Narancs XXII. évf. 10. szám(2010.03.11.) (2010-03-11)
Magyar Narancs, 2010. március 4. Tisztelt Szerkesztőség, érdeklődve olvastam a Jován László ügyvéddel készült cikket, sajnos valós és a gyakorlatban orvosolatlan problémát vet felaz előzetes letartóztatás gyakorlata, ami akár hosszabb (szak)cikket is megérne.
Magyar Narancs, 2010. február 25. Ablonczy Balázs, a kitűnő történész megírta, miért szavaz a Fideszre.
Épeszű magyar nőnek E. Zsanett ügyének lezárulta után eszébe nem jut feljelentést tenni, ha megerőszakolják. A lassan két éve tartó eljárásban hétfőn ismét a nemi erőszakkal vádolt rendőrök arattak győzelmet.
Orbán Viktor a különböző gazdasági szervezeteket, kamarákat, szövetségeket járja, és úgy tesz, mintha konkrétumokról beszélne: adótervekről, gazdaságpolitikai trendekről - sőt, filozófiáról.
A görög kormány fűhöz-fához rohangál az unióban, Papandreu miniszterelnök megfordult Berlinben és Párizsban, és úgy tesz, mintha nem azért rimánkodna, hogy adjanak neki pénzt. Külön kérés nélkül rázendít egy olyan szövegre, amihez képest az őszödi beszéd szemérmes szabódás, eltoltuk, becsaptunk mindenkit, semmirekellők voltunk, de megjavulunk mi most. És tényleg: Görögországot minden jel szerint re-bootolni kell. Mióta 1981-ben belépett az Európai Közösségbe, az unió elődjébe, hátradőlt, és élvezte a jólétet, amit részben a fejlesztési segélyek, részben az esztelen állami költekezés szavatolt. Az elmúlt tizenpár évben az átlagos költségvetési hiány majd' 8 százalék volt; az országban minden negyedik munkavállaló az államnak dolgozik, és nem is rossz pénzért. Például létezik nemhogy a 13., de a 14. havi fizetés intézménye is, és a két egymást váltó politikai erő, a baloldali PASZOK és a jobboldali Új Demokrácia azt is rég megtanulta, hogy kormányváltáskor nem érdemes a távozó garnitúrát és klientúráját elcsapni, mert a következő alkalommal velük történik ugyanez: inkább két garnitúra kap állami fizetést. Ezért a pénzért viszont az állam legalább betegesen korrupt, a pult alatt is fizetni kell a kórházban, a jogosítványért, a legpitiánerebb ügyintézésért, az állami megrendelésekért, és fizetni kell az adóhivatalnokoknak is azért, hogy ne kelljen adót fizetni: Görögország kormányzati rendszerének a neve fakelaki, ami "kis borítékot" jelent. Ezzel egy ideig jól el lehetett lenni, de már nem lehet, Görögországnak májusig 30 vagy 40 milliárd eurót kéne gyorsan visszafizetnie a hitelezőinek (az összesen úgy 320 milliárdból). De egyelőre nemigen van honnan: a görög államnak senki nem akar eurót kölcsönadni, vagy csak nagyon drágán, és azok is idegesen vakaróznak most, akik eddig kölcsönöztek neki, mert elértéktelenedni látják a görög államkötvényeiket. Sőt, mindenki más is nagyon ideges, mert ha Görögország drágán jut csak euróhoz, akkor egy kicsit drágábban fog mindenki, a pénzügyi unió már csak ilyen; azaz például a német állam finanszírozási költségei is nőni fognak, és ezt a pluszpénzt, meg azt a pluszpénzt, amivel valakik segélyezni vagy hitelezni fogják Athént, máshonnan kell elvenni. Az egyszerű német emberektől! Pedig ők nem csináltak semmi rosszat!
A többpárti demokrácia egyik nagy előnye, hogy az ember, ha kedve tartja, négyévente megbotránkoztathatja a környezetét a választási preferenciáival. Az alábbiakban erre teszek kísérletet, előre megfontolt, de korántsem aljas szándékból. Ellenkezőleg: célom a demokratikus vita előmozdítása, legjobb tudásom szerint, ha a jelenlegi diskurzus alapkontextusához képest némiképp meghökkentő álláspontot is képviselve. Elő a farbával: alapvetően két okból szavazok az MSZP-re. Egyrészt, mert morálisan ezt tartom helyesnek, másrészt, mert baloldali liberálisként aligha van más érdemi választásom.
Magyar Narancs, 2010. február 25. Tisztelt Szerkesztőség! Az elmúlt hetekben, hónapokban a magyarországi médiában sokat foglalkoztak a pszichiátriai betegekkel.
Nehéz elképzelni, mi történt volna, ha a tizennyolcadik század végén Franciaországban diadalmaskodik a forradalmi építészet, és esetleg egészen a jelenkorig irányadó marad a világon. Ez többek között azt jelentené, hogy az elsősorban Ledoux, Boullée, valamint Lequeu nevével és fantasztikus terveivel fémjelzett irányzaton belül ma is eleven lehetne az "architecture parlante", azaz a beszélő építészet. Claude-Nicolas Ledoux például ennek szellemében az arc-et-senans-i királyi sólepárló egyes házait a foglalkozások jellemző jegyeiből kiindulva tervezte meg, így áll a favágó háza rönkutánzatokból, így folyik át a víz a folyamőr házán, és a gyönyörök háza is ezért olyan formájú, amilyen. Valóban nem könnyű vizualizálni, milyen lenne ma egy adótanácsadó vagy egy rúdtáncosnő otthona, de a labdarúgók esetében ilyen nehézség nem merülne fel, hiszen eredeti formának ott a futball-labda.
Az 1910-es nagy párizsi árvíz idején a Szajna elöntéssel fenyegette az állatkertet is. Elrendelték hát a kiürítését, lakóinak magasabb, biztonságosabb helyre való költöztetését. A legnagyobb gondot a krokodilok megmentése jelentette, ők ugyanis ösztönösen megindultak a folyó felé.
A harmadik hatalmi ág működését vizsgáló kutatók szerint a bíróságok többsége tart a sajtótól, és nem veszik komolyan az adatnyilvánosság előírásait. Többek között erről is szó volt azon a feszült hangulatú konferencián, amelyet a legnagyobb sajtószervezet és az igazságszolgáltatás önkormányzata közösen szervezett a bírósági tárgyalások nyilvánosságáról.
A jól fizető politikai állás nemcsak a fővárosban bevett gyakorlat, legfeljebb a kifizetett HUF-ok nagysága eltérő. A kevesebb azonban egy olyan térségben, mint Békés, nagyon sok is lehet.
A hazai ingatlanfejlesztési történetek tanulsága általában az, hogy a beruházók keresztülviszik akaratukat az önkormányzatokon. Pedig előfordul ennek az ellenkezője is.
A rendszerváltás környékén születtek, 2006-ban szavaztak először, áprilisban többségük a Jobbikot választja, de legalábbis egyetért a jobbikos politika legtöbb elemével. Történelem vagy politológia szakra járnak, tanárnak készülnek. Politikai eszmélésüket az őszödi beszéd indította el. Világnézetük eklektikus. Orbán Viktor szerintük a múlt embere.
Bár harmincszázalékos az elmaradás a 2008-as teljesítményhez képest, még így is jelentős, 151 milliárdos adózott eredményt ért el a tavalyi válságos esztendőben az OTP. A terjeszkedési stratégiájáról, a határon túli befektetéseiről, a következő kormány által követendő gazdaságpolitikáról az elnök-vezérigazgatót kérdeztük.
Nincs mese, a walesi és görög felmenőkkel rendelkező, 1985-ben, Walesben született zongorista-dalszerző-énekesnő, Marina Diamandis, azaz - ahogy zenekarnévbe csomagolta magát - a Marina & The Diamonds debütáló albuma a 2010-es esztendő egyik legnagyobb érdeklődéssel várt lemeze. Ez pedig nem kis teher - főleg úgy, hogy Marinát első hivatalos kislemezei és EP-i megjelenése óta hájpolja a brit zenei sajtó.
"Wenn das Geld im Kasten klingt, die Seele in den Himmel springt" - mondotta Johann Tetzel dominikánus szerzetes, s könnyű elképzelni, milyen pofát vágott hozzá. Bár a kora kilencvenes évek New Yorkja sokban nem hasonlítható a kora tizennegyedik századi Anhalthoz vagy Brandenburghoz, ám attól még Abel Ferrara ugyanabban utazott, mint a jelzett középkori kópé. Máig leghíresebb munkája, a Mocskos zsaru (1992) aligha más, mint celluloidra írt búcsúcédula. Menetjegy a menynyekbe egy mozi áráért.
Az Anglia legféltettebb titkaként is emlegetett csapat koncertje kiváló folytatása volt a Trafó azon törekvéseinek, hogy időről időre a popkoncertek és a színházi előadások határterületein tevékenykedő együtteseket hívjanak meg és ismertessenek meg a budapesti közönséggel. Ennek minden bizonnyal legsikeresebb példája a Tiger Lillies vérburleszk előadása volt 2008-ban (majd 2009-ben), de a tíztagú, meglepően fiatal tagokból álló, főként klasszikus hangszereléssel (zongora, ütős, gitáros-énekes, négytagú vonós- és háromtagú fúvósszekció) operáló Irrepressibles sem adta idén alább, s újfent bebizonyította, hogy Greenaway és Vivienne Westwood hazája még mindig tud újat mutatni, ha kortárs rokokóról és progresszív popkultúráról van szó: a színpadon posztbarokk jelmezekben, ritmusra hajlongó-darvadozó zenekart rendkívül professzionális fényjáték kísérte, a frontember-énekes-zeneszerző Jamie McDermot Antony Hegartyt idéző, pontosabban az ő szentimentális túlhajtottságát gyönyörűen tiszta tremolókkal súlyosbító hangja pedig semmi kétséget nem hagyott afelől, hogy valóban a műfaj legjobbjai között a helye.
című előadása párkapcsolatainkról akar szólni, a se vele, se nélküle cirkuszokról és a felgyorsult információáramlásnak köszönhetően kiüresedett viszonyainkról. Mindezt sokféleképpen kívánja a nézőkkel megértetni - túl sokféleképpen is ahhoz, hogy ne fáradjunk bele.
A halott elbeszélő jó elbeszélő. William Holden két golyóval a hátában és eggyel a hasában sem vesztette el lélekjelenlétét, és elegáns kimértséggel ironizált saját, medencében lebegő holttestén (Sunset Boulevard), de a holt konferansziék sorában Kevin Spacey (Amerikai szépség) sem sokkal maradt el mögötte. Ennyi meglett-meglőtt férfiember után némi felüdülés egy 14 évesen meggyilkolt tinilánytól hallani rövid élete történetét. Susie Salmon néhány órával az első csókja előtt sétál bele a helyi (amerikai kisváros, hetvenes évek) sorozatgyilkos csapdájába, hogy a filmidő hátralévő részében fentről, még nem egészen a mennyek országából, hanem egy tétova lelkeknek fenntartott, szivárványos előmennyből figyelje családja és gyilkosa párhuzamos történetét.
Íme az örök élet és a gyors meggazdagodás Pécsett, hét pecsét alatt őrzött titka: a Társulat sikerén felbuzdulva újabb játékos vetélkedősorozatot indított a Magyar Televízió - nagyjában-egészében ugyanavval a stábbal. A szelleminek mondható vetélkedő bonyolult feladvány elé állítja a jelölteket: az győz, aki egységnyi idő (háromszor ötven perc) alatt legtöbbször ki tudja mondani a Pécs szót. A műsor készítői így kifejezetten szerencsésnek mondhatják magukat, hogy 2010-ben Európa kulturális fővárosa nem mondjuk Ököritófülpös, mert akkor kitörne a jelentkezők nyelve. Szörényi Levente szellemi hagyatékának gondozói (producer: Rosta Mária) mertek kicsik lenni: elkészült "a magyar Da Vinci-kód" - arra nyilván eztán sincs semmi esély, hogy Dan Brown írja meg "az amerikai Pécspécspécspécset".
