2002 a nagyszabású ígéretek éve. Bár e taktika nem mindig válik be - Orbánék is túllőttek a célon a parlamenti választások kampányában, a Medgyessy-kormány pedig csapdába csalta magát evvel -, a politikusok mégsem tudnak lelazulni a hangzatos vállalásokról. A főpolgármester-jelöltek kampánya is hangos az ígérgetésektől: metróvonalak, hidak, ingyenes tízórai a kisiskolásoknak, hogy csak néhányat említsünk. A módszer pártsemleges, Schmitt Pál, Gy. Németh Erzsébet és Demszky Gábor egyaránt kiveszi részét az álmodozásból.Alegköltségesebb vállalások a metró- és hídépítések. Demszky a Bosnyák tér és a Kelenföldi pályaudvar közötti 4-es metró megvalósítását ígéri, valamint a csepeli és a szentendrei HÉV-vonalakat összekötő 5-ös metró építésének előkészítését. Gy. Németh csak egy új földalattivonalról beszél, Schmitt azonban láthatóan nem akar lemaradni Demszkytől: a 4-es metrót 1998-ban megfúró Fidesz de facto jelöltjeként mindjárt két új metró megépítését is bevállalta, bár határidőkről - magyarpolgári szokások szerint - nem ejt szót.
A tömegközlekedés
mindhármuk programjában központi elem: a szocialista jelölt új villamosokat, buszokat és trolikat vásárolna, a jobboldal favoritja a 3-as metrójárat sűrítését ígéri - és győzelme esetén egy órával tovább járnának a metrók -, valamint lecserélné vagy felújítaná az összes metró-, busz-, villamos-, troli- és HÉV-szerelvényt. Schmitt álmaiban minden lakótelepre gyorsvillamosok szállítanák az utasokat. A jelenlegi főpolgármester újraválasztása esetén korszerűsítené a 4-es és 6-os villamos szerelvényeit, a 2-es metrót, a szentendrei HÉV-et és az 56-os villamost; tervei között szerepel továbbá az 1-es villamos átvezetése Budára, a 3-as villamosgyűrű továbbépítése, a trolibuszpark teljes cseréje, 320 új busz vásárlása és 11 új buszsáv létrehozása. Schmitt a fővárosiak számára hétvégén ingyenes utazást ígér a Budapest kártyával, Demszky pedig közös MÁV-Volán-BKV bérletrendszert hozna létre.
Gy. Németh két új híd építését lengette be: az egyik az M0-ás gyűrű északi részén lenne, a másik pedig Újpestet és "budát kötné össze. Schmitt három új Duna-hidat vállal, Demszky valamivel visszafogottabb: az ő - rövid távú - álmai között csak az Aquincumi híd megépítése szerepel, de a Csepel-szigeten átívelő albertfalvai és az M0-ás híd felhúzásához is hozzákezdene. Korszerűsítené továbbá az Árpád, a Margit, az Erzsébet és a Szabadság hidat. Az útfelújítások ügyében sem szemérmesek a jelöltek: az SZDSZ-es induló 2004-ig 2°2 sávosra szélesítené a budai alsó rakpartot, megépítené a 3-as, 4-es és a 6-os út városi szakaszát, felújítaná - többek között - a Kvassay, a Fiumei és a Tétényi utat, valamint a Kőbányai út egy szakaszát. Emellett a Bartók Béla út, a Dózsa György út, a Fehérvári út, a Thököly út és a Hungária felüljáró átépítésének a befejezését is ígéri, csakúgy, mint a Moszkva tér rehabilitációját. Demszky győzelme esetén megújulna a Gellért, a Kosztolányi, a Vámház, a Kálvin, a Baross és a Boráros tér, valamint a Móricz Zsigmond körtér.
A jobboldali jelölt nem kevésbé ambiciózus: 12 év alatt az összes fővárosi utat felújítaná, a dugókat pedig védett buszsávokkal szüntetné meg. Gy. Németh tervei kevésbé konkrétak: ő elsősorban a szervezettebb útépítést hangsúlyozza, de győzelme esetén vállalja, hogy a külkerületekben a földutak többsége megszűnik. A kerékpárosokra is gondolnak a jelöltek: Demszky 400 milliót költene a bicikliutakra; Schmitt általánosabban fogalmaz, ő "zöld utat nyitna a biciklistáknak". A parkolási káosz enyhítésére is van receptje mindhárom jelöltnek: természetesen valamennyien könnyebbé és egységesebbé tennék a jelenlegi rendszert.
