyilatkozatokra jellemző, hogy a kerületet úgy kezelik, mint várost a városban - mintha a Bécsi utcán kívül más, kortárs házak építésére megfelelő hely nem is akadna Budapesten. Ez a szemléletmód a kerületi önkormányzatok eltúlzott autonómiájának egyértelmű következménye: a városfejlesztési törekvések egyszerűen véget érnek a kerülethatároknál.

Miután az ICOMOS (Nemzetközi Műemlékvédelmi Tanács) Magyar Nemzeti Bizottsága, a Budapest Világörökségéért Alapítvány és a Budapesti Városvédő Egyesület, illetve egy tíz Ybl-díjas építészből álló csoport megfellebbezte a kerület döntését, a Közigazgatási Hivatal október 20-án leszögezte: az épület nem lehet magasabb 30 méternél, az elvi építési engedély pedig "nem alkalmas a részletek megítélésére". Mint azt többen megjósolták, Csipak ezután elvetette az öt épületet érintő verziót, és november 30-án három házra nyújtott be bontási kérelmet: a Bécsi utca 6-8-10-re (azaz az egykori Iparterv-székházra, és két, az előző századfordulón épült házra - a szerk.). Ahhoz, hogy a helyükön építkezzen, a Közigazgatási Hivatal állásfoglalásának értelmében új eljárásra és tervtanácsi jóváhagyásra van szükség. A bontáshoz viszont nem kell érvényes építési engedély, bár egy teljes utcaszakaszt érint a világörökségi terület védőzónájában, ráadásul számos civil és szakmai szervezet tiltakozott ellene, több mint tízezer aláírást összegyűjtve. Az ügy tehát most a kerületen, illetve a Közigazgatási Hivatal előírásának megfelelően szakhatóságként (végre!) bevont Kulturális Örökségvédelmi Hivatalon múlik.

Ha a kérelem átjut a hivatali labirintuson, a három Bécsi utcai épületet úgy bonthatják el, hogy csak a beruházó tudja, mit épít a helyükre. Bár a módosított tervek elvileg készen vannak, bemutatásukra senki és

semmi nem kötelezi Csipakot

- aki az eddigi történések fényében aligha teszi meg ezt magától. Még azt sem tudni pontosan, ki lesz a tervező - és ez megint a nívós építészetről álmodozó kerületet hozza kényes helyzetbe.

Az ügyben megszólalt az ICOMOS európai alelnöke és az Építészek Nemzetközi Szövetsége is. Ennek és a Jobbik, az LMP és az Élőlánc hónapok óta tartó, a fővárosi közgyűlésben és az utcán zajló protesztkampányának ellenére a nagypolitika a mai napig hallgat az ügyben. Ugyan Tarlós István főpolgármester építészeti tanácsadói, Finta József, Ráday Mihály, Zoboki Gábor és Kerekes György december 17-i levelükben új eljárás lefolytatását és a tervek nyilvánossá tételét javasolták, ennek élét némiképp tompítja, hogy az aláírók közül kettő, nevezetesen Finta és Ráday azon az ominózus júniusi tervtanácson még támogatta az öt ház bontását. Személyesen sem a főpolgármester, sem az ICOMOS által erre kért miniszterelnök, sem az épített örökségért felelős miniszter nem foglalt állást az ügyben. Csipak Péter viszont többször megerősítette a sajtóban, hogy már januárban megkezdené a bontást. Válaszképp öt civil szervezet képviselői december 22-én bejelentették: ha kell, testükkel óvják meg az épületeket.

"Ami nem győz le, az erősít" - a Nietzschének tulajdonított idézet a Csipak Aquisitions honlapján olvasható. Az eredeti ("Wasmich nicht umbringt, macht mich stärker") helyesen fordítva kissé keményebb: "Ami nem pusztít el, az erősít." Abban a két évtizedes harcban, amit a főváros egyre erősödő civil szervezetei vívnak saját politikusaik és az ingatlanfejlesztők ellen, a Bécsi utcai háború precedensértékűvé válhat, bármelyik fél javára dől is el.

A szerző a hg.hu főszerkesztője.

szerző
Kovács Dániel
publikálva
2011/1. (01. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Tarlós megszüntetné
Mi lesz a BKK-val?
Borsodi riport
Egy kegyetlen gyilkosság háttere
Interjúk
Parragh László, René Jacobs, Rob Brydon
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország