Újraépítik máshol – a Freeszfe Egyesület első fél éve

Kezükben a sorsuk

Belpol

Újabb 41 diák hagyta ott a kormányzat által szétvert SZFE-t, hogy tanulmányait az egyetemüket végsőkig védelmező egyetemfoglalókból és sztrájkoló tanárokból megalakult egyesületnél folytassa. A diplomamentési program rövid távon sikeresnek bizonyult, a konstrukció jövője azonban bizonytalan.

Augusztus közepén jelentette be a 2019-ben indult filmes képzés 41 diákja – öt teljes osztály (két rendező, egy vágó, egy operatőr, egy forgatókönyvíró) és majdnem az összes gyártásvezető –, hogy megszüntetik tanulmányaikat a modellváltás címén Vidnyánszky Attiláék által elfoglalt Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE). A munkát eddigi tanáraikkal folytatják a Freeszfe Egyesületben. Az év elején alakult egyesület gyakorlatilag pár hónap alatt tető alá hozott egy, az Európai Parlament Európai Polgár díjával jutalmazott, Emergency Exit (EmEx) névre keresztelt diplomamentő programot. Ennek köszönhetően tanulmányaik végén az SZFE-s és az egyesületben elvégzett tanegységeket beszámítva egy külföldi egyetem diplomáját fogják megkapni. Olyan papírt, amelyet az Európai Unióban mindenhol, így Magyarországon is el kell fogadni.

Ki édesget?

„Ahogy kiderült, hogy az egyetemi autonómiát az új vezetés semmibe veszi és elzárkózik annak helyreállításától, tudtuk, hogy nincs maradásunk, mert ebben nem fogunk részt venni. Az egyetemfoglalás végén még vissza akartam költözni Berlinbe, ahol éltem korábban. Aztán megszületett a Freeszfe gondolata, ami megmutatta: a régi SZFE és a Balázs Béla Stúdió hagyományaira alapozva létre lehet itt hozni egy izgalmas alkotóműhelyt, a nemzetközi együttműködés is körvonalazódott, hogy ne maradjunk diploma nélkül. Például én az utolsó tanegységeim és a diplomafilmem után a világszinten is jó nevű bécsi filmakadémia diplomáját fogom megkapni” – mondja Ladányi Jancsó Jákob filmrendező szakos hallgató. A jelenlegi, hivatalos SZFE a több tucat hallgató távozásának hírére közleményben reagált: „Hallgatóinkat egy felsőoktatási akkreditációval nem rendelkező önképző egyesület édesgette magához”, ezzel megfosztva őket az „immár ki­emelkedő oktatástechnikai hátteret nyújtó, államilag akkreditált felsőoktatási intézmény” képzésétől. Ladányi Jancsó szerint mindez meglehetősen visszás: „Pont fordítva történt az édesgetés. Amikor megtudták, hogy távozni készülünk, új kameratechnikával, műtermekkel és eddig nem látott vizsgafilmes támogatásokkal próbáltak ott tartani minket. Éppen ők akarták alattomosan, anyagi szinten megfogni a diákokat, mert máig nem értik, hogy ez a történet másról szól. Folyton az újításokról, korszerűsítésről beszélnek, ami szép és jó lenne, ha közben nem rombolták volna le egy nagy múltú egyetem demokratikus struktúráját. Úgyhogy nem sikerült éket verniük ezzel a távozni akaró hallgatók közé, akiknek az egyetemi autonómia feltétele az első pillanattól alapvetés volt a maradáshoz.”

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?

„Mint egy óvodás”

A közszereplők cáfolhatóan hamis privát legendáival az egyik fő probléma az irracionalitás, a logikátlanság – vélekedik a történész. A többi közt Magyar Péter sikeréről is beszélgettünk Ungváry Krisztiánnal, aki nem hiszi, hogy az országban hamarosan véget érne az agymosó demagógia uralma.