A komoly operák - vagyis az opera seriák - reneszánszával kerültek újra a reflektorfénybe olyan szerzők, mint Graun, Hasse vagy Johann Christian Bach, a nagy Bach legfiatalabb fia. A kis Bach a Wohltemperiertes Klavier-kötetből tanulta meg a billentyűs hangszerek alapfogásait, és tizennégy volt, amikor követte nálánál - bátran kijelenthető - valamicskével tehetségesebb bátyját, Carl Philippe Emmanuelt Berlinbe, Nagy Frigyes udvarába.
Pietro Germi pályája az olasz neorealizmussal indult - nem volt iskolateremtő, nem találta ki, nem forradalmasította, de ott volt mindig, ahol kellett, ott minden kilométerkőnél, és amikor eljött az ideje, cipelt egy nagy koszorút is a temetésére. A széles körű elismertséget az irály egyik emblematikussá emelkedő darabja, a Szicíliai vérbosszú (In nome della legge) hozta meg neki, 1949-ben.
A világ legnépszerűbb stratégiai társasjátékának, a Catannak túl azon, hogy a lehető legváltozatosabb és megunhatatlan, van egy pár hibája is. Ha birtokolni szeretnénk a játékcsalád minden darabját, kiegészítőkkel, ráépülő más játékokkal együtt, az nagyjából egy családi wellnesshétvégét fedező összeggel könnyíti meg a pénztárcánkat, ráadásul egy asztalhoz kell rendelni hozzá legalább három embert, amely mennyiség bizonyos háztartásokban már kimeríti a tömeg fogalmát.
Vajon milyen zenét játszhat egy ausztrál rockzenekar? Nagyon jól tippelt az, aki elsőre rögtön az AC/DC-t kezdte emlegetni, hiszen a fiatal ausztrál srácokból álló zenekar, ahogy arra a koncert után egy nappal egy netes fórumozó figyelmesen rámutatott, ezen az estén eljátszotta még azokat az AC/DC-riffeket is, amelyeket a Young fivérek eddig elfelejtettek megírni. Ráadásul az Airbourne-ban is van testvérpár (egész pontosan a dobos Ryan és az énekes-gitáros Joel O'Keefe) - innentől kezdve az ausztrál srácok a büdös életben nem fogják magukról lemosni az AC/DC matricát.
Dőljünk hátra, kedves olvasók: ez a könyv a szerelemről szól. Meg a magányról, a felnőni nem tudó, gyökértelen lelkek elveszettségéről. És a művészetről. Harkányban vagyunk, a gyógyszálló egyik régi fürdőkabinjában, az éjszaka közepén: ide szökik be, megelőzvén a többi beteget, a regény főhőse, akiről barátai a következő tréfás apróhirdetést fogalmazták meg egy távoli házibuli közepén, hogy aztán a telefonba olvassák fel neki az eredményt: "Kiskeresetű, öregedő, idegbeteg agglegény - atyai ágon galíciai zsidó - súlyos gerincelmeszesedéssel és gyógyíthatatlan bőrbajjal feleségül venne régi katonatiszti családból származó, kivételesen jól kereső, fiatal, fiús, nimfácska típusú leányt. Válaszokat 'Vidékre is elmennék' jeligére." Hősünk éppen aktuális szerelmére vár, aki negyvennegyedik születésnapján vagy meglátogatja, vagy nem látogatja meg, s e feszült várakozással teli órák alatt úgy lepik el életének és szerelmének meghatározó emlékei, akár a forrón zubogó gyógyvíz a fürdőkádban; mire pedig a kabin katedrálüvegén beköszönnek a hajnal első sugarai, már egyben látja az életét, s valami keserű megbékéléssel veszi tudomásul a sorsát - melybe akár még a mániákusan hajszolt szerelem elvesztése is belefér. A karcsú kis kötet százharminc oldalán költői szépségű mondatokban, elképesztően szuggesztív képek, emléktöredékek és anekdoták során át tárul elénk ez az élet és ez a szerelem, melynek elbeszélése lehet, hogy kissé túlságosan is csapongó, töredékes, helyenként túl bőbeszédű, néha meg túlontúl szűkszavú, idővel mégis a bőrünk alá szivárog, s az olvasással töltött néhány óra hatása napokig, hetekig is képes eltartani.