A környezetvédelem és a köztisztaság terén is nagy a verseny. Az MSZP a kiadások növelését, új pihenőparkokat, szökőkutakat és játszótereket ígér; és felgyorsítaná a gáz- és csatornaépítéseket is. A jobboldal aspiránsa megduplázná az utcaseprők számát, és ingyenes zacskókkal rendezné a kutyapiszok-problémát; minden kerületbe közparkokat, biztonságos sportpályákat és játszótereket varázsolna, megépítené a Margit-szigeti kocogópályát, és célul tűzte ki, hogy a Duna vize ismét fürdésre alkalmas legyen. A jelenlegi városvezető új szennyvíztisztító telepeket és hulladékgyűjtő udvarokat ígér, valamint a jelenlegiek korszerűsítését. A zöld felület rekonstrukciójára Demszky 3 milliárdot szán; a parkok arányát 20, az erdőkét pedig több mint 50 százalékkal növelné. Állítja: ha győz, megújulnak a fasorok, és megnagyobbodik a Városligeti-tó.
Az egészségügy
területén nincsenek nagy eltérések az ígéretek között. Gy. Németh felújítaná a szakrendelőket, a Szent János Kórházat és a Heim Pál Gyermekkórházat, és megépítené a Bajcsy-kórház műtéti tömbjét. Utóbbi három vállalás Schmitt programjában is megtalálható, de ő 12 év alatt minden orvosi rendelőt felújítana, és a betegirányítási rendszer bevezetésével csökkentené a várakozási időt a rendelőkben. Demszky regionális központtá fejlesztené a Szent László Kórházat, felújítaná a Szent Margit Kórházat és a Nyírő Gyula Kórház egyes részlegeit, és befejezné a Szent Imre Kórház és az Uzsoki utcai kórház átépítését. Évi 1,7 milliárdot költene egészségügyi intézmények felújítására, 1,5 milliárdot műszerfejlesztésre, félmilliárdot pedig betegségmegelőzési programokra. Mindhárom jelölt kitér a fogyatékosok ügyére is.
A szociális gondoskodásról alkotott elképzelések és a lakásprogramok között is csak
árnyalatnyiak az eltérések
Gy. Németh Erzsébet új támogatási formákkal gyorsítaná a lakóházak felújítását. Demszky Gábor is a városrehabilitáció ütemének - elsősorban európai uniós hitelekből finanszírozott - gyorsítását ígéri. Véleménye szerint a bérlakások építését mindenekelőtt állami támogatással lehet segíteni. A hátrányos helyzetben élők számára lakóotthonokat és átmeneti szállásokat hozna létre a jelenlegi főpolgármester, és évi 50 ezer családot támogatna közüzemi díjhátralék kiegyenlítésében. Programjában hangsúlyos az idősotthonok korszerűsítése.
Schmitt Pál felújítaná a panelházakat, és kiszélesítené a fűtésszámla-támogatás rendszerét. Kedvezménypolitikájának középponti eleme a Budapest kártya, mellyel olcsóbb lenne a parkolás, és olcsóbbak lennének a mozik, a múzeumok, a színházak, a fürdők, a strandok, a jégpályák és az állatkert. A nagycsaládosok és a nyugdíjasok további kedvezményeket kapnának a kártyával.
A Budapest kártya a tanszervásárláshoz is kedvezményt nyújtana, Schmitt ígérete szerint ingyenessé válna a középiskolások számára is a tankönyv, a nyelvvizsga, a jogosítvány és a számítógép-kezelői képesítés (ezek mindegyike szerepel Gy. Németh programjában is). Különös politikai ízlésre vall, hogy ezen elképzelések gyakorlatilag az MSZP kormányprogramjának tételeit ismétlik meg. Az általános iskolások ingyenes tízórait kapnának - ígéri a jobboldal jelöltje. Demszky is hasonlót hangoztat: folytatná a fővárosi tejprogramot, amelynek keretében nyolcvanezer kisiskolás kapna mindennap kiflit tejjel vagy kakaóval. A szabaddemokrata jelölt több általános és középiskola felújítását is vállalja, sőt egy új humán középiskola létrehozását is tervezi. Az MSZP-s induló a bölcsődét és az óvodát is ingyenessé tenné. Demszky és Gy. Németh egyaránt azt szeretné, ha Budapest a régió kulturális központjává válna.
