„Habony úr miként mérlegeli a biztonsági kockázatokat?” – Interjú Illés Zoltánnal

  • narancs.hu
  • 2015. február 25.

Belpol

A környezetügyért felelős volt államtitkárral készült nagyinterjúnk a holnapi Magyar Narancsban lesz olvasható. Ebből jön most egy kis ízelítő.

Magyar Narancs: A kormány környezeti ámokfutásának szimbolikus pontja volt, amikor a kishantosi biogazdaság földbérletét nem hosszabbították meg, sőt az ön minisztériuma vehemensen támadta a központ üzemeltetőjét. Ebből voltak feszültségek házon belül?

Illés Zoltán: Az én részemről egyáltalán nem, mert fel sem merült a téma. Akkor is nagyra becsültem Ángyán József tevékenységét, nyilvánosan is amellett voltam, hogy nem kell eltávolítani a Fidesz-frakcióból, mert a Fideszen belül van létjogosultsága az ellenvéleménynek. Ahogy én látom, Fazekas és Ángyán között először kompetenciavita alakult ki a nagyobb befolyás, nagyobb apparátus körül. Ez a vita ment tovább a földpályázatok kérdésében, és amikor a kishantosiak Ángyán József mellé álltak, akkor Fazekas miniszter úr bosszút esküdött.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Azt gondolja, hogy azért nem kaptak földet, mert Ángyán Józsefet támogatták?

IZ: Pontosan, ez Fazekas Sándor emberi gyengeségéről szólt. Ott ütött és állt bosszút, ahol tudott.

(...)

MN: A sajtóban több értelmezési kísérlet is megjelent a közelmúlt kormányzati anomáliáiról. Egyesek szerint a Lázár-féle Miniszterelnökség nőtt túl nagyra. Mások azt vetik fel, hogy még a kormány vagy a Fidesz elnöksége sem tárgyalja meg rendesen az ügyeket, hanem Orbán nagyjából a Lázár–Rogán–Habony–Szijjártó-négyessel dönt. Belülről hogy nézett ez ki?

IZ: Azt gondolom, hogy mindkét felvetés igaz, az egyik mechanizmus majdhogynem összetevője a másiknak. Államigazgatásilag nyilván képtelenség egy akkora tárca, ahol ezernél több ember dolgozik, és van vagy 30 helyettes államtitkár. A másik oldalon az is baj, hogy nagyon szűk körben hozzák meg a döntéseket, nincsen fóruma a kontrollnak, az ellenvéleménynek. Pedig az ellenvélemény nem automatikusan a butaságot jelenti, az lehet pont az igazság is, csak nem lehet elmondani, mert sem a szakmaiság, sem az érték­elvűség nem érvényesül. Csak a pénz számít, vagy egyes egyének hatalmi túlélése. Én azt gondolom, hogy ez a nagy miniszterelnökségi struktúra adódhat abból – amit rendre cáfolnak –, hogy 2017 után a miniszterelnök úr ki szeretne alakítani egy francia elnöki modellt. A Lázár-féle konglomerátum ennek az előkészítése, mert a francia rendszerben a köztársasági elnöknél van egy akkora apparátus, ami leképezi a kormányt. És igen­is, a szakmai szempontok nem számítanak. Szijjártó úr hogy tudja megítélni az atomerőmű környezetvédelmi, gazdasági vonatkozásait? Vagy Habony úr miként mérlegeli a biztonsági kockázatokat? Ennyi erővel én is lehetnék egészségügyi vagy felsőoktatási államtitkár, hiszen van doktori fokozatom és egyetemi állásom.

Illés Zoltánnal készült teljes interjúnk a holnapi Magyar Narancsban olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?