„Iszonyatosan veszélyes, amit ezek itt csinálnak” – Megszólalt Kaltenbach Jenő, a kereszt-visszaadási hullám elindítója

  • narancs.hu
  • 2016. augusztus 30.

Belpol

„Megláttam a hírt, és azonnal felment bennem a pumpa.”

Interjút adott nyomtatott kiadásunknak Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok volt országgyűlési biztosa. A Bayer Zsolt kitüntetése elleni tiltakozási mozgalom elindítója az érdemrendje visszaadásáról és az államilag gerjesztett gyűlöletről beszélt lapunknak.

Magyar Narancs: Elsőként adta vissza a korábban kapott állami elismerését annak hírére, hogy Bayer Zsolt is megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. Amikor tudomást szerzett erről, már indult is a vitrinhez?

Kaltenbach Jenő: Megláttam a hírt, és azonnal felment bennem a pumpa. Azt gondoltam, ez az a pont, amikor már nem lehet hallgatni. A magamfajtának nincs olyan sok lehetősége a tiltakozásra, így arra jutottam, hogy ha én nem akarok abba a társaságba tartozni, amelyben Bayer Zsolt is ott van, lépnem kell.

MN: Sejtette, hogy nem lesz egyedül?

KJ: Ez spontán cselekedet volt. Azóta látom, hogy voltak olyanok, akiknek szintén a visszaadás volt az első gondolatuk, de végül nem ezt tették – maximálisan tiszteletben tartom a döntésüket, de nem értek velük egyet, mert itt most nem jogi csűrcsavarásokba kell belemenni, ez egy tiltakozás, ahol elsősorban a rendszer anomáliáiról van szó. Bayer másodlagos, ő csak a hasznos idióta szerepét látja el. Az a rendszer, amely egy ilyen gesztust tesz, maga is osztozik azokban a nézetekben, amelyeket Bayer Zsolt képvisel, vagyis rasszista, uszító, kisebbségellenes, erkölcstelen, és a jelzőket lehetne tovább sorolni. Iszonyatosan veszélyes, amit ezek itt csinálnak. Azt hiszik, hogy vissza tudják tuszkolni majd a szellemet palackba, miközben a fokozódó gyűlöletet egy idő után nem lehet kézben tartani. Csak meg kell nézni a különböző fórumokat: valami olyan rettenetes gyűlöletkultúra kezd itt kialakulni, aminek a vége csakis az erőszak lehet.

Az interjú maga teljességében a csütörtökön megjelenő nyomtatott Magyar Narancsban lesz olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.