A közbiztonság javítása is közös cél, bár Gy. Németh a mikéntekről hallgat. Annál konkrétabbak Schmitt Pál elképzelései: a város minden kritikus pontjára posztos rendőrt állítana, az aluljárókban, a lakótelepeken és a parkokban pedig térfigyelő rendszert építtetne ki. Demszky is hasonlókat vállal: korszerűsítené a közvilágítást a biztonság érdekében, az utcákat bekameráztatná, az aluljárókba pedig rendőröket ígér.
A fő kérdés persze
a gazdasági racionalitás és a számonkérhetőség
Demszky Gábor programja teljes mértékben egybeesik Budapest már elfogadott fejlesztési tervével, sokat tehát nem kockáztat, hiszen az ígért beruházások nagy részét már meg is szavazták, egyik-másik pedig már el is kezdődött. Vállalásainak költsége éppen ezért "belefér" a keretekbe. A kihívók ígéreteinek számszerűsítése viszont már korántsem egyszerű feladat (lásd Árjegyzék, egy ciklusra). Gy. Németh Erzsébet vállalásait a legnehezebb összegszerűsíteni, mivel igen kevés konkrét célt tartalmaznak (ahol mégis, az szintúgy a főváros fejlesztési tervéből való). Az olyan megfogalmazások, mint hogy "felgyorsítjuk a belvárosi lakó- és panelházak felújítását", "több pénzt fordítunk a környezet védelmére", vagy "a külső kerületekben megszüntetjük a földutak döntő többségét", a gyakorlatban kalkulálhatatlanok, mivel mellőzik a konkrét számokat és határidőket. Néhány tétel azért kézzelfogható; a jelölt asszony egy új metróvonalat ígér, ez (nem hivatalos) városházi forrásaink szerint mintegy 230 milliárd forintba kerülne. Négy évben gondolkodva ez évente 57,5 milliárd pluszkiadást jelentene a fővárosnak. (A tisztánlátás kedvéért: Budapest egy évben körülbelül 300 milliárddal gazdálkodik, amelynek a 60 százaléka működési költség.)
A szocialista jelölt két új Duna-hidat is ígér. Egy híd - példának okáért az M0-sé - költsége 25 milliárd forint. 50 milliárd négy évre leosztva: 12,5 milliárd. Könnyű helyzetben van Gy. Németh akkor, amikor a középiskolásoknak belengeti az ingyenes tankönyvet, nyelvvizsgát és jogosítványt, hisz ez már a kormányprogramban is szerepelt. A forrás ez esetben tehát nem kizárólag fővárosi lenne, de azért egy gyors számolást ezek az ígéretek is megérnek. Budapesten nappali tagozaton 2001-ben összesen 120 361-en tanultak (gimnázium, szakközép-, szakiskola együtt). Egy Rigó utcai középfokú, C típusú angol nyelvvizsga 9500 forint; az összes jelenlegi középiskolás ingyenes vizsgája tehát 1,143 milliárd forint, ami évi körülbelül 286 millió. Egy jogosítvány megszerzése tanfolyammal és vizsgadíjjal együtt legalább 85 ezer forint; valamennyi diák számára évente 256 millió forint. Egy középiskolás éves tankönyvcsomagja 14 ezer forint; ez évi 1,685 milliárdot kóstálna.
Gy. Németh Erzsébet ingyenessé tenné a bölcsődét és az óvodát is. Ha el is tekintünk attól az apróságtól, hogy ezen intézmények üzemeltetői a kerületi önkormányzatok és nem a főváros, akkor is könnyen megállapítható az ígéret teljesülésekor "esedékes" bevételkiesés mértéke. Jelenleg a szülőkre csupán az a napi 250 forint teher nehezedik, amelyet az étkezésért fizetnek (amihez sokan kapnak 50, illetve 100 százalékos hozzájárulást). Budapesten 7740 bölcsődés és 49 336 óvodás volt tavaly. Ha feltesszük, hogy ezek fele eddig is térítésmentesen kapta az uzsonnát, akkor is több mint 7 millió forint mínuszt jelent városi szinten a terv naponta. Évi 220 bölcsődében vagy óvodában töltött nappal számolva ez már évi 1,54 milliárdos tétel.
