Szarvason született 1970-ben, érettségijét is ott szerezte. Az ifjú kosárfonó 24 évesen önkormányzati képviselő lett Kondoroson, itt nyitotta meg virágboltját és vezette a Faluszépítő Baráti Társaságot; 1995-től művelődésszervezői, majd felnőttképzési menedzser tanulmányokat folytatott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen és a szegedi Juhász Gyula Főiskolán.
A minden politikai oldal által nagyra becsült, bár 2009-es halála óta rútul újrakeretezett történetű konzervatív népművelő, Beke Pál országjárás közben fedezte fel a kulturális szakma számára az első házassága okán akkor még Kasnyik Magdolna nevet viselő Závogyánt. A kiváló mentori érzékkel megáldott Beke megfertőzte az ifjú – akkor épp közösségi tér jellegű tájházat létrehozó – faluszépítőt a civil szervezetek működtette művelődési házak francia eredetű ötletével. (Franciaországban a művelődési, ifjúsági házakat sok esetben nem önkormányzatok üzemeltetik, hanem civil szervezetek: ez a modell a sokszor nehézkes önkormányzati irányítással szemben nagyobb rugalmasságot enged meg, a szakemberek könnyebb bevonását, és a civil szervezetek finanszírozásának is jót tesz.) Závogyán Beke hatására 2004–2005-ben előbb az akkor ereje teljében lévő civil szervezetben, a Magyar Teleház Szövetségben vállalt feladatot, majd a civil szervezetek finanszírozására hivatott, frissen alakult 7 milliárdos állami pénzalap, a Nemzeti Civil Alapprogram Dél-alföldi Regionális Kollégiumának lett tagja.
2005-ben őt választották a Beke által frissen gründolt, a fentebbi francia mintára építkező kezdeményezés, a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesülete élére. Závogyán már akkor is ügyeket oldott meg: a szervezet bejegyzését többször elutasító Fővárosi Bírósággal folytatott szélmalomharc helyett azt javasolta, hogy a Békés Megyei Bíróságra, Gyulára adják be a szervezet létesítő okiratát, ahol a próbálkozást első nekifutásra siker is koronázta.
2007-ben a városi pletyka szerint a szó szoros értelmében is a virágboltból vitte őt kulturális referensnek a Békés Megyei Önkormányzathoz a 2006-os választást az egyéniben megnyerő, s Závogyánnal máig bensőséges viszonyt ápoló fideszes Domokos László, a későbbi ÁSZ-elnök. Závogyán 2011-ig dolgozott ezen a poszton, itt ismerkedett meg közelebbről az igazgatással, a kulturális intézményrendszerrel, s nevéhez köthető a megye közművelődési, illetve kulturális koncepciója is. A tervek arra az elképzelésre épültek, hogy egy intézmény – a kistelepülésen ez jobbára a könyvtár vagy a művelődési ház – ne pusztán a létéért kapjon kvázi biankó működési támogatást, hanem egy-egy adott feladat ellátásáért legyen jogosult a közfinanszírozásra, hiszen ebben az esetben érdekelt lesz a színvonal emelésében, nota bene az ügyfél-elégedettség növelésében. A koncepciót ugyan nem sikerült megvalósítani, de a kidolgozásáért Závogyán 2012-ben megkapta a közművelődési dolgozók számára létrehozott kitüntetést, a Bánffy-díjat. A stratégiai távlatokban gondolkodásnak más előnye is volt: ez emelte fel az országos ügyek közelébe vágyó Závogyánt, és kerülhetett amolyan kulturális reformerként 2011-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Nefmi) a közművelődési főosztály közelébe. Feladata a közművelődési intézményrendszer átvilágítása lett.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
