Mi van, ha a bevándorlók után a melegek jönnek?

  • Lakner Dávid
  • 2015. február 26.

Belpol

A melegségüket megvalló közéleti szereplők, Sebián-Petrovszki László (DK), Ungár Klára (SZEMA) és Lakner Zoltán politológus részvételével tartott szerdai rendezvényen az is szóba került: szabad-e „coming outoltatni” más közszereplőket, ha úgy látjuk, képmutató módon politizálnak.

A Magyar LMBT Szövetség rendezvényén a résztvevők felelevenítették, milyen negatív élmények érték őket saját politikai családjukban, mesélnivalója pedig a DK-s Sebián-Petrovszki Lászlónak és az egykor SZDSZ-es Ungár Klárának is volt. A leggyakoribb érv, amivel találkoztak, hogy ez a fajta kiállás „szavazókat vihet”: Sebián-Petrovszki szerint valaki tényleg csak a szavazókért aggódik, más viszont így adja elő az általa is osztott ellenérzéseket. De akadt, akinek a homoszexuálisok ügyeinek vállalása még nagyobb gondot okozott: „Volt olyan vidéki elnökünk, aki lemondott, mert azt mondta, ez nem fér bele az értékvilágába. De akkor miért volt ott?” Emellett szerinte nem volt kérdés, hogy pártja egyértelműen kiáll a melegek azonos jogai mellett.

Sebián-Petrovszki, Lakner, Ungár

Sebián-Petrovszki, Lakner, Ungár

Fotó: Németh Dániel

„Ungár Klára nem hibázott” – a volt SZDSZ-es politikus szerint Kuncze Gábor reagált így a coming outja kapcsán, de az akkoriban kinevezett esélyegyenlőségi miniszter, Lévai Katalin sem volt éppen a Pride nagy barátja. A most épp a SZEMA-ban politizáló Ungár szerint felmerült, hogy államtitkár lehet belőle, amit ő amúgy nem is vállalt volna, de aztán azt lehetett hallani: egyes párttársai melegsége miatt nem látták volna szívesen a pozícióban. „Nem arról van szó, hogy a liberálisok homofóbok, de azért voltak ilyenek” – tette hozzá.

Főszabály

Abban sem volt egyetértés a beszélgetőtársak között, hogy lehet-e más közszereplők orientációjáról a nyilvánosság előtt beszélni, ha úgy látjuk, képmutató módon politizál, vagyis maga sem úgy él, ahogy azt másokra szeretné kényszeríteni. Lakner Zoltán arról beszélt: több lebukás is előfordult már az amerikai republikánusoknál, amit ő „igen jól fogad”. Ungár még inkább beleállt a kérdésbe: „Ha tudnám egy jobbikos politikusról, hogy meleg, biztos coming outoltatnám.” Ungár arról is beszámolt: egy volt fideszes párttársa, jelenlegi EP-képviselő orientációjáról még ő maga nyilatkozott a Csak a narancs volt című kötetben.

Felmerült aztán, hogy ha egy politikus személyesen nem játszik erkölcscsőszt, az más, mintha beleállna a pártja által olykor elfogadott irányvonalba. Ezt erősítette Sebián-Petrovszki megszólalása is, aki „főszabályként” járható útnak nevezte más melegségének megvallását, de azért kiderült, hogy ő sem feltétlenül így jár el. Mint mondta, személyesen ismer egy KDNP-s politikust tíz éve, aki még nem jutott el oda, hogy kiálljon ezzel. Ezt helyette Sebián-Petrovszki sem kívánta megtenni, hiszen évek óta jóban van a politikussal, aki személyesen még nem igazán nyilatkozott képmutató módon.

Változatos gyűlöletkampányok

Szó volt a melegekkel szembeni ellenérzésekről és a politika felelősségéről is: Lakner Zoltán arról beszélt, „ha nincs placcon a melegellenesség”, a nagypolitikában is a háttérbe szorul a kérdés, miként a Jobbik is igyekszik most a háttérbe tolni a hasonló témákat, miközben az álláspontja nem változott ezekről. Lakner elmondta: nincs üldözési mániája, de azért „viszonylag kreatívan változik, melyek a megbélyegzett csoportok”.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Felmerült, hogy a kormány is gerjesztheti a jövőben az indulatokat, a bevándorlók után esetleg a melegeket célkeresztbe állítva. Ungár szerint, „ha 1,4 millió alá lemegy a kormánypártok potenciális szavazóinak a száma, változatos reakciók várhatóak a Fidesz részéről”. Dombos Tamás moderátor felvetette, hogy a 90-es évek elején a Fideszben politizáló Ungár a párt vezetőit végül is személyesen ismeri, hogyan látta őket ebből a szempontból? Ungár szerint az akkor „hivatalosan liberális” pártban voltak elfogadóbbak, és ’93-ban Orbán is ilyennek tűnt számára. Ugyanakkor felelevenítette: Szájer József felvetette még 1992 körül, hogy a beleegyezési korhatár legyen megegyező azonos és ellenkező neműek esetében is, „Kövér László pedig tíz percig ordított vele”, hogy aztán Szájer is gyorsan visszakozzon.

