"2006 számomra katarzis volt. Egészen fiatal emberek rokkantak bele, hogy mi történik az országban. Én Õszöd előtt csak távolról kritizáltam a szociálliberális erőket, de az a beszéd indította el a lelkekben a lavinát. Nem az volt a durva, amit Gyurcsány mondott, hiszen az elhangzottak tőle nem voltak meglepőek, hanem a következménye: a semmi." Kohán Ádám a rendszerváltás évében született. A mostani lesz az első országgyűlési választás, amelyen részt vesz. A Jobbikra fog szavazni, bár 2006-ban még a Fidesszel szimpatizált. Ádám politológiát hallgat a Zsigmond Király Főiskolán, de anyagi okok miatt ki kellett hagynia egy évet. Most már nem is nagyon bánja: így legalább több ideje jut a kampányra. Ádám a Jobbik IX. kerületi ifjúsági tagozatának a vezetője, és a kerületi krumpliosztás mellett lelkesen kopogtatózik is. "Nem kaptam nemzeti neveltetést, édesapám nem érdeklődik a politika iránt, és bár a múlt rendszer anyagi és fizikai biztonságát visszasírja, magát a kommunizmust ugyanúgy megveti, mint én."
Katolikus általános iskolába járt, majd egy világi gimnáziumban folytatta. "Kitűnő történelemtanárom volt, akitől sokat tanultam. Tőle tudom például, hogy Görgey Artúr hadmozdulatait máig tanítják az amerikai katonai akadémiákon. És nagymamám is adott a kezembe történelmi tárgyú könyveket."
2006-ban gimnázium után mindennap kimentek tüntetni a Kossuth térre. "Senki sem tudta, mi lesz. Igazságot akartunk, azt, hogy a felelősök távozzanak a közéletből. De az lett, amit Gyurcsány megjövendölt: egyre kevesebben lettünk." Ádámot ez a közöny háborította fel a leginkább. "Azt hittük és hisszük, hogy morálisan '56-hoz hasonlítható 2006, de a tömegek hiánya, az emberek érdektelensége erőtlenné tette ezt." A Fidesztől többek között 2006 miatt távolodott el: a legnagyobb ellenzéki párt szerinte cserbenhagyta az embereket, politikailag túl kockázatos lépésnek ítélte a mozgósítást, "belement az elhatárolósdiba".
Ádám a határon túli magyarok melletti elkötelezettségen túl fontosnak tartja a Jobbik "megoldását" cigányügyben. "Pesten nem olyan szembetűnő a cigány-magyar feszültség, mint vidéken, de szinte minden embernek van velük rossz tapasztalata. 'szintén fel kellene tárni, milyen a viszonyuk a munkához, oktatáshoz, miért csinálnak a gyermekvállalásból megélhetést. Vidéken új rendfenntartó erőre van szükség: a csendőrségre."
A zsidókról óvatosan fogalmaz: "Nem szeretnék csurkai mélységekbe süllyedni. Meg lehet fogalmazni állításokat, hogy mi van a zsidók kezében, de a vádakat nehéz bizonyítani."
A 21 éves fiú generációja legfőbb bajának a kilátástalanságot tartja; barátai többsége csak nehezen tudja finanszírozni iskoláit, az otthonról elköltözésre kevés a reményük.
Vonzotta Szekeres Imre
Harkányi Viktor az EP-választásokon a Jobbikra szavazott, de pedagógiai célzattal: meg akarta ijeszteni az embereket. Fontos számára a magyarsága, főleg, mert négy évet Japánban járt általánosba. ("Én voltam a barbár, szőke külföldi. De nem voltak kirekesztőek.")A legutóbb azonban már megdöbbent azon, hogy Vona Gábor Tescók helyett Turul-áruházakat látna szívesen. "Ez a fajta turbómagyarkodás már sok nekem. Van egy egészséges határ. Japánban a Vén Európán mindig elsírtam magam, de itt ezeken röhögök."
