Magyar Narancs: "Piacindító döntése a jogállam semmibevételét jelentette, és várhatóan utolsó jelentős piacra lépési döntése is ugyanilyen lesz" - ekképp véleményezte pár hete az ORTT viselkedését. Milyennek látja a múlt héten hozott határozatot?
Timár János: A különvéleményemben arra utaltam, hogy a helyzet sok tekintetben hasonlít a TV2- RTL Klub indulásakor előállt szituációhoz. Arra számítok, hogy akárcsak akkor, a vesztes szereplő most is a bírósághoz fordul. A bíróság akkor elmarasztalta a testületet, jogszerűtlennek találta a döntést, és most sem számíthatunk másra, márpedig az ORTT-nek vélhetően ez volt az utolsó piacra lépési pályázata.
MN: A nyertes pályázók hol sértik a médiatörvény előírásait?
TJ: Kénytelen vagyok rébuszokban beszélni, ugyanis a törvény szerint a szerződéskötésig tilos a pályázatokról adatokat közreadni (az interjú november 2-án, hétfőn készült - a szerk.). A két héttel ezelőtti különvéleményemmel azt jeleztem, hogy az egyik pályázó véleményem szerint alakilag hiányos pályázatot adott be, nem mellékelte a tulajdonosi összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozatát. A pályázaton indult Advenio Zrt. és a Lánchíd Rádió tulajdonosi köre ugyanis összeér.
MN: Az Advenio Zrt.-ben érdekelt, jobboldali üzletemberként számon tartott Fellegi Tamás a Népszabadságnak azt nyilatkozta, hogy nyomban megszünteti az összeférhetetlenséget, amint megkötötték a szerződést.
TJ: Nem kételkedem Fellegi úr őszinteségében, ám a pályázati kiírás kötelező formai elemmé tette ezt a nyilatkozatot, pontosan azért, hogy ne utólag kelljen követelni az összeférhetetlenség megszüntetését. (Keddi lapzártánk idején az ORTT bal- és jobboldali delegáltjai a médiatörvény előírásait semmibe véve úgy döntöttek, hogy a nyertes pályázóknak nem kell visszaadniuk regionális rádióik sugárzási jogát. A Lánchíd és az FM1 tulajdonosai által birtokolt Rádiócafé tovább üzemelhet, a tulajdonosok 180 napos haladékot kaptak az összeférhetetlenség kiküszöbölésére - a szerk.)
MN: Az ORTT elnöke, Majtényi László viszont az alaki hiányosságok mellett bizonyos tartalmi gondokat is felemlegetett.
TJ: Válasszuk szét: az imént beszéltünk az alaki hiányosságról, ami alapján az érintett pályázót egyértelműen ki kellett volna zárni. Ugyanakkor lehetnek olyan tartalmi elemek, amelyek a pályázat, a verseny tisztaságát veszélyeztethetik - ebben az esetben is ki kéne zárni az érintetteket. Mindezeken felül mérlegelni kellene, hogy a különféle vállalások, főleg a pénzügyi tervek mennyire megalapozottak, reálisak. A kiszivárgott információk alapján a sajtó főleg az utóbbit kapta fel, pedig legalább ilyen fontos, hogy az egyik pályázó az üzleti tervében és a műsorstruktúrájában több időt szánna a reklámokra, mint amennyit a médiatörvény lehetővé tesz.
MN: A médiatörvény előírásainak semmibevétele nem jelenti a pályázók automatikus kizárását?
TJ: Ez így van, ám a kizárást a testületnek meg kell szavaznia. Az ORTT tagjainak többsége viszont nem emelte fel "automatikusan" a kezét, amikor a későbbi győztesek kizárásáról szavaztunk.
MN: Akkor a Zene Rádió Zrt.-t miért zárták ki?