A New Model Army sokak számára még mindig a nyolcvanas évek sajátos zamatú reliktuma - pedig ők köszönik szépen, élnek és virulnak, sőt módfelett energikus koncerteket adnak. Ráadásul mostanában kétévente kiadnak egy-egy masszív albumot is, s új dolgaik semmivel sem tűnnek gyengébbnek, mint az évtizedekkel ezelőtti sikerszámok. Azt meg igazán nem kell csodálni, hogy az NMA finoman szólva is megosztja a publikumot.
Hol vagyunk? Egyfelől az animék kedvenc tartózkodási helyén, egy szépen táguló alternatív univerzumban, másfelől mélyen Mamoru Oshii életművében. Előbbi arról ismerszik meg, hogy az aggodalmárok minden fenyegető jövőképe és népszerű öszszeesküvés-elmélete valóra vált; országok helyett rivális nagyvállalatok háborúzgatnak egymással, a pilótafülkékben örök fiatalságra programozott koravén kamaszok kezelik a kormányt, földet érve pedig életük hiábavalóságáról morfondíroznak.
Aligha lehet másra, mint Archie Shepp hírnevére fogni a telt házat a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, de még úgy is szokatlan az érdeklődésnek ez a mértéke, ha figyelembe vesszük, hogy a hatvanas években felfutó, akkor modern, azóta örök érvényű dzsessz egyik utolsó óriásáról van szó. Shepp mindig is a free jazz határvidékein kalandozott, a stílusa erőteljes és belemenős, de semmiképpen sem nevezhető közönségzenének. Inkább az európai közönség kedvelte, ezért is telepedett le Párizsban, de még karrierje csúcsa felé haladva is kis klubokban lépett fel, néhány tucat lelkes rajongó előtt.
Számos, tengerrel rendelkező országban rendkívül nagy hagyománya van a szárazföldi és a tengeri alapanyagok kombinációjának. Eredetileg nyilván az adottságok szülték: egyszerűen a rendelkezésre álló hozzávalókból kellett minél változatosabb fogásokat kitalálni.
Amikor Sztupa és Troché a fővárosban találkoztak, az Astoriához beszéltek meg randevút, a kora délutáni órákra. Volt egy bevett koreográfia, ami úgy kezdődött, hogy Troché könnyű löncsöt javasolt, lehetőleg a közelben.
Nem kétséges, ezekben a hetekben a közélet megannyi szereplője kíván lázas igyekezettel feliratkozni a haza jótevőinek erősen vitatott összetételű listájára, ámde az első hely kronológiailag és az érdem nagyságát tekintve egyaránt foglalt. Magyarország első jóltevője ugyanis köztudomásúlag az államalapító István király volt, ahogy azt a XVIII.
Régi emlékek törnek elő, alig bírjuk visszagyömöszölni őket a konzervdobozba. A Fiatal Művészek Klubjára kell gondolnunk, közben persze tudjuk, szinte csak a helyrajz nem változott: az egykori villát ismét egy mágnás birtokolja, hogyan is venné ki magát valami Cseh Tamás-dalból kikopizott idézet.
rés a présen: A nevedhez fűződik az utóbbi évek egyik legnagyobb popzenei sikerprojektje, a Budapest Bár. Voltak ennek előzményei? Gáncs Andrea: Mivel több mint 15 éve ezen a pályán dolgozom, tényleg sokfélét csináltam, a British Council művészeti vezetője voltam, menedzseltem és nemzetközi pályára állítottam néhány zenekart, köztük a Besh o droMot és a Kistehént, és én voltam az egyik alapítója és programigazgatója az A38 Hajónak.