A 24 éves fiú a Károli Gáspár Református Egyetem japán-történelem szakán tanul; családja nagy része apolitikus, kivéve az elszánt szocialista nagypapát. Mire Viktor reggelente kilép a szobájából, kikészítve várja a Népszabadság, a nagypapa aláhúzásaival, jegyzeteivel, felkiáltójeleivel. "A múltkor egy rokonom felajánlotta, hogy beviszi a kopogtatómat Hiller Istvánnak. Nem, köszönöm, elég közelről láttam a bolognai folyamatot."
Négy éve az MDF-re szavazott, mert négypárti parlamentet szeretett volna. Tavaly a Jobbikra pedig azért voksolt, hogy rádöbbentse az embereket a szélsőségek erősödésére. Ugyanakkor mélyen egyetért azzal, hogy a magyar föld ne legyen eladó, a hazait részesítsük előnyben a külföldi helyett, és pénzközpontú helyett emberközpontú világra van szükség. Most még nem tudja, melyik pártra szavaz áprilisban. Viktor különben pártfüggetlenül kedvel vagy nem kedvel politikusokat. "Csurkától, ha porszívóügynök lenne, azonnal vásárolnék, mert imádom a stílusát. Ferenc testvért azonban ki nem állhattam, szemben a szimpatikus szakértő Medgyessyvel. Orbán Viktortól a hideg ráz. Zavar, hogy sose mond semmi konkrétumot." Viktort nem érdekli, ha egy politikus lop, csak tegye jól, az ország javára a dolgát. Kedvence Kósa Lajos, akit józan, megfontolt reálpolitikusnak, példaértékű városvezetőnek tart.
2006 őt is foglalkoztatta, bár nem volt az utcán. "A nyers agresszió volt a meghatározó. Nem kell a tévészékházat felgyújtani, akkor nem vernek fejbe gumibottal. Mindkét oldal hibázott, de megértem a rendőröket, hogy 23-án viszszavágtak."
L. László 2006-ban az MSZP-re szavazott, most az MDF-re fog. A 22 éves kelet-magyarországi fiú az egyik nagy egyetem történelem szakán tanul, ahol nem jellemző a baloldaliság. ' maga az őszödi beszéd után vett végső búcsút a baloldaltól. "2006-ban még úgy éreztem, Gyurcsányban végre megtaláltam Orbán méltó ellenfelét. Felnéztem rá, hitelesnek tartottam és képesnek a reformokra."
Ma már nincs olyan párt, amelyre szívesen szavazna, de Bokros Lajost az egyedüli hiteles és racionális politikusnak tartja. Korábban Szekeres Imre volt szimpatikus számára ("vonzó volt a személyisége"). Családja balos; a nagyszülők földművesek voltak, akik az elmúlt rendszertől kaptak lehetőséget a felemelkedésre. Baráti köre egy része a Fideszre, másik része a Jobbikra szavaz, de Lászlót zavarja a párt elvakultsága. "Megdöbbent, hogy tanult történészek hogy képesek elfogadni az egyoldalúságot, a csúsztatásokat. A borsodi ismerőseimet megértem, hogy a cigánybűnözés miatt fogékonyak a szlogenjeikre, mert a mi családunkat is érte már kár, én se szeretem őket, de nem lehet egy egész társadalmi réteget kollektívan megbélyegezni. Az egyetemen a jobbikosokat persze nem lehet meggyőzni arról, hogy vannak tisztességes cigányok is."
A legmegrázóbb közéleti esemény a számára 2006. október 23., amikor az 56-osok terén valakik elterjesztették, hogy emberek haltak meg az utcákon. "Ijesztő volt, ahogy kiabálni kezdenek, hogy gyilkosok, gyilkosok. Bármire képesek lettek volna. Azóta nem mentem az utcára."
Otthon nincs politika
G. Bálint 2006 után most is a Fideszre fog szavazni. A 23 éves fiú az ELTE magyar-történelem szakán tanul; utóbbin mindenki vagy a Fideszre, vagy a Jobbikra voksol. Bálint örül a Jobbik megerősödésének, mert így a Fidesz végre leválaszthatja magát a szélsőségekről. "Számomra a határ a radikalizmus. Magánemberként kesereghetek Trianon fölött, de demokrataként nagy nyilvánosság előtt nem rukkolok elő a revizionizmussal."