Schmitt nemcsak tartja, de
emeli is a téteket. Három híd 75 milliárdért, 2 metróvonal 460 milliárdért, és persze a teljes BKV-park cseréje. Számoljunk! Egy villamoskocsi megközelítőleg 100 millióba kerül; van belőle 770 darab, az 77 milliárd. 163 troli jár a fővárosban, 90 millióért adják darabját, ez 14,67 milliárd. Egy busz átlagosan 70 millió forint, 1398 darab jár a fővárosban, az 978,6 milliárd. Egy HÉV-szerelvény 200 millió; a szükséges 294 darab 58,8 milliárd forint. S végül: jelenleg 400 metrókocsi közlekedik a fővárosban, a két új vonalhoz - legyünk minimalisták - 150 még biztosan kell. 550 kocsi, darabja 300 millióért, az 165 milliárd forint. A polgári jelölt tömegközlekedés-fejlesztési álmainak végösszege: 1293 milliárd forint. Igaz, Schmitt 12 évben gondolkodik (állítása szerint azért, hogy világos legyen a különbség a Demszky-éra eredményei és az ő tervei között), tehát évente "csak" 107 milliárdra lesz szüksége. Ha a járművek egy részét csupán felújítaná, akkor is évi több tíz milliárdot kellene erre költenie.
Ehhez képest aprópénzbe kerülne az, hogy Schmitt reménybéli városlása alatt a kisiskolások ingyen tízóraizhatnának. A fővárosi iskolatej-akció tanulságai szerint 2 deci tej és egy péksütemény 10 forintjába kerül a fővárosnak. 150 ezer fővárosi általános iskolással számolva napi másfél milliót, 180 tanítási napra kivetítve évi 270 millió forintot jelent. Az is csupán évi 1,4 milliárd többletkiadással terhelné a fővárost, ha 600-ról 1200-ra növelné a naponta Budapesten dolgozó utcaseprők számát. "Minden kerületbe közparkokat építünk!" - hangzik az újabb ígéret. Egy kisebb park 200 négyzetméteres, és 1,5 millióba kerül. Minden kerületbe legalább egy - az összesen 34,5 millió forint. Játszótereket is ígér; darabjuk 15,6 millió (1300 négyzetméterrel és 12 ezer forintos négyzetméterárakkal számolva) - kerületenként ezekből is egy-egy, az újabb 358,8 millió forint. Új uszodákat is akar Schmitt (darabja úgy 1 milliárd), s mivel többes számban nyilatkozik, minimum kettőnek épülnie kell(ene). A de facto Fidesz-jelölt legmókásabb vállalása kétségkívül a Duna tökéletes megtisztítása: évi 18,3 milliárdba kerülne, hogy a főváros szennyvíztisztítottsága 2010-re elérje a 100 százalékot, amitől persze még mindig nem lehetne a Margit-szigetről a Dunába ugrálgatni. Schmitt azon ígérete pedig, hogy a művelődési házak, könyvtárak és sportlétesítmények minden héten családi programokat kínálnak majd, egyszerű szereptévesztés: ez ugyanis nem a főpolgármester, de még csak nem is a fővárosi önkormányzat hatásköre. Másik ambiciózus vállalása az, hogy Budapest összes útját felújítja 12 év alatt. Ez megközelítőleg 500 milliárdba kerülne (a teljes fővárosi úthálózat 4270 km), vagyis évente mintegy 41,6 milliárdba - ha komolyan vesszük a 12 éves városlást. Mindehhez jönnek még a Budapest kártya kiszámíthatatlan százmilliói - évente.
Az elképesztő mértékű tervek fedezetét firtató kérdésekre Schmitt rendre azt válaszolja, hogy ki kell küszöbölni a párhuzamosságokat a gazdálkodásban, hosszú lejáratú, kedvezményes hiteleket venne fel, nagyban számít a kormány segítségére, és különben is, Budapestnek 100 milliárd forint tartaléka van (utóbbiról lásd Atkári János gazdasági főpolgármester-helyettes szavait keretes írásunkban).