TJ: Mert a többség úgy vélte, hogy a Zene Rádió üzleti ajánlata megalapozatlan. Pont erről beszéltem az előbb: az üzleti terv mérlegelése több szubjektív elemet tartalmaz, mint a törvényességi aggályok vagy az alaki hiányosságok megállapítása. Azon lehet vitatkozni, hogy kinek milyen merészek a tervei, viszont ha valaki nem mellékel egy papírt, akkor automatikusan ki kellene zárni. Egyébként az ORTT apparátusa már az első héten három pályázat - az Advenio, FM1 konzorcium és a Zene Rádió - kizárását javasolta az üzleti terv megalapozatlanságára hivatkozva. Magam úgy véltem, hogy az ORTT-nek nagyon alapos érvekkel kell előrukkolnia, ugyanis ha kizárunk valakit, számítani lehet arra, hogy az érintett pereskedni fog, tehát a bíróságon kell megvédenünk a döntésünket. Áttanulmányoztam az előterjesztést, de egy hét kevés volt ahhoz, hogy biztos legyek a dolgomban, ezért - Tirts Tamás KDNP-delegálthoz hasonlóan - nem szavaztam meg a Zene Rádió kizárását. A többség ugyanakkor az október 7-i ülésen úgy döntött, hogy a másik két kifogásolt pályázatot versenyben tartja.
MN: Ők mire hivatkozva vetették el az Advenio és az FM1 kizárására vonatkozó javaslatot?
TJ: Érdemi indoklást nem hallottunk. Majtényi külső szakértőkkel is véleményeztette a pályázatokat, akik az irodánkhoz hasonló álláspontot fogalmaztak meg, ezért az elnököt igencsak megdöbbentette a szavazás eredménye. Kérte is a testület tagjait, hogy érveljenek a döntésük mellett, de nem kapott választ.
MN: Az ORTT már az első alkalommal "benézte" a rádiós piacot. Négymilliárdos díjat vártak a győztestől hét évre, amit végül a Sláger ki sem akart fizetni, mondván, nem teljesültek az üzleti várakozásai.
TJ: Valóban, a Sláger öt év után nem fizetett, mire az ORTT felmondta a szerződését. A bíróság viszont formai hibára hivatkozva a Slágernek adott igazat. Ekkor a testület dönthetett volna úgy, hogy folytatja a küzdelmet, és a bíróság döntését figyelembe véve, jogszerűen bont szerződést, vagy meghallgatja a műsorszolgáltató érveit. Úgy ítéltük meg, hogy a kontraktus felmondása sokkal nagyobb kárt okozna a rádiós piacon, mint az egyezkedés. Végül úgy állapodtunk meg, hogy a Sláger kifizeti az eredeti megállapodásban szereplő, hét évre vonatkozó teljes összeget, cserébe a második periódus díját jelentős mértékben csökkentette az ORTT - a testület döntése egyhangú volt. Volt tehát olyan időszak, amikor a Sláger az árbevételének több mint a felét fizette be a műsor-szolgáltatási alapba. Persze akkor más idők jártak, megérte befektetni a rádiós piacon.
MN: Nem csak a Sláger szerződésének meghosszabbításakor volt egyhangú a döntés, tavaly decemberben az Országgyűlés nagy többséggel szavazta meg a Danubius és a Sláger műsor-szolgáltatási idejének automatikus kitolását a digitális átállásig.
TJ: Majtényi élesen bírálta ezt a törvényt, én megengedőbb voltam. Viszont az Alkotmánybíróság határozatát áttanulmányozva beláttam, hogy tévedtem. Tény, a parlament alkotmánysértő döntést hozott, hiba volt a pályázatot mellőzni. Ennek ellenére nem tartottam ördögtől valónak a piacon sikerrel működő, az elmúlt években komoly befektetéseket eszközlő cégek újrázását, nyerhettek volna ők is a pályázaton.
MN: Már az előző időszakban sem teljesültek az üzleti várakozások, a mérlege szerint a Sláger két éve nullszaldós, a Danubius állítólag veszteséges, a válság sem tesz jót a piacnak. Miben reménykedik az árbevétele felét műsor-szolgáltatási díjként odaígérő Advenio és FM1?
TJ: Valóban hallani, hogy a Juventusnak tőkeinjekcióra volt szüksége, de a Danubius sem váltotta be maradéktalanul a hozzá fűzött reményeket. A Sláger valamivel jobb helyzetben van, mostanra talán megtérült a befektetett pénzük, de úgy tűnik, a rádiós piac nem egy aranybánya. Persze ezek a rádiók többnyire egy-egy nagyobb befektetési portfólió részeként működnek, a cégcsoportok veszteségelszámolása pedig elég bonyolult, nem teljesen átlátható üzem, kizártnak tartom, hogy a piaci szereplők puszta passzióból tartanák fenn a veszteséges rádióikat. Nyilván, akik pályáztak a frekvenciákra, komoly üzletet látnak a rádiózásban.