„Valóban, a társadalmi csoportok egymás ellen fordítása zajlik. Ez ma egy végtelenül integrálatlan ország, és kis befektetéssel egymás ellen lehet fordítani embereket” – vélekedett Lakner Zoltán, Sebián-Petrovszki ugyanakkor bizakodóbb. Beszélt azokról az időkről, amikor még a Gyurcsány- és Bajnai-kormányoknak dolgozott: mint mondta, amikor a regisztrált élettársi kapcsolatot készültek bevezetni, egy felmérés alapján kiderült, hogy ez a kérdés nem befolyásolja a pártszimpátiát. Ugyanakkor szerinte próbálkozhatnak a politikusok a társadalom kettészakításával, de kérdés, a társadalom erre hogyan reagál majd. Sebián-Petrovszki felidézte saját pozitív tapasztalatát: Ráckevén fórumozott, amikor egy idős néni megjegyezte, azt hallotta, Sebián-Petrovszki regisztrált élettársi kapcsolatban él egy férfival. „Mondtam neki, hogy nahát, így terjednek a csúf pletykák, ugyanis nem élek abban” – ironizált a DK-s politikus, aki ezután viszont elmondta a kérdezőnek, hogy egy fiúval viszont tényleg együtt él, és ha már szóba került, akkor beszélgessenek erről. „Másfél órás beszélgetés után a pajzsukra emeltek volna. Annak a sztereotípiának, ami a fejükben volt, nem feleltem meg” – tette hozzá Sebián-Petrovszki.

Elő-előbújás

A beszélgetés a nagy visszhangot kapott coming outok felidézésével kezdődött (meghívták volna a 2007-ben előálló Szetey Gábort is, de nem tudott eljönni), és kiderült: lehetséges többször is előbújni úgy, hogy ráadásul a reakciók másodjára jóval felfokozottabbak is legyenek. Ungár például azzal indított: a közhiedelemmel ellentétben nem 2005-ben, hanem 2001-ben coming outolt az ÉS-ben: „Annyira bátran, mint most Kulka vagy Alföldi, azt írtam egy cikkben, hogy mi, melegek.” 2005-ben aztán meghívták a Tv2 Strucc című esélyegyenlőségi műsorába, hogy erről beszélgessenek, Ungár pedig szégyellte volna, ha nemet mond. A műsor adásba kerülése előtt aztán azt kellett látnia: különféle lapok arról írnak, hogy ő coming outolni fog, és a bulvársajtó is elkezdte hívogatni, hogy adjon interjút. Sérelmezte aztán, hogy a cikkek zöme úgy kezdődött: Ungár „bevallotta” melegségét, mintha csak valamiféle bűnről lenne szó.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Sebián-Petrovszki arról számolt be: akkori élettársa, Sugár Bertelan korábban szintén szerepelt a Struccban, így ő is feltűnt mellette, ám abban az időben még nem volt közszereplő. Amikor aztán szakállamtitkár lett, a vagyonnyilatkozatában feltüntette, hogy egy férfival él együtt, és ezt vették észre nem sokkal később a bulvárlapok. Elmondása szerint több riporter is letáborozott a háza előtt, és a párját, illetve a kormányzati központot hívogatták, hogy mi a helyzet vele. Korábban is úgy élte az életét, hogy a coming out nem jelentett számára mérföldkövet, és amikor helyettes államtitkárrá akarták kinevezni, Bajnai Gordonnak és Szigetvári Viktornak is arról beszélt: nem fogja eltitkolni a dolgot. Megkérdezte, nem jelent-e ez gondot nekik, de Bajnai és Szigetvári felháborodottan utasította vissza a feltételezést.

A beszélgetés végén aztán jóslásokba is bocsátkozhattak a résztvevők: Dombos Tamás moderátor arról kérdezte őket, szerintük hány éven belül lesz „LMBT miniszterelnöke” Magyarországnak. Sebián-Petrovszki húszat mondott, míg Lakner azt fejtegette, ő úgy tenné fel a kérdést: hány éven belül lesznek olyan politikusok, akik eséllyel pályáznak a miniszterelnökségre. Szerinte egyébként nagyjából tíz, míg Ungár Klára úgy vélte, előbb lesz női miniszterelnöke az országnak, mint meleg.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.