Különösen zavarják a Jobbik cigányügyben vallott, a megoldásokat túlságosan egyértelműsítő nézetei. "Nem együttműködésben, hanem valamilyen Lösungban gondolkodnak. És az emberek nyitottak a rendpártiságra. A Jobbiknak már a honlapjáról is ez sugárzik."
Elfogadhatatlannak tartja, amit a cigánygyilkosságok ügyében a Jobbik és holdudvara sugallt, és szerinte a cigánybűnözés szó használata egy társadalmi probléma etnicizálása. A parlamentbe kerüléstől azonban a párt konszolidálódását várja. Szerinte Morvai Krisztina személye a garancia arra, hogy a Jobbik egy józanabb politikára tér át. Bálint nemzeti érzelműnek tartja magát, de hidegen hagyja a turulos mondavilág, és nem vonulna utcára árpádsávos zászlóval, mert az idejétmúlt.
Szülei baloldali szavazók, ami nem kevés konfliktushoz vezet. "Mert hogy az Orbán Viktor azt mondta, hogy ők már nem is tartoznak a nemzethez, mert őket lehazaárulózták. Én hiába érvelek a 23 millió románnal riogató MSZP-vel. Most már inkább nem politizálunk az asztalnál."
2003-tól 2006-ig a Fidelitas egyik nyugat-magyarországi szervezetének a tagja volt, de kilépett, mert nem volt nagy az aktivitás. "A Fidesz óriási hibákat követett el ifjúságpolitikája terén is. A Fidelitas mellett pár éve létrehozták az ifjúsági tagozatot. Kellene valami egyértelmű üzenet a fiatalok számára, de ha maga a párt sem egységes, akkor erre is képtelen."
A 2006-os kampányban Bálint teljes erőbedobással dolgozott: kopogtatózott, agitált az utcán. Annál dühösebb lett, amikor a Fidesz mégse nyert. "Orbán felelőssége is. Alulmaradt a Gyurcsánnyal való vitában. Inkompetensnek tűnt a kompetens kormányfővel szemben. Nem voltak ellenérvei. Ráadásul a kampányban hibát hibára halmoztak."
Hibázott szerinte a Fidesz a 2006-os események kezelésekor is. "Ideges lettem attól, hogy azon túl, hogy kimegyünk a Kossuth térre, amit én a tömegpszichózis fokozásának tartok, nem igazán kerestek demokratikus és alkotmányos megoldást, amellyel a hitelét vesztett miniszterelnököt és az őt támogató pártokat eltávolíthatták volna. A Jobbik ügyesen építette fel 2006-ra támaszkodva saját ideológiáját, rendpártiságát. A Fidesz nem használta ki, miközben mások, például Morvai Krisztina, ebből építkeztek."
Bálintnak 2006-ban elment a kedve a politikától, de most újra jelentkezett a Fidesznél. A legnagyobb veszélynek ugyanis azt tartja, hogy az emberek lefutottnak vélik a választást, ezért otthon maradnak. Kétharmad nélkül szerinte kevés értelme van a Fidesz sikerének. "'89 óta most először várnak nagy fordulatot az emberek. A Fidesz-kampány 'Itt az idő!' jelszava tehát találó. De minden más elhibázott. A plakáton olvasható szavaknak semmi értelme önmagukban, márpedig a Fidesz nem rak mögéjük semmit. Értem a no-speak politikát, hogy ne adjanak támadási felületet, de már az maga támadási felület, hogy semmiről nem mondanak semmit. Nem kommunikálják, hogy tudatában vannak kormányzati felelősségüknek. Orbán legutóbb a párt kultúrpolitikájáról írt; de hiába vártam mást, csak az elmúlt nyolc év hibáiról értekezett."
Bálint más pártra sohasem szavazna: az MSZP utódpártisága és elvesztett hitele miatt elfogadhatatlan számára, az SZDSZ-t szélsőséges, kirekesztő pártnak tartja, amely csak önmagát véli demokratának, az LMP-nek pedig már a nevét is viccnek tartja.