MN: Sajtóinformációk szerint a pályázók lobbistái mindenhová - még a pártpénztárnokok irodáiba is - bekopogtattak. Önt mivel keresték meg?
TJ: Azt nem tudom, hogy a politikusoknál ki hogyan lobbizott. Én természetesen minden pályázót meghallgattam, hiszen a két nagy rádió mellett a Lánchíd, az Est FM, a Zene Rádió és a Juventus is hosszú évek óta a partnerünk. Nem kell rosszra gondolni, nyilván súlyos hiba lett volna olyan pályázatot kiírni, ami köszönőviszonyban sincs a valósággal, a mai helyzettel. Ennek ellenére a pályázati kiírás szövegét, a feltételrendszert több ponton problematikusnak tartom, úgy gondolom, lehettünk volna körültekintőbbek. Lehetett volna például pluszpontokat adni a birtokon belül lévőknek.
MN: A Slágerre és a Danubiusra szabták volna a pályázatot?
TJ: Nem tartom jogsértőnek, ha az ORTT preferenciákat fogalmaz meg: ösztönözheti a pályázókat, hogy több magyar zenét sugározzanak, készítsenek több közszolgálati műsort, de díjazhatja a tapasztalatot is. Azért a frekvenciát eddig birtokló cégek komoly fejlesztéseket hajtottak végre, helyzetükből adódóan ők rendelkeznek országos sugárzási tapasztalatokkal. Persze nem arról van szó, hogy behozhatatlan előnyt kellett volna biztosítani a Slágernek és a Danubiusnak: csak lehetővé kellett volna tenni, hogy a tapasztalatra adható pontokat akár díjígérvényekkel be lehessen hozni. Azaz hagyhatott volna nagyobb mozgásteret magának az ORTT.
MN: És ha a nyertesek nem tudják tartani az ígérvényeiket?
TJ: Az ORTT vagy az új médiatörvény elfogadása esetén helyébe lépő új médiahatóság mérlegelheti a szerződésbontást. Például a Kelet-Magyarországon korábban magas díjajánlattal sugárzási jogot nyert, de az ígéretét nem teljesítő Advertummal már szerződést bontottunk. Persze a kontraktus utólagos módosítása - amennyiben mindkét fél beleegyezik - önmagában nem jogsértő. Véleményem szerint nem az a legfőbb gond, hogy a pályázók közül többen jelentős díjat ajánlottak. Van, aki kisebb költségvetéssel, kiadással az árbevétele nagyobb százalékát, más nagyobb büdzsével bevételeinek kisebb százalékát ajánlotta fel - az arányok különböznek, az összegek közötti különbség nem olyan nagy. Nemcsak az Advenio és az FM1, de a Juventus és a Zene Rádió is nagy vállalásokat tett, és egyáltalán nem kizárt, hogy be tudták volna fizetni. Ugyanakkor a piacon lévők nem tehettek mást, mint hogy a korábbi üzleti logikájuk, modelljük mentén pályáztak, ellenkező esetben hiteltelenítették volna az elmúlt tizenkét évben kialakított tárgyalási gyakorlatukat, vállalásaikat. Az eddigiekhez képest mindenképpen többet fizetnek a nyertesek, mert a kezdeti belépési díj is magasabb, és 2011-től az évi kétszázmillió forinton felül be kell fizetniük az árbevételük pályázatban vállalt százalékát. Az már jelentősebb probléma, hogy a piacra lépés költségeit a nyertes pályázók durván alultervezték, nevetséges összegeket tüntettek fel a tervükben. Pedig új rádióként komoly brandépítés vár rájuk, a hallgatói igények felmérése, a zenetesztelés óriási pénzeket emészt fel. Elsősorban erre gondolok, amikor azt mondom, hogy az üzleti tervük megalapozatlan, és a pályázati kiírás alapján az ilyen pályázatot ki lehetett volna zárni.
MN: Mit lehet tudni a műsortervekről?
TJ: Sajátos módon ez nem szerepelt értékelési szempontként a pályázati kiírásban, ezért a beadott műsortervek elég vázlatosak. Úgy döntöttünk, hogy a díjat, a magyar zenék arányát, a tapasztalatot, a civil szervezetek megjelenítését díjazzuk inkább. Arra törekedtünk, hogy minél kevesebb legyen a szubjektív elem, minél szigorúbbak legyenek a követelmények.
