A szűkebb, Békés megyei nyilvánosság számára Pallag László országgyűlési képviselő olajos története 1998. augusztus 20-án kezdődött: aznap nem vette át a viharsarki vámnyomozók vezetőjétől, Klavács Antaltól a Nyomozóhivatalért No. 1. elnevezésű kitüntetést. (A díjat a pénzügyérek és vámosok munkáját segítő közéleti személyek kapják.) Az esetről Pallag három héttel később számolt be egy békéscsabai sajtótájékoztatón, ám az a hír az országos sajtó ingerküszöbét nem vagy alig érte el. Pedig a képviselő ügyek elfektetésével, hűtlen kezeléssel és hivatali bűnpártolással gyanúsította meg a Békés megyei vámosokat. A szervezett bűnözéshez szorosan kapcsolódó jelenségek sorában megemlítette a kiterjedt viharsarki olajszőkítést, valamint a szesz-, drog- és cigarettacsempészetet. A Pallag-Klavács-vita nyomán a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) vizsgálatot rendelt el, amelynek eredményét 1999 januárjában hozták nyilvánosságra. A jelentés semmilyen törvénysértést vagy mulasztást nem tárt fel. Pallag ezt nem fogadta el, Klavács pedig becsülete és jó hírneve megsértése miatt magánvádas eljárást kezdeményezett a képviselő ellen. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága szerint a képviselő kijelentései nem lépték át a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányosan védett határait. (Lásd: Fejjel a falnak, Magyar Narancs, 2001. február 8.)
Feljelentett rendőrkapitány
Innen már egyenes út vezetett a parlamenti olajbizottság 1999. decemberi megalakulásáig, amelynek az olajügyeket elsőként az országos színtérre vivő Pallag László lett az elnöke. Az olajügyi robbanás elkerülhetetlen volt: öt Békés megyei rendőr, köztük Kuzma Mihály, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szervezett bűnözés elleni osztályvezetőjének a halála, továbbá egy szeghalmi rendőr arccal vállalt vallomása az "olajozásról" és annak hatósági eltussolásairól átszakította a gátat. 1999 októberében többek között hivatali bűnpártolás és korrupció gyanújával Pallag feljelentette a Fővárosi Főügyészségen Gál László egykori békési rendőrfőkapitányt és társait. A politikus akkor kijelentette: tudomása szerint a Viharsarokban negyvenkét mezőgazdasági szövetkezeti telephelyen folyt az olajozás. Az ebben az ügyben folytatott és az állításokat cáfoló VPOP-vizsgálatot Pallag így kommentálta: "Nem szabad elveszni a részletekben." Hozzátette: "Az alaptétel az összefonódás és a korrupció, valamint az, hogy öt Békés megyei rendőr gyanús körülmények között meghalt." (A későbbi rendőri és ügyészi vizsgálatok szerint mind az öt rendőr öngyilkos lett. Haláluk és az esetleges bűncselekmények között a hatóság szerint nincs összefüggés.)
Később Pallag László többször, több helyen olyan videokazettáról beszélt, amelyen magas rangú Békés megyei rendőrök, ügyészek és politikusok együtt dorbézolnak prostituáltakkal az alvilág működtette viharsarki panziókban. Lehet, hogy van ilyen kazetta, de a meglétét megkérdőjelezi, hogy azóta sem került elő. A feljelentésre nem késett Gál László válasza sem, aki Pintér Sándor kérésére - az 1998-as választás után, az első Orbán-kormány hatalomra kerülése nyomán - a Belügyminisztérium felügyeleti és ellenőrzési hivatalának vezetője lett. A több mint bizalmi állásba került Gál hamis vád miatt büntetőeljárást kezdeményezett a kisgazda képviselő ellen, majd nem sokkal később saját maga kérte felmentését a belügyminisztertől a vizsgálatok idejére. Ezek a vizsgálatok utóbb nem igazolták Pallagot.
Az olajszőkítés, majd az orsóolajozás a rendszerváltás utáni években a honi eredeti tőkefelhalmozás egyik lehetséges útja volt. Egyes becslések szerint akkor kevesek százmilliárdokkal gazdagodtak, a pénzeket azóta már tisztára mosták. Titkos, a politika alakította paktumokról, hosszú évekig szabadon hagyott törvényi kiskapukról, olajozók rendőri védelméről, bőröndben cipelt súlyos pénzekről és rejtélyes találkozókról lehetett hallani számos történetet - ezekről lapunk is többtucatnyi cikkben emlékezett meg. (Az utolsó ilyen összefoglalót lásd: Időnként felfakad, Magyar Narancs, 2007. június 28.)
Ezek a sztorik túl vadak voltak ahhoz, hogy egy az egyben hihetők legyenek (például a kiskunsági tájakon milliókkal közlekedő "Sanyi bácsi" esete), ám számos olyan részletet tartalmaztak, amik miatt az is nyilvánvaló volt, hogy a hatóságok "jóindulatú" hozzállása nélkül aligha lehetett volna büntetlenül olajozni éveken át.
Élet, út
Pallagot előzetesen semmi sem predesztinálta arra, hogy majdan az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság elnöke legyen. Az 1950-ben született politikus 1969-ben Szentesen ipari szakközépiskolában érettségizett, és elektroműszerész-vizsgát tett. Ezt követően Békéscsabán a 8. Sz. Volán Vállalat műszerésze, majd a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalatnál gépjármű-villamossági műszerész volt. 1987-től 1994-ig egyéni gazdálkodó: kertészkedett, jószágot nevelt, később a család visszakapott földjén, mintegy húsz hektáron gazdálkodott. 1975-től öt éven át szakszervezeti bizalmi volt.
