Ma tárgyalta a parlament azt a fideszes törvényjavaslatot, amelyet tegnap nyújtott be a párt politikusa, Czunyiné Bertalan Judit, és arról határozna, hogy akár két év szabadságvesztéssel is sújtható legyen az, aki munkaidőn kívül politikust zaklat. Rendkívüli gyorsasággal került napirendre a javaslat, a Fidesz ugyanis kivételes eljárást kért, vagyis egyeztetésre még véletlenül sem volt idő.
| ||
A javaslat két részből áll, az egyik szerint aki mostantól engedély nélkül vezet járművet, vagy illegálisan átalakított jármű volánja mögé ül, egy évig terjedő börtönnel is sújtható. Az indoklás szerint a 17 halálos áldozatot követelő veronai tragédia világított rá arra, hogy szükség van változtatásokra. A javaslat másik része azonban már minden szempontból vitatható: ez a zaklatásos vétségek körét bővítené ki, ami azt jelenti, hogy mostantól két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lenne az, aki „hivatalos személy sérelmére, hivatali tevékenységével össze nem egyeztethető helyen vagy időben” zaklat. A miniszterelnök, a köztársasági elnök, az országgyűlési és önkormányzati képviselők, a kormánytagok és a parlamenti államtitkárok is hivatalos személynek számítanak, és a Czunyiné-féle javaslat különösebben nem is titkolja, hogy a politikusok védelmét szeretnék biztosítani, az indoklás ugyanis arról szól, hogy pár hete alkotmányba emelték a magánélet védelmét – azaz immár nem lehet egy politikus házánál tüntetni –, a Btk. módosításával pedig ténylegesen büntethetővé tennék, ha valaki például mégis próbálkozna.
Tovább szűkítenék a véleményszabadságot
Mráz Attila, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi projektjének munkatársa azt mondta a magyarnarancs.hu-nak, hogy a Btk.-módosítás már úgy is visszatartó hatást érhet el, ha egyszer sem születik erre hivatkozó elmarasztaló ítélet. Mráz szerint érdemes a törvényjavaslatot együtt olvasni a gyülekezési törvény tervezett módosításával, amely többek között lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy betiltson egy tüntetést, ha az sérti a magánszférát. A jövőben azonban a rendőrség például arra hivatkozva is betilthat egy gyűlést vagy demonstrációt, hogy az hivatalos személy zaklatását valósítaná meg.
Mráz szerint az is kérdés, hogy vajon újságírók is büntetőeljárás hatálya alá kerülhetnek-e majd, ha a munkájukat végzik. Ma ugyanis a hivatali keretek között egyre nehezebb politikusoktól kérdezni, ezért az újságírók kénytelenek a magánszféra hatálya alá eső területeken kísérletet tenni a megszólaltatásukra. Mráz elképzelhetőnek tartja, hogy a Btk.-módosítás miatt újságírókat jelentenek fel, a rendőrség vizsgálódni kezd, és lehet, hogy a bíróság felmentő ítélet hoz, de egyáltalán nem mindegy, minek teszik ki addig a sajtó munkatársait. Mráz szerint arra mindenképpen alkalmas a módosítás, hogy tovább halkítsa a szólásszabadságot és a kritikus sajtót.
A Fidesz ragaszkodik hozzá
A Párbeszéd szerette volna elérni, hogy a javaslatból vegyék ki a politikusok kiemelt védelmét, de tegnap este egy rendkívüli bizottsági ülésen leszavazták a párt indítványát. Tordai Bence ezzel kapcsolatban azt írta a Facebookon, hogy „ma lepörgetik a »vitát«, pénteken pedig megszavazzák a törvényt, hogy nyáron nyugodtan, három év börtön fenyegetésének védelmében járhassanak-kelhessenek a nép között”.
A parlament még tényleg a nyári szünet előtt, pénteken szavaz a módosítóról, és mivel fideszes ötletről van szó, nem kérdés, hogy meg is szavazzák. A kormánypárt a kedvelt eszközéhez nyúlt, és egy javaslatba pakolt több rendelkezést, ami jelen esetben azt jelenti, hogy aki nem akarja, hogy Btk. büntesse azt, aki hivatalos személyt zaklat, az nemmel kénytelen szavazni arra is, hogy büntessék azt, aki illegálisan átalakított járművet vezet. Így ha az ellenzék nemmel szavaz, esetleg nem szavaz, a kormánypárt könnyen érvelhet azzal, hogy a közre veszélyes járművezetők büntethetőségére is nemet mondtak.