Bár Schmitt céljainak irrealitását egy csöpp utánaszámolással mindenki könnyűszerrel beláthatja, a "független" jelölt népszerűsége emelkedik. Demszky Gábor még mindig vezet ugyan (Gy. Németh népszerűsége gyenge kezdés után némi visszaesést mutat), de a tendencia egyértelmű. Városházi forrásunk szerint a budapesti szocialisták nem is bánnák, ha Schmitt lenne a befutó - és a jobboldali jelölt is mind gyakrabban hangsúlyozza, hogy célja a szocialista jelöltjével azonos, azaz Demszky leváltása. A városházán úgy tartják: az egykori sportdiplomata "utazgató főpolgármesterként" nem sok vizet zavarna, különösen, ha a közgyűlésben az MSZP abszolút többséget szerez. A szocialista jelölt versenyben tartásának célja tehát Demszky eltávolítása. A budapesti MSZP-nek esze ágában sincs visszaléptetni Gy. Némethet, hiába óhajtja ezt az MSZP országos vezetése és a miniszterelnök. Bár a párt alapszabályzatának egyik passzusa értelmében az országos vezetés megvétózhat helyi döntéseket, ha azok "súlyosan sértik a párt választási esélyeit", egy ilyen lépés valószínűtlen, mivel olyan zavart okozna mind a párt, mind a támogatók körében, aminek nagyobb lenne (most már) a kára. Más kérdés, hogy az sem válik az MSZP dicsőségére, ha Gy. Németh állva maradása miatt Schmitt Pálnak hívnák Budapest következő főpolgármesterét.
Bugyinszki György
Árjegyzék, egy ciklusra
Gy. Németh Erzsébet
Egy új metróvonal - évi 57,5 milliárd
Két új híd - évi 12,5 milliárd
Ingyen nyelvvizsga a középiskolásoknak - évi 286 millió
Ingyen jogosítvány középiskolásoknak - évi 256 millió
Ingyen tankönyv középiskolásoknak - évi 1,68 milliárd
Ingyenes bölcsi és ovi - évi 1,54 milliárd
Összesen: évi 73,726 milliárd forint/év
Schmitt Pál
(12 évben számolva, 4 évre minden összegnek a háromszorosa értendő)
Három új híd - évi 6,25 milliárd
Két új metró - évi 38,3 milliárd
A BKV-park cseréje - évi 107 milliárd
Ingyen tízórai a kisiskolásoknak - évi 270 millió
Kétszer annyi utcaseprő - évi 1,4 milliárd
A Duna teljes megtisztítása - minimum évi 18,3 milliárd
Az összes út felújítása - évi 41,6 milliárd
Összesen: 213,120 milliárd forint/év
Ha társbérlet
Vajon működésképtelenné válna-e Budapest vezetése, ha a legnagyobb városházi frakció az MSZP-nek jutna, a főpolgármester viszont Schmitt Pál lenne? (A III. kerületben hasonló a helyzet: a jobboldali Tarlós Istvánnak kell folyamatosan alkudoznia az MSZP-s többséggel; Pécsett 1996-ban az MSZP-SZDSZ ellentétek miatt megbénult a városvezetés. Van ellenpélda is: Hódmezővásárhelyen működőképes maradt a város polgármester nélkül is.) Az ilyesfajta "társbérletre" értelemszerűen nincsen szabályozás a vonatkozó törvényekben, minden önkormányzatnak van azonban egy szervezeti és működési szabályzata, amely lehetőséget ad a jogkörök átcsoportosítására.
Persze mindezt csak bizonyos kereteken belül. Az esetleges MSZP-s abszolút többséggel elvben lehetővé válna Schmitt hatáskörének jelentős csökkentése, de - például - az aláírási jogát nem csorbíthatnák. Komoly gondot jelentene a főpolgármester-helyettesek megszavazása is: ezekre Budapest első embere tesz javaslatot, elfogadásukhoz azonban a közgyűlés többségének támogatása szükséges. Ha patthelyzet alakul ki, a törvény szerint a közgyűlés feloszlathatja önmagát.
