„Eddig hét polgármesterjelöltről tudok. Négy éve akkora volt az elégedetlenség, hogy a pártok összefogtak. Akkor Tétényi Éva volt az egyetlen, akit sikerült előhalászni, hogy elinduljon Meggyes Tamással szemben, és az esztergomiak kétharmada rá szavazott.
De a pártok hamar felejtenek, csak valaki ellen tudnak összefogni” – vázolja az esztergomi kampányhelyzetet egy magát „elszánt jobboldali civilnek” nevező férfi az esztergomi Széchenyi tér békésen csobogó szökőkútja előtt. A nőalakos szökőkutat, noha jó néhányszor megfordultunk a városban az elmúlt négy évben, csak szárazon láttuk; a választás nyarán azonban sikerült ismét pénzt keríteni a beüzemelésére. Az Ister-kút egyébként annak a Párkányi Raab Péternek a munkája, aki a budapesti Szabadság téri megszállási emlékművet is készítette. A szökőkút a tíz évig tartó Meggyes-korszak egyik mementója.
Emlékek
Meggyes Tamás nagy ívű városfejlesztő projektjei nagyrészt félkészen maradtak: ilyen például a fürdő melletti szálloda torzója (amely nemrég Angelina Jolie A vér és méz földjén című filmjének háborús helyszínéül szolgált).
A szálloda az Investor 2005 Kft. beruházásaként épült, amelynek ügyvezetője és résztulajdonosa Mateisz Renáta, aki résztulajdonos az Aquaplus Kft.-ben is, ahol tulajdonostársa György Zoltán, a számos fürdőberuházásban részt vett Aquaplus ügyvezető-tulajdonosa. (Az Aquaplusról korábban lásd: Tükörként mutatja, Magyar Narancs, 2012. január 5. és A nagy termálbiznisz, Magyar Narancs, 2012. március 8.) Az Investor Kft. lett az esztergomi Aqua Palace Hotelre kiírt közbeszerzés győztes pályázója, és nyert közel 300 millió forint támogatást a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől a beruházásra. A szomszédos fürdő üzemeltetési jogát is az Investor kapta. Az esztergomi élményfürdő vizét azonban egész évben melegíteni kell, így a fürdő csak májustól szeptemberig tart nyitva, a szálloda pedig azóta sem készült el.
| ||
Az árvizes területen épült mélygarázs is a Meggyes-korszak emléke. Az esztergomi önkormányzat hamarosan kénytelen lesz kifizetni a 2 milliárdos vételár utolsó részletét is az építőjének, aki ellen még az előző városvezetés indított peres eljárást, mert a mélygarázsban víz van. A bíróság úgy döntött, hogy csak a kamatokkal növelt vételár teljes kifizetése után érvényesítheti kártérítési igényét a város az állandóan vízben álló építményért. Kérdés, hogy áll helyt a kártérítési igényekért a mélygarázst építő hárommilliós törzstőkéjű Gigler Kft., amelynek tulajdonosa Gimesi Sándor nyergesújfalui vállalkozó. Sok esztergomi szemét szúrja egyébként, hogy mintha a nyergesújfalui Fidesz vette volna át Esztergom gazdasági irányítását. (Mindkét város országgyűlési képviselője a nyergesújfalui Völner Pál.) A százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő esztergomi holding, a Strigonium Kft. igazgatójává is nyergesújfalui vezetőt neveztek ki.
2010-ben Meggyes Tamást csak az esztergomi polgármesteri székből zavarta el a népharag. Országgyűlési és önkormányzati képviselőségét továbbra is megtarthatta. Esztergom 26 milliárddal adósodott el a Meggyes-érában, ezért Tétényi megválasztása után adósságrendezést kért, és ezzel kirobbant a háború a képviselő-testület többségét adó Fidesz-frakció és a polgármester között. A Fidesz városi szervezete még az eskütétel előtt közölte: képviselői nem vállalnak alpolgármesteri tisztséget, viszont elvonnák a polgármester összes jog- és hatáskörét.
