Furcsa pénzügyekben érintett a Müpa koprodukciós igazgatója

  • Vári György
  • 2013. szeptember 7.

Belpol

A Művészetek Palotája koprodukciós vezetője, Bátor Tamás előző állásában a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ügyvezetője volt. A birtokunkba került dokumentumok szerint az általa szerződtetett énekessel honoráriuma 12 százalékát utaltatta vissza saját bt.-je bankszámlájára.
Bátor Tamás

Bátor Tamás

Fotó: MTI – Vajda János

Bátor Tamás a 2001-ben induló Bartók+ Miskolci Operafesztivál szervezésébe kezdettől fogva besegített, majd 2003-tól ő lett a fesztivál ügyvezetője. Természetesen már a Miskolci Operafesztivál Kht. ügyvezetőjeként bízott meg egy jeles külföldi énekest azzal, hogy lépjen fel az operafesztivál nyitókoncertjén, és ugyancsak vele, ugyanarra az alkalomra vonatkozóan aláírt egy másik szerződést is, immár mint a Hárfe B 200 Bt. vezető tisztségviselője. Ez a megállapodás arról szól, hogy a „províziót” (közvetítési díjat, jutalékot), amely a honoráriuma 12 százalékát teszi ki, a fellépő művész köteles az előadás után azonnal, készpénzben továbbítani Bátor cégének. Ennek elősegítésére a Miskolci Operafesztivál Kht. nevében, ügyvezetőként szerződő Bátor Tamás vállalta, hogy az előadás után azonnal, készpénzben kifizeti a felkért énekest. Vagyis Bátor ügyvezetőként szerződtette az illetőt, majd „visszakérte” cége bankszámlaszámára az ő megbízása nyomán kifizetett gázsi korántsem elhanyagolható részét.

Megkeresésünkre Bátor sajnálkozásának adott hangot, hogy „egy tízéves fesztiváltörténetet kíván besározni egy kisebb csoport által átadott dokumentum, amely csoport kilétét természetesen ismerem”. Úgy látta továbbá, hogy minden legálisan történt, mégpedig azért, mert a munkaszerződése kifejezetten megengedte, hogy ügyvezetői feladatainak ellátása mellett más gazdasági tevékenységet végezhessen, hogy más gazdasági társaságnak is tagja legyen. Kérdésünkre, hogy ez rendszeres gyakorlat volt-e ügyvezetése idején, arról tájékoztatta lapunkat, hogy „előfordulhatott ilyen eset, de legálisan, tehát nem eltitkolva” (amennyiben ez az eljárás rendszeresen ismétlődött, az tekintélyes mennyiségű pluszjövedelmet jelenthetett Bátor Tamásnak ügyvezetői tevékenységének nyolc éve alatt).

Bátor Tamás – amióta távozott a Miskolci Operafesztivál vezetői székéből – a Müpa koprodukciós igazgatójaként is foglalkozik művészközvetítéssel, és az Ókovács Szilveszter vezette operaház megbízásából is végzett hasonló feladatokat idén június 30-ig. (Erről lásd cikkünket itt.)

Érdeklődtünk, hogy e munkái során is előfordult-e, hogy visszautalták neki a honoráriumok egy részét a szerződtetett fellépők, ezt azonban határozottan visszautasította, mondván, hogy egyik helyen sem egyedül dönt a művészek szerződtetéséről. „A legtöbb esetben ügynökségekkel szerződünk, és a művészek nagy részét nem ismerem személyesen, csak színpadról. A művészek kiválasztásában nem egyedül döntök, hanem a művészeti vezetőséggel egyeztetve történik a fellépők meghívása.”

További furcsaság ugyanakkor, hogy a birtokunkban lévő szerződést Bátor Tamás a Hárfe B 200 Bt. nevében írta alá, ilyen vállalkozást azonban a cégnyilvántartás nem ismer. Annak a betéti társaságnak a neve, amelyben Bátor vezető tisztségviselő és beltag: Hárfe B 2000 Bt. (kültagja Bátor egyik családtagja). A létező és a nem létező cég megadott számlaszáma viszont azonos. A kérdésre, hogy mi magyarázza az eltérést, Bátor azt válaszolta, hogy „a céges papíron valóban egy nulla nyomdai tévedésből lemaradt, ezt én is csak most konstatáltam, és köszönöm, hogy felhívta rá a figyelmemet. A céges papírt évek óta nem használom”.

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.