Gyurcsány, Orbán, Bokros, Schmitt, Torgyán – összeállítás arról, amikor a politikus minden gátlást ledob népszerűségnövelés céljából.

Hétfőn Gyurcsány Ferenc néhány napra beköltözött egy miskolci panellakásba, megismerni a helyiek életét. A nevezetes eseményről videofelvétel, továbbá számos fénykép is készült, így végül – noha először nem hittünk fülünknek – nem kételkedhetünk a hír valóságértékében. A beszámolókból megtudhattuk: a volt miniszterelnök olyan mélyen emberi tettekre vállalkozott, mint az iskolalátogatás, a kocsmázás, a lakók meghallgatása, illetve egy hokimeccs megtekintése. De persze rögtön odébb ment, elfordult, amikor a panelház asszonyai azt kérték, változtasson, ne kelljen ilyen egzisztenciális nyomorban élniük.

Fotó: MTI

Feltételezéseink szerint a vizit mély összefüggésben lehet a közelgő időközi választással (erről lásd keretes írásunkat), a magunk részéről tehát vérmes szavazatszerzési ambíciót látunk a mögött, hogy Gyurcsány Ferenc ekkora kíváncsisággal érdeklődött az Avas-lakótelep poloska sújtotta lakásainak sorsa iránt. Bár ennél már nem nagyon van lejjebb, érdemes felidézni azért, hogy se magyar, se külföldi politikusoktól nem áll távol, hogy népszerűségnövelés céljából átmenetileg lemenjenek kutyába.

Orbán kolbászt, Schmitt csocsót ragad

A miskolciaknak Gyurcsány látogatásához nyilván hasonlóképp emlékezetes volt, amikor 2005 februárjában Orbán Viktor is Miskolc városát tüntette ki személyes megjelenésével (vonaton utazott, Kudlik Júliával!), ahol a párt nőtagozatának tagjaival, illetve egyetemistákkal beszélgetett. A városban Orbán természetesen villamossal közlekedett, és sűrű programja ellenére még arra is szakított időt, hogy spontán módon egy önkormányzati bérlakásban három gyermekét nevelő családnál ebédeljen. Esztétikailag értékelhető fellépése Orbán miniszterelnöknek egyébként is sok volt, nehéz eldönteni, hogy gumicsizmában az árvíz sújtotta területeken, kolbásztöltés közben, netán pálinkát kínálgatva mutatott-e jobban.

Fotó: MTI

E helyütt kell megemlékeznünk Orbán korábbi koalíciós partneréről, Torgyán Józsefről, aki Fradi-elnökként egy bukott örökrangadó után benézett a B közép kedves zsidózó fiataljaihoz némi szerelmetes ölelgetésre. Jól lehet a budai ügyvéd számos tevékenysége, kezdve a kilencvenes évekbeli országjárásaitól sose volt mentes ilyen populista vonásoktól.

Fotó: MTI

Visszaemlékezésünkben mindenképpen helyet érdemel a tavalyi Volt Fesztivált megnyitó Schmitt Pál is. Miután az államfő ünnepi beszédében figyelmeztetett, hogy „nemcsak a zene, a tánc és a bulizás a cél”, de az is, hogy „együtt vagyunk”, még beugrott az egyik sátorba csocsózni (a tudósítások szerint két kapufát és egy gólt lőtt), valamint még egy jó sört is legurított. Tudott emberi lenni Hagyó Miklós is, aki egykor kamerák kereszttüzében vezetett BKV-buszt.

Táncoljatok, fiúk!

A magyar politikus – ha nagyon kell – olykor táncra is perdül: a 2010-es kampány idején a köztévé Frizbi című műsorában táncolt Bokros Lajos, aki állítólag nem is tudott a műsorvezető tervéről, de nem jött zavarba, hanem prímán elszambázgatott a tévés lányokkal. Bokros 2010. év elején még – Dávid Ibolyával és Herényi Károllyal – disznóvágásra is látogatott, ahol közelről szemlélte meg a betöltött kolbászokat. Népszerűségén mindez – a 2010-es választási eredményekből kiindulva – nem sokat javított. Táncból egyébként volt a baloldalon is épp elég: a legerősebb idegzetűek felidézhetik Mesterházy Attila salgótarjáni kampányfellépését, amikor Michael Jacksonnak öltözve moonwalkkal szórakoztatta az egybegyűlt, javarészt nyugdíjaskorú nagyérdeműt. Vagy ott van a dolgozószobájában szerencsétlenkedő Gyurcsány Ferenc is.  (Ezekről, illetve a táncoló Bokros Lajosról lásd a videókat a cikk végén.)

Fotó: MTI

Külföld: keletről nyugatra

A populizmus és a közönséges ripacskodás ugyanakkor távolról sem hazai sajátosság. Kézenfekvő példa erre Vladimir Putyin, a vadász, a sztyeppék ura, a védtelen állatok gyámolítója, a kitűnő úszó, a zord motoros, a cselgáncs mestere, a céllövő, a zongoraművész, a búvár és a műsorvezető. De ha belegondolunk, hogy Guido Westerwelle, a német szabad demokraták elnöke, az ország jelenlegi külügyminisztere és alkancellárja néhány éve (már pártelnökként) egy valóságshow-ba sem átallott beköltözni, akkor nyilvánvaló: az ilyen fogás bizony közel se csak a keleti pojácák hóbortja.