Csiki István az ELTE történelem-néprajz szakán tanul. A 22 éves, halk szavú fiú 2006-ban a Jobbik miatt szavazott a Harmadik Útra, és bár most is őket választja, a Kovács Dávid-féle párt jóval szimpatikusabb volt neki. "Meggyőzőbb, hitelesebb, karizmatikusabb embernek tartottam, mint Vona Gábort. Azóta távolságtartóbb vagyok a Jobbikkal és a politika egészével szemben. Ugyanakkor egyetértek a csendőrség felállításával, a cigánybűnözés visszaszorításával. És mert számomra a Szent Korona-eszmére alapozott alkotmánymódosítás a legfontosabb, örülök, hogy ez szerepel a programjukban."
István hároméves volt, mikor Székelyudvarhelyről Magyarországra költöztek, gyermekorvos édesanyja, majd mérnök édesapja is itt kapott állást. De mind úgy tervezik, hogy visszatérnek. István számára a Fidesz rengeteg hibája közül Románia EU-csatlakozásának és a magyar föld eladhatóvá tételének a megszavazása a legmegbocsáthatatlanabb. "Ismerek rendes fideszeseket is. De tetteik alapján műellenzéknek tartom őket, akiket kézben tartanak. Az MSZP kimutatta a foga fehérjét 2006-ban, de már 2004-ben bebizonyították nemzetellenességüket, amikor a kettős állampolgárság ellen voltak. De a Fidesz még náluk is 'roszszabb': Orbán jót akarna, de rossz tanácsadókkal van körülvéve."
István szerint a Fidesz - a politikai elit egészéhez hasonlóan - "megcsinált" párt, amelynek megvan a szerepük, megbízóik azonban nem egyszerűsíthetők le egy bizonyos körre (Amerika, zsidók, Izrael). "Épp az a lényeg, hogy megfoghatatlan, ki mozgatja a szálakat." István nem híve a parlamentáris demokráciának, de nem ért egyet a Budaházy-féle erőszakos rendszerváltoztatással sem. "Célunk azonos, de az eszköz nem. Én nem a politikától vagy a pártoktól várom Magyarország felemelkedését, hanem a magyar emberektől: a fejekben való változásra van szükség. Paradoxon, hogy a Jobbikra szavazok, miközben csalódás lesz, ha bekerül: az már önmagában azt bizonyítja, hogy alku lehet a háttérben. Kínosnak tartom Morvait is. Aki Baló György felesége volt és a melegeket támogatta, gyanús."
Amíg él
B. Károly 2006-ban a Fideszre voksolt, most a Jobbikra fog. Az egyik fővárosi egyetemen tanuló fiút a tévéostrom másnapján az utcán érte utol "a" történelem, és akkor ábrándult ki a politikából. "Elegem van a személyi kultuszból, ami korábban Orbánt övezte. Viktor elpuhult; akkor a tömeg élére állhatott volna, ehelyett elhúzta a csíkot. Látom a szüleimet, akiknek a szemében Orbán még mindig a néhai Viktor. Nem akarnak csalódni benne. Győzködnek, hogy ne szavazzak a Jobbikra, mert Morvait az MSZP ejtőernyőzte be a pártba."
Épp a hét végén veszekedett egy nagyot a család, amikor Károly közölte, hogy ő már nem szavaz a Fideszre, amíg él. Mert például az autonómia szorgalmazása helyett megszavazta Románia uniós csatlakozását vagy aláírta a lisszaboni szerződést.
A Kurucinfót régen olvasta, mert számos témáról csak onnan értesült, de mára besokallt a gyalázkodó cikkektől. Károlynak tetszik, hogy a Jobbik a problémák gyökeréhez nyúlna, bár tart a tapasztalatlanságuktól. "Tetszik, hogy tökösek, nem impotensek. Hozzányúlnak például a cigánybűnözéshez, ami persze a szociális helyzetből fakad, ám náluk ez életvitelszerűen megy. Kulcskérdés az oktatás, a munka."
Egyetért azzal, hogy a magyar föld ne legyen eladó, óvjuk vízkészletünket, és adózzanak jobban a multik. "Az sem fair, hogy míg a buzik ingyen, az állam pénzén parádézhatnak, addig össztűz zúdul arra, aki árpádsávos zászlóval megy az utcára. Ezek főleg az SZDSZ liberalizmusának köszönhetők. Aki az árpádsávos zászlót a történelem szemétdombjára valónak nevezi, mint Eörsi Mátyás, az költözzön el innen."
