Az Idők Jelei című kiadványsorozatban jelent meg a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek és a Professzorok Batthyány Körének egy kötete, amelyet a héten Balog Zoltán mutatott be. A leköszönő miniszter az Újra néven nevezzük című könyv bemutatóján arról beszélt, hogy ez nem egy olyan kötet, amit nem „rosszindulatú” vagy „szolgalelkű” emberek jegyeztek, és az ilyen kritikára van szükség.
Az Index elolvasta a kötetet, amelyben bár valami oknál fogva nem írják le se a miniszterelnök, se a Fidesz nevét, kritikát így is megfogalmaznak a rendszerrel szemben. Most néhány, akár erősnek is nevezhető kijelentést idézünk, továbbiakat a portál cikkében találhatnak.
- „Az tapasztaljuk, hogy kevés kiválasztott ember aránytalanul nagy mértékben részesedik a javakból, mint például egy törekvő, de »jó« kapcsolatokkal nem rendelkező polgár. Ez a jelenség olyan mértéket ölt, hogy amennyiben a fennálló jogrend, és annak érvényesítésére szolgáló intézményrendszer keretei között nem bizonyítható a törvényszegés, kiderül, hogy a jogrend és az intézményrendszer nem képes érvényt szerezni az erkölcsi elvárásoknak.”
- „A kirakatemberek látványos és nehezen magyarázható gazdagodása nemcsak azért okoz kárt, mert közpénzt magánosít, hanem azért is, mert rossz, követhetetlen mintát ad.”
- „A politikusok celebbé válásának talán legfontosabb oka, hogy a mai magyar közélet nem programokról, nem a választóknak kínált megoldási javaslatokról szól, hanem a karakterekről és karaktergyilkosságokról, vagyis politikai marketingről.”
- „A hatalom túlzott centralizációja is a mértékletesség hiányára utal, mert azt hisszük, csak mi tudjuk megoldani a dolgokat.”
- „A közéletben minden fekete-fehér, egyszerű és radikális: a szövegek, amiket a közmédiában hallhatunk, a jelszavak és változásaik, a megoldások keménysége. Mindez a mértéktelenség agresszív kampánya.”
- „Nehéz szembesülnünk azzal, hogy magukat kereszténynek nevező politikus személyiségek az erényekkel egyértelműen szemben álló közéleti szemléletet hangoztatnak, vagy azokkal kihívóan ellentétes módon élnek.”