A Fidesz-többség folyamatosan nulla forintot tervezett be várostakarításra, útkarbantartásra, a zöldterületek és játszóterek gondozására. Nemegyszer előfordult, hogy veszélybe került a közalkalmazottak fizetése, idén júliusig megszűnt, majd a választáshoz közelítve megindult a tömegközlekedés, tartozás miatt átmenetileg megszűnt a közvilágítás és a közétkeztetés az iskolákban, óvodákban. Tétényi lapunknak úgy nyilatkozott: „Félidőben, amikor kiderült, hogy nem sikerült kedvemet szegni, akkor már adtak volna alpolgármestert. De pont abban az időszakban Magyarország több településén egyes polgármestereket az alpolgármestereken keresztül megpuccsoltak. Megvolt a forgatókönyv, hogyan vegyék át a hatalmat. Így aztán, talán az országban egyedüliként, alpolgármester nélkül vezettem négy évig egy harmincezres várost.” (A polgármester és a Fidesz-frakció harcáról lásd például: Elhúzódó búcsú, Magyar Narancs, 2010. november 4. és Ragaszkodás a kasszakulcshoz, Magyar Narancs, 2011. február 3.)
Régi, új arcok
Habár Tétényi sokféleképp igyekezett felhívni a kormány figyelmét arra, hogy az elődje idején felhalmozott 26 milliárdos tartozással városa egymaga nem tud megbirkózni, az Orbán-kabinet négy évig nem bizonyult nagyvonalúnak a „rosszul szavazó” esztergomiakkal szemben. Romanek Etelka, Esztergom idei kormánypárti polgármesterjelöltje azonban a kampánya során bejelentette: helyreállítják a város működőképességét.
| ||
Romanek a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatalának vezetőhelyettese, harminc éve dolgozik az önkormányzati közigazgatásban. Facebook-oldala szerint hosszú ideig végzett karitatív missziós munkát a Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend tagjaival az esztergomi cigánytelepen. Ugyancsak ott olvasható, hogy a kormánypárti jelölt építeni, fejleszteni szeretné Esztergomot. „Befejezzük az elkezdett beruházásokat, és a kormány támogatásával újra működőképessé, virágzóvá varázsoljuk szeretett Esztergomunkat!” (Próbáltuk telefonon elérni a polgármesterjelöltet, de lapzártánkig nem kaptunk tőle visszahívást.) Ígéreteinek különös bájt kölcsönöz, hogy Esztergomban 14 éve fideszes többség ült a képviselő-testületben, azaz ők döntöttek arról, mi történjék a városban. A Fidesz regnálása alatt adósodott el a város – igaz, egyetlen jelenlegi fideszes képviselő sem kapott ismét bizalmat a felsőbb vezetéstől, így Romanek új csapattal indul az októberi önkormányzati választáson.
Az új jelöltek alig ismertek a városi közéletben. Az esztergomi Szent Anna-plébániatemplomhoz (Kerektemplom) köthető Rudnay Sándor Alapítvány értesítőjében – amelynek felelős szerkesztője Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök – mindenesetre megjelent: a hívek támogassák Romanek Etelkát, aki az alapítvány titkára. Kiss-Rigó László korábban az esztergomi Szent Anna-plébániatemplom plébánosa, később az Esztergomi Hittudományi Főiskola tanára, majd főigazgatója jó kapcsolatot ápolt Meggyes Tamás polgármesterrel, és ápol mostani jelöltekkel. Tétényi úgy fogalmazott egy helyi fórumon, hogy ha az esztergomiak a most induló fideszes jelöltekre szavaznak, nem másra szavaznak, mint egy Meggyes nélküli Meggyes-korszakra.
Tétényi Éva – aki önmagát konzervatív, keresztényi értékrendet követő személyként jellemzi – időről időre tájékoztatja az egyházat a város dolgairól, de azt nem tudja, hogy az érsekség kit támogat, kiáll-e majd valaki mellett. 2010-ben senki mellett nem kampányoltak. „Ami élő dolog, hogy a hívek közül nagyon sokan szimpatizálnak azzal, amit én képviselek, minden évben mondanak Esztergomért és értem misét” – magyarázza Tétényi, aki 2010-ben is függetlenként, de a teljes akkori ellenzéket maga mögött tudva lett polgármester. Arra a kérdésre, hogy miért nem épített önálló csapatot az elmúlt négy évben, azt válaszolja: az általa képviselt „szövetségi politika” csak akkor lehet sikeres, ha a megfelelő jelöltekről a szakértelmük alapján döntenek a választók.