Származás alapján senkit sem lehet megítélni; Károlynak ezért csak a cionista zsidókkal van baja, és azzal, hogy a holokausztot szerinte egyesek pénz- és befolyásszerzésre használják fel.
T. Gábor még nem döntötte el, melyik pártra szavaz. 2006-ban voksolt először, az MDF-re, de azt már megbánta. A Károli történelem-kommunikáció szakán tanuló 25 éves fiú családja nem szavaz, és Gábor szerint jogosan: nincs olyan erő, melyet feltétel nélkül támogatni lehetne. "Csak azért megyek el, mert történelmünk folyamán rengeteg vér folyt azért, hogy én szavazhassak."
Édesapja villámvédelemmel foglalkozik, szerinte a kétkezi munkásoknak kellene összefogniuk érdekeik képviseletére. Édesanyja KISZ-titkár volt, "bevette, amit a komcsik mondtak".
Szerinte szükség van egyfajta egészséges nacionalizmusra, de a Jobbik időnként hülyeségeket mond. "Nonszensz, hogy valaki van olyan ostoba, hogy egyenruhában masírozzon."
A Fideszre biztos nem szavaz, különösen nem kedveli Kövér Lászlót ("miért nem a Jobbikban ül?") és Orbán Viktort ("fenntartással fogadom, amit mond"). Kedvence viszont Kósa Lajos, akihez nem köthető botrány, és jó városvezető. Az SZDSZ-t a magyar történelem legkártékonyabb pártjának tartja, mert ahhoz képest, hogy milyen kicsi párt, túl sok dologba volt beleszólása. "Nem tudom, szándékosan verték-e szét az oktatást. A gimnáziumban, ahol gyakorlótanításon vagyok, olyan történelemkönyvet kell használnom, ami felháborít. Szinte semmi nincs benne. De nem vagyok oda azért sem, hogy melegek vonulgassanak, mert magánügynek tartom."
Gábor szeretne egyszer családot, de annyira kilátástalannak látja a jövőt, hogy tervezni sem igen mer.
Horogkeresztes gimnazisták
"Szép darab a buzi zsidók közül - személyesen szépen szétszedném az összes ilyen szemérem gyalázó faszrázó - puhapöcsű csapást - megkapnád az arany diplomát ha a buzeránsság vizsga tárgya lenne - mellé dicséretet anyádtól egy rakást - szegény szégyelli a szarrágó fiát, hogy buzi baszásból szedett össze egy - penészes falú lakást - hogy én bántani akarnálak egy nagy frászt - csak meg akarom védeni azt a sok srácot - akinek veszélybe van a segge vágod" - írta az egyik közösségi portálon az egyik országosan jó hírű fővárosi gimnázium 14 éves tanulója az osztálytársáról. Egy másik fiú a Vádló Bitófák zenéjére vágott össze egy buzizós klipet - a zene alatt feliratozva néhány "selyemfiúval" az osztályból. A két történet akkor robbant, amikor egy negyedik osztálytársat a folyamatos szívatások miatt szülei elvittek az iskolából. "Nem az a megoldás, hogy a normálisak mennek el. De nem volt más választásom, ha nem akartam beállni a sorba, a két hangadó mögé" - mondta a Narancsnak az iskolát váltó fiú. Habár Gábor (nevét megváltoztattuk) inkább az osztályban zajló megaláztatások miatt váltott iskolát, szüleinél és az osztályfőnöknél az osztályban tapasztalható zsidózás, cigányozás, buzizás vágta ki a biztosítékot. Az egyik fiú egyenruhás, horogkeresztes képet tett fel magáról a közösségi oldalra, és náci karlendítést mutatott.
