Az országos román önkormányzat szabálytalanságai és belső harcai

Mi a román ma?

Belpol

Szabálytalan pályázati végeredmény, törvénysértő kinevezés, belső harcok, a Békés Megyei Kormányhivatal beavatkozása nyomán törvényességi felhívás – mindez egyszerre jellemzi a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatát. A honi román közösséget továbbra is sújtja az etnobiznisz.

„Kellően nem hangsúlyozható felelőssége van Kreszta Traján volt országos román önkormányzati elnöknek, aki most román nemzetiségi szószóló a parlamentben, hogy 2015-ben a Magyarországi Románok Országos Önkormányzat (MROÖ) legfontosabb intézménye, a Dokumentációs és Információs Központ (DIK) élére szabálytalanul nevezték ki Vetróné Negreu Marianát” – mondta a Narancsnak egy hazai román értelmiségi. Az intézmény 2020-ban kiírt és lebonyolított pályázata nyomán derült ki, hogy Vetróné mostani és 2015-ös kinevezése is szabálytalan volt. A gyulai központtal működő országos román önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó Békés Megyei Kormányhivatal ezért felhívással fordult a nemzetiségi önkormányzathoz azt kérve, hogy a 2020. végi pályázat végeredményét a törvénysértés miatt semmisítsék meg, és 2021. május 31-ig tegyék meg „a szükséges munkáltatói intézkedéseket”.

Arra egyelőre nincs válasz, hogy Vetróné Negreu Mariana 2015 és 2020 közötti – ezek szerint az intézmény élén szabálytalanul töltött – igazgatói működésének visszamenőlegesen milyen jogkövetkezménye lehet. Ad absurdum, minden azon időszakban hozott döntést megsemmisítenek – ámbár ez a már elbírált és megvalósított pályázatok miatt gyakorlatilag lehetetlen. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kérdéses időszakban Kozma György volt az MROÖ hivatalvezetője, aki 2019 októberétől a testület elnöke lett. Vagyis az országos román önkormányzat hivatalának törvényességéért az a Kozma György volt a felelős, aki ma a nemzetiségi önkormányzatot vezeti, s akinek a szavazata döntött arról egy végletekig kiélezett helyzetben, 2020 decemberében, hogy Vetróné újabb ötéves ciklusban, 2025-ig vezesse az évi 80 millió forinttal gazdálkodó DIK-et.

 
Soltész államtitkár ajándékot hoz Méhkerékre
Forrás: Az MROÖ Facebook-oldala

A karrierút

Vetróné Negreu Mariana – akinek a neve egy korábbi, a honi román nemzetiségi pénzekről írt cikkünkben már előkerült (lásd: Pénzeltérítők, Magyar Narancs, 2021. március 24.) 1989-ben települt át a romániai Nagylakról. A 2010-es évek elejétől, nem kis részben Kreszta Trajánnak köszönhetően, fontos pozíciók sorát nyerte el a hazai románság intézményi és testületi rendszerében. Az országos román önkormányzat tagjaként a pénzügyi bizottságot is vezeti, 2015-től igazgatója a DIK-nek, és a hazai románság részéről őt delegálták kurátorként a honi nemzetiségi pénzeket osztó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-be – azaz Vetróné kezében összpontosul a honi román kisebbségi pénzek koordinációja, elosztása. Említett márciusi írásunkban (majd ennek folytatásaként a magyarnarancs.hu-n) azt tártuk fel, hogy román nemzetiségi címszó alatt egyedi döntésekkel szavaztak meg támogatásokat egy makói, egy szegedi és egy debreceni katolikus, valamint a mezőgyáni, a biharkeresztesi és a körösszakáli református templomok felújítására, továbbá a pálházai önkéntes tűzoltóegylet támogatására. Vetróné nem tett a kifogásolható döntések ellen semmit, sőt támogatta azokat. Korábbi megkeresésünkkor a felelősséget Soltész Miklósra, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárára tolta. E „gyakorlatot” sem korábban, sem cikkünk megjelenése után nem nehezményezte az országos román önkormányzat, sem a parlament román szószólója, Kreszta Traján.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.