„Minden polgármesternek a koordináció és az érdekek egyeztetése lenne a feladata. 2010-ben akkora volt az elégedetlenség, hogy a pártok is azt mondták, mindegy, csak legyen változás. Akkor valami ellen összefogtak. Úgy tűnik, most valamiért nem tudnak összefogni. Az adósságkonszolidáció után Esztergom gazdasági-pénzügyi helyzete miatt Magyarország legjobb városai közé került, így hát mindenkinek kell. A Suzuki kétmilliárdos iparűzési adója jelentősen megtámogatja a költségvetést. Mindazok, akik a Fidesz színeiben indulnak, elképzelhető, hogy azt a mutyizást akarják visszahozni, ami korábban volt. Kérdés, hogy megértették-e az emberek, hogy milyen szigorú takarékossági programmal raktuk rendbe a város költségvetését, vagy azt mondják, jöjjenek vissza a pártkatonák” – mondja. A polgármester az általa kezdeményezett adósságrendezést követő adósságkonszolidációról állítja, nagyon sok város volt hasonló helyzetben, de Esztergom döbbentette rá a kormányt, hogy elkerülhetetlen az országos adósságkonszolidáció. „Nem mi voltunk az elsők, és ha nagyon sok település csődöt jelent, az akár államcsődhöz is vezetett volna. Emellett így el lehetett tüntetni, hogy mely városok vettek fel óriási hiteleket. A konszolidáció során viszont mi is megkaptuk, amit a többi település” – teszi hozzá.
Független pártelnök
Nyíri Attila, az esztergomi MSZP korábbi elnöke is tagja volt a négy évvel ezelőtti ellenzéki összefogásnak, amely kétharmados győzelemhez segítette a függetlenként induló Tétényit. Azóta Nyíri nemcsak az elnöki tisztéről mondott le, de kilépett a szocialista pártból is „az országos történések” miatt, és azért is, mert most nem tudta meggyőzni az esztergomi ellenzéket a közös polgármesterjelölt-állítás szükségességéről. Több baloldali kispárt és egyesület szövetkezett volna, de a szocialisták ragaszkodtak a külön úthoz, igaz, nem az MSZP színeiben, hanem függetlenként indulnak. „A Fidesz biztos szavazóbázisa 40 százalék körül van a városban, és ez elég a győzelemhez. Sajnos az egyéni érdek felülírni látszik a közösségi érdeket. Még Tétényi korábbi segítője is függetlenként méreti meg magát” – mondja Nyíri, aki tavaly tavasszal távozott az esztergomi MSZP éléről. A helyi szocialisták új generációja azzal vádolta Nyírit, hogy sosem támadta Tétényi Évát, míg ők többször bírálták a polgármester tevékenységét.
Gál Tamás, a függetlenként induló esztergomi MSZP-elnök a Narancsnak elmondta: a kezdeti lelkesülés után 2012-re szétforgácsolódott Tétényi mögött a sokpárti összefogás. Most több olyan önkéntes segít nekik, aki korábban a polgármester kampányát segítette. Gál szerint az adósságrendezési eljárás végigvitele nem volt átgondolt, ahhoz pedig a polgármesternek nincs köze, hogy végül is az állami adósságkonszolidációval a kormány levette a város válláról a terheket. „Hónapokig elharcolgatott a Fidesz-frakció és a polgármester, mi meg sötétben jártunk, és egyes utcákban ez ma is így van. Elvártuk volna, hogy a polgármester és az amúgy közel másfél évtizede folyamatosan többségben lévő Fidesz-frakció úgy működtesse a várost, hogy a legalapvetőbb infrastruktúrát biztosítsa az esztergomiak számára az elmúlt négy évben – mondja Gál. Kérdésünkre, hogy az esztergomi MSZP elnökeként miért független polgármesterjelöltként indul, azt válaszolja: pártjuk egy civil szervezet támogatásával indul, így érthető, hogy a támogatóik között jócskán vannak függetlenek mindkét oldalról. Ennek egyik bizonyítéka, hogy sok fideszes megkereste, és támogatásáról biztosította.
Tétényi szerint a választás a jobboldalon, közte és a Fidesz színeiben induló Romanek között dől el. A polgármester szerint addig, amíg egy párt megmondhatja egy helyi vezetőnek, hogy milyen gazdasági döntéseket hozzon, a helyi közösség érdeke sérül. „Az országgyűlési választáson nem volt a Fidesszel szemben reális alternatíva. Most van – állítja Tétényi, aki, mint mondja, olyan utat kínál, amelyről már bebizonyosodott, hogy a kormánypárt dominanciája ellenére is járható.