A két szélsőséges eszméket valló hangadó jól szituált értelmiségi családból származik. Habár az iskolát változtató gyermek szülei szerint az lett volna a helyes, ha a gimnázium vezetése eltanácsolja a két fiút, a tanárok más megoldást választottak. "Amint megtudtuk a történetet, azonnal összeültünk, majd ütemtervet készítettünk, hogy milyen lépésekben foglalkozunk a fiúkkal. A zsidózás és cigányozás ugyanis évek óta előkerülő probléma az iskolában. Nem közvetlenül függ össze a szélsőségek megerősödésével, de nem lehet kizárni a külvilágot" - mondta a Narancsnak a gimnázium igazgatója és az érintett osztályfőnök. Első lépésként az osztályfőnök a két fiúval beszélt: egyikük beismerte és hibának tartotta, hogy lezsidózta, lebuzizta osztálytársát, és elnézést kért a fiútól, valamint az édesanyjától is. A másik főkolompos tagadta, hogy köze lenne a kliphez. "A tagadás is egy stratégia, amivel kezdenünk kell valamit. Beszéltünk mindkét fiú szüleivel. Aztán külön a lányokkal és fiúkkal az osztályban, a két hangadó ugyanis erősen hatása alatt tartotta a fiúk egy részét" - mondja az osztályfőnök. A diákok most két kötelező olvasmányt kaptak, a Legyek urát és az Iskola a határont, amivel a tanárok elsőként a bullyingra reagálnak. Az osztály most a holokauszt-emléknapra készül: azok a fiúk tartanak előadást az osztálynak a kirekesztésről, egyéni sorsokról, akik a leghangosabbak. "Nem élezzük ki a két fiúra, de azokat vonjuk be, akiktől többször hallottunk antiszemita vagy rasszista megjegyzéseket."
Az osztály tavasszal Auschwitzba utazik, és több olyan filmet vetítenek, amely a kirekesztéssel foglalkozik. Mivel az ütemtervet készítő osztályfőnök egyben magyar- és történelemtanár is, az órák keretében külön hangsúlyt fektetnek az antiszemitizmus gyökereire és megnyilvánulási formáira, az idegengyűlöletre és intoleranciára.
Oda kéne ütni
"Magyarországnak nem törvényekre, hanem erős vezetőre van szüksége." "Olyan pártra van szükség, amelyik nemcsak beszél, de ha kell, oda is üt." 2005 őszén e két állítással a középiskolások többsége egyetértett. A 7000 fős mintán, négy megyében és a fővárosban folytatott kutatás során kilencedikes és tizenegyedikes, vagyis a rendszerváltás környékén született gyerekeket kérdeztek. "Meglepő volt, hogy minden iskolatípusban azok értettek leginkább egyet ezzel a két egyáltalán nem demokratikus véleménynyel, akiket hajlamosak lettünk volna a legpozitívabban értékelni a politikai szocializáció szempontjából. Azaz a nagyobb politikai tudatosság nagyon jól megfér a keményen antidemokratikus véleményekkel" - mondta a Narancsnak Csákó Mihály, a kutatás vezetője. Az antidemokratikus véleményeket osztó fiatalok a többieknél intoleránsabbak voltak más etnikumú vagy nemzetiségű személyekkel szemben, és gyakrabban gondolták úgy, hogy a demokrácia fontos eleme az aktív részvétel. "Egy olyan ifjúsági attitűdöt észleltünk, amely a demokrácia formáit antidemokratikus tartalommal kezdte megtölteni" - mondta Csákó.
A 2008-ban megismételt felvétel némi változást mutat: a diákok (más minta volt, mint három éve), általában kevésbé erőteljes válaszokat adtak, kivéve azt az állítást, hogy "a politikának nincs semmi haszna". A nemcsak beszélő, hanem odaütő párt létét kívánatosnak látó állításnak 2005-höz képest csökkent a tábora - de még így is ez a többség. A legtöbb kis tizenéves 2008-ban sem érdeklődött a politikai pártok iránt, nagyobb arányban vonzották viszont őket a magyarságot vagy az emberi jogokat védő, a fajgyűlölet elleni és a hagyományőrző szervezetek. Habár a pártok iránt nem érdeklődnek, fele-fele arányban vannak azok, akik hajlandók kampányfeladat vállalására. A középiskolások egyharmada szívesen szórólapozna, egynegyede plakátot ragasztana vagy e-mailt továbbítana, egyhatoda pedig plakátot tépne, firkálna vagy akár rendfenntartóként venne részt a párt gyűlésein - legalábbis 2008-ban. Az idei évről nincsenek adatok.