Nem martalék a tartalék
Schmitt Pál grandiózus tervei egyik fedezetéül rendre a főváros százmilliárdos pénzügyi tartalékát nevezi meg. Atkári János, Budapest szabaddemokrata főpolgármester-helyettese azonban a Narancsnak kifejtette: csupán látszattartalékról van szó. Jelenleg a városnak 57,199 milliárd forintnyi tartaléka van, ez azonban hónapról hónapra, egyre gyorsuló ütemben csökken, várhatóan jövő év elejére pedig teljesen elfogy. Ez az összeg három forrásból származik. Egyrészt olyan, nagy volumenű, egyszeri bevételekből, mint a gáz-, a víz- és a csatornaművek privatizációjából befolyt összegek; ezeket azonban nem a működésre, hanem beruházásokra fordítják - magyarázta Atkári. Mivel ezen új beruházások kiadásai nem egyszerre, hanem lépcsőzetesen jelentkeznek, ezek a pénzek - bár látszólag megvannak - valójában már kötelezettségekkel terheltek. A látszattartalék másik forrása az ÁPV Rt.-től származó, a belterületi földekért járó bevételek. Ezt a pénzt a főváros egy elkülönített alszámlán kezelte, és a főváros metróépítéssel kapcsolatos önrészének a fedezetére kívánták fordítani. A Fidesz-kormány azonban felrúgta a megállapodást, így a kikalkulált paraméterek felborultak, összességében mintegy százmilliárddal megkurtítva Budapest költségvetését. Ezért ma már a korábban vállalt saját részt sem tudja a főváros teljesíteni - mondta Atkári János. Ezt a pénzt így más közlekedési beruházásokra fordítják (ilyen a 2-es metró felújítása).
Végezetül pedig - zárta Atkári a felsorolást - vannak olyan, átmenetileg szabad pénzek, melyek az adott évben keletkeznek, elköltésük azonban csak hónapok múlva esedékes. Megvan már tehát a helyük, de a számlák még nem érkeztek meg. Ez nagyrészt azért van, mert a beruházások számlái általában az év végén jönnek, így a gazdálkodás némileg "fejnehéz". Ezeket a pénzeket a főváros nem folyószámlán, hanem értékpapírokban tartja. Nincsenek tehát olyan tartalékok, amelyekre új feladatokat lehetne címkézni.
Atkári János szerint a fentieket bárki öt perc alatt beláthatja; az elmúlt hét évben mégis minden egyes költségvetés vitája egy rémálom volt. A pártok mindig durván szét akarják feszíteni a kereteket. Ha érvényesülne az akaratuk, Budapest már csődbe ment volna. Az ellenzéknek persze semmi sem drága, de az MSZP sem különb - mondta lapunknak a főpolgármester-helyettes. A szocialista frakció a 2001-es költségvetéskor elképesztő követelésekkel állt elő: háromszor-négyszer több útfelújítást akartak. Most, hogy a dolog visszaütött, Gy. Németh Erzsébet Demszky Gábort okolja a dugókért.
"Schmitt Pál is sok ostobaságot beszél" - értékelt Atkári János. A főpolgármester-jelölt például gyakran kifejti, hogy a fővárosnak évi tízmilliárdos nagyságrendű az szja- és iparűzési adóbevétele, és ezekből lehetne finanszírozni a terveit. A valóságban ennél jóval több adóbevétele van Budapestnek, ám ehhez már az utolsó fillérig feladatokat rendelt a közgyűlés. Ha ezt a pénzt Schmitt másra akarja költeni - érvelt Atkári -, akkor nyilatkoznia kellene arról, hogy honnan von el forrásokat: "Az iskolai világítás, a kórházi műszerfejlesztés, a villamosbeszerzések, esetleg az útfelújítások kiadásaitól?"
Atkári úgy véli: amikor Schmitt arról beszél, hogy a főváros pénzügyi tartalékaiból fedezné a terveit, csak azt bizonyítja, hogy nincsen tisztában Budapest gazdálkodásával. "Olyan ez, mint amikor egy apuka megáll a fiával egy kirakat előtt, az éppen frissen kapott fizetésével a zsebében" - folytatja. A gyerek persze ezt is, azt is szeretne, és követeli, hogy a papa mindent megvegyen neki - hiszen zsebben a fizu. "Schmitt Pál logikája szerint apukának mindent meg kellene vennie, hiszen van elég pénze; csak éppen nem tudná kifizetni a villanyszámlát, és másnap a gyerekének sem tudna reggelit adni."