24 ÓRÁS HALÁSZAT Halász Péter kérésére barátai, munkatársai elkészítették a róla és életművéről szóló 24 órás filmet, melyet március 19-21. között kétszer levetítenek a Műcsarnokban: a Tavaszi Fesztiválba tagozódó Szellemidézés fekvőpárnákkal és egyéb programokkal - kiállítással, koncertekkel, színházi előadásokkal - is várja a kitartó nézőket.
Új filmje, a Mocskos zsaru: New Orleans utcáin e héten indul Magyarországon. Az Aguirre, Isten haragja, a Kaspar Hauser, a Woyzeck, a Nosferatu, a vámpír, a Stroszek - Bruno vándorlásai, a Medvebarát, a Legkedvesebb ellenségem, a Cobra Verde 67 éves Oscar-jelölt rendezőjével a Theszaloníki Filmfesztiválon beszéltünk, ahol életműdíjat kapott.
A Magyarországra szinte már hazajáró angol rockzenekar, a New Model Army frontemberével, Justin Sullivannel múlt hétfőn este hétre volt megbeszélve az interjú, de fél órával korábban jött a telefon, hogy Sullivan épp az A38 backstage-ében alszik az egyik oda terített szőnyegen. Úgy látszik, jól kialudta magát, mert látszólag nemhogy a kétórás koncert nem fárasztotta le túlzottan, de azon sem húzta fel magát különösebben, amikor a turnémenedzser közölte: nincs meg a zenekari öltöző kulcsa. Mindössze annyit dünnyögött jellegzetes akcentussal, hogy classic, miközben jóindulatú mosollyal csóválta a fejét.
2008-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, azóta a Katona József Színház társulatának tagja. 2009-ben Gorkij Barbárokja után megkapta a színikritikusok legígéretesebb pályakezdőnek járó díját, a POSZT-on pedig a legjobb 30 év alatti színésznőnek járó díjat. Február vége óta Weöres Sándor A kétfejű fenevadjában játszik a Katonában.
Az egyik tábor vezére gonosztevő. A másiké őrült. A harmadiké komédiás. A negyediké mániákus. Ha a nép egyszer majd fölismeri, és nem szolgálja őket tovább, akkor fog boldogulni. Ez Weöres Sándor Testamentuma - olvasható a Katona József Színház ismét mintaszerű műsorfüzetében, amely Weöres A kétfejű fenevad című művének előadásához készült.
A Kossuth-díjas író legújabb regénye, Az Argoliszi-öböl a közelmúltban jelent meg a Kalligramnál: Sándor Ivánnal személyes és történelmi emlékezetről és mindennek a regényírással való kapcsolatáról beszélgettünk.
A Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóháza melankolikus hely. Nyomasztó a sok sötétbarna fagerenda, az alacsony mennyezet, a kis ablakok és az apró szobák, amelyeket hiába alakítottak kiállítótermekké, szobácskák maradtak.
Úgy tűnik, február végén egy nagyobbacska meteor száguldott át felettünk, nagyot villant, de kevés nyomot hagyott maga után.
KÁVÉ A rendszeresen kávézó emberek kisebb eséllyel kerülnek kórházba szívritmuszavarok miatt - hangzott el az Amerikai Szív Társaság e héten zajló San Franciscó-i éves konferenciáján. Mi több, a kávé egyik alkotórésze csökkentheti a nőknél a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. HőMÉRSÉKLET A Fekete-tenger hőmérséklete emelkedőben van, és egyre több benne az olyan állatfaj, amely általában csak a Földközi-tengerben található.
A hollywoodiaktól azt tanultuk, hogy a női önvédelem kulcsa, ha a támadó legérzékenyebb pontjaira mérünk gyors ütéseket. A filmvásznon valóban jól mutatott, ahogy Sandra Bullock a Beépített szépségben pillanatok alatt bemutatta társán az alapokat. A valóságban azonban ez nem ilyen egyszerű. Tanulni, tanulni, tanulni kell.
"A világ legszebb munkája" - mondják a telefonban a halmozottan sérült, súlyos értelmi fogyatékkal élőkkel foglalkozó önkéntesek. A világ egyik legnehezebbnek tartott munkáját végzik - ellenszolgáltatás nélkül. Vagy mégsem?