Családjából többen tagjai voltak az 1945-ös kisgazdapártnak. ' 1989. július 22-én lépett be Békésen a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Pártba. Előbb titkárhelyettes, 1990-ben titkár, 1991-ben a békési városi szervezet elnöke lett. 1992 januárjától Békés megyei ügyvezető alelnök volt, 1993 januárjától Békés megyei elnök és az országos vezetőség tagja. Az első helyhatósági választás után bekerült a békési képviselő-testületbe. Az 1994-es országgyűlési választásokon a békési választókerületében csak harmadik lett, de a megyei lista éléről bekerült a törvényhozásba, amelynek 2002-ig tagja volt.
Olaj, bizottság
Pallag László 1999 decemberében, megszerezve a kellő számú támogatást, sürgősséggel életre hívta a parlamenti olajbizottságot, amelynek munkáját egyszerre jellemezte a komikum és a tragikum. Kérdés, hogy egy országgyűlési különbizottság a nyomozó hatóságok helyett vagy mellett juthat-e tényleges eredményre és a felelősség kérdését tisztázó megállapításokra. Az viszont tény: az olajbizottság minden szempontból kudarc volt. A végjátékban egyértelművé vált: a politikának nem érdeke az egyesek által cirkusznak tartott, mások szerint az érdemi kérdésekhez éppen eljutó grémium munkájának folytatása.
Pallag igazságkereső hevülete kétségtelenül őszinte volt, ám újabb és újabb eleve vesztes csatákba sodorta: a legismertebb ezek közül alighanem Nógrádi Zsolt "olajtanú" elbeszélése volt, amelyet Pallag jószerivel kritika nélkül elfogadott. Nógrádi az olajozással hírbe hozta Szabó Iván egykori pénzügyminisztert éppúgy, mint Futaki Géza (SZDSZ) és Lezsák Sándor (MDF) parlamenti képviselőket, Pintér Sándor országos rendőrfőkapitányt, akkori belügyminisztert és Flaisz Ferenc vállalkozót. E nevekkel Pallag ráadásul rögvest a nyilvánosság elé lépett - és utóbb mindegyikükkel szemben személyiségjogi pereket vesztett.
"Pallag László olyan ember, akit egy hosszú létrával beküldtek egy nagyon sűrű erdőbe, de nem segítettek neki kijönni onnan" - jellemezte utólag olajbizottsági elnöki munkáját Tóth Károly (MSZP), aki szintén tagja volt a testületnek. A szocialisták egykori nemzetbiztonsági szakpolitikusa szerint a hatóságok közül többen "magára hagyták Pallagot, nem segítettek neki". "Talán az olajbizottság tagjainak többsége naiv is volt valamennyire. Pallag pedig nemegyszer tényként fogadott el egy-egy kijelentést, ami hihetőnek tűnt."
Bár pályája csúcsán, 1999 őszén, amikor az egyik legnépszerűbb politikus volt, sokan keresték a társaságát, elbukott perei után - a korábbi ígéretekkel szemben - senkitől sem kapott segítséget.Az utolsó fillérig ő nyögte ki az összességükben milliós pénzbírságokat.
Az olajbizottság iratait az Orbán-kormány 85 évre titkosította - és e lépését az akkori jogszabályok szerint meg sem kellett indokolnia. "Pallag László, az olajbizottság kisgazdapárti elnöke és én is a titkosítás ellen voltunk, azzal a pontosítással, hogy át kell fésülni az összegyűlt, egyébként hatalmas mennyiségű anyagot, és atartalmátismertetni kell. Az Orbán-kormány titkosítása után a politika csupán felszínes nyilatkozatokat tett az ügycsoportban. Szinte semminek nem lett semmilyen következménye" - nyilatkozta korábban a Narancsnak Tóth Károly (lásd: "A szereplők többsége nem politikus", Magyar Narancs, 2007. július 5.). Az olajbizottság elkészíttette ugyan az ügyészséggel a különböző ügyekben részt vevő olajoscégek tulajdonosi térképét, de az ügyészség és más nyomozó szervek úgy döntöttek, hogy az ne legyen nyilvános, és végül nem is bocsátották a bizottság rendelkezésére; alapvetően személyiségi jogokra hivatkoztak.Tóth Károly közlése szerint a 3900 olajoscég mögött csupán néhány tucat ember állt.
Elvonultan
2002-ben nemcsak Pallag, hanem a kisgazdák is kiestek a parlamentből; egyéni választókörzete sem honorálta az olajbizottsági munkáját. Azóta legfeljebb akkor került a hírekbe, ha olajbizottsági ténykedése kései következményeként valakivel szemben újabb pert vesztett, vagy ha a kirótt pénzbírságot nem vagy csak részletekben, késve tudta fizetni. Az egykor a közélet központjában lévő politikus csalódott, sértett ember lett, elvonult a világ elől. Családján kívül csak néhány barátjával tartotta a kapcsolatot, újságírót nem fogadott a Békés külterületén található házában, a telefonját sem vette fel. Az elmúlt években e sorok írója is többször próbálkozott, mindhiába. A múlt hétfőn a parlamentben az a Lezsák Sándor jelentette be az elnöki pulpitusról az egykori képviselő halálát, aki annak idején - mivel személyét az "olajozással" összefüggésbe hozta - pert indított és nyert is Pallag Lászlóval szemben.
