Reformátusok és katolikusok nyertek nemzetiségi pályázatokat

Pénzeltérítők

Belpol

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től 2020-ban „román nemzetiségi” címszó alatt nyertek pályázók milliókat, esetenként tízmilliókat honi református és katolikus templomok felújítására. A történtek nem csupán nehezen magyarázhatók, de diplomáciai szempontból kényesek is.

„Nem tettem semmi rosszat, nem én döntöttem, nem az én kompetenciám, ennél fogva nincs is mit nyilatkoznom, kérdezze meg Soltész Miklós államtitkárt!” – fakadt ki a Narancs kérdésére, majd bontotta a vonalat Vetróné Negreu Mariana, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ) pénzügyi bizottságának elnöke, a szervezet Gyulán működő Dokumentációs és Információs Központjának vezetője. Vetróné egyben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez (BGA) az országos román önkormányzat által nemzetiségi ügyekben delegált kurátora. E hármas funkciójánál fogva az ő kezében összpontosul a honi románságot érintő pénzosztás. A magyarországi román nemzetiségi pályázatok is hivatalból átfutnak a kezén, továbbá rálát a BGA döntési folyamataira. Minden esetben közpénzekről van szó.

A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 2018. szeptember 1-jétől intézi a magyarországi nemzetiségek, így a honi románok támogatásának kezelését. A célokról a BGA honlapján ezt olvasni: „A nemzetiségi támogatások célja, hogy a bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségeket nyelvük, kulturális hagyományaik, szellemi és tárgyi örökségük méltó ápolásában segítse, és ezzel hozzájáruljon Magyarország kulturális sokszínűségének megtartásához.”

Az alapkezelő honlapján közzétett 2020. évi nemzetiségi egyedi támogatások döntési listáját tanulmányozva azonban több furcsa és nehezen magyarázható tételt találunk. Sokmilliós, esetenként több tízmilliós összegeket nyertek olyan pályázatok a román nemzetiségi címszó alatt, amelyeknek semmi közük a hazai román közösség egyházi, kulturális értékeihez, sem a román vallási közösségekhez, sem a román nyelv ápolásához. Négy példán keresztül mutatjuk be, mi történt.

 
Mindig van mit csinosítani rajta (Mezőgyán) 
Fotó: a szerző felvétele

Román intézmények nélkül

Az egyik eset Makóhoz és az ottani Szent István-plébániatemplomhoz köthető. Az itteni román nemzetiségi önkormányzat a BGA Zrt.-hez tavaly benyújtott pályázatával 35 millió forintot nyert a helyi katolikus templom felújítására. A munkálatok azóta be is fejeződtek, miként erről a helyi önkormányzati lap több fotóval illusztrált cikkében beszámolt. A 22 ezer lakosú Csongrád-Csanád megyei városban húsz éve működik román nemzetiségi önkormányzat, ám soha nem volt és ma sincs semmilyen román intézmény – sem óvoda, sem iskola, sem templom – a városban. A helyi román nemzetiségi önkormányzat vezetője, Birta Júlia Mihaela érdeklődésemet értetlenséggel vegyes felháborodással fogadta. Tudomása szerint Makón 229 román nemzetiségű él, majd a pályázattal kapcsolatos kérdésünkre jelezte, Isten és ember között a templom az összekötő kapocs. Hosszabban beszélgettünk, de utóbb visszavonta nyilatkozatát, nem engedélyezte, hogy abból bármit közreadjak. Sőt azt is megtiltotta volna, hogy magát a telefonbeszélgetésünk tényét közzétegyem. Nem sokkal később e-mailemre válaszolva jelezte: ha írásban felteszem a kérdéseimet, akkor válaszol, feltéve, ha azt lapunk teljes terjedelemben közli.

„Nehezen érthető, miért román nemzetiségi címszóval nyert támogatást egy más felekezetű vallási közösség, amelynek nem tartozik tevékenységi körébe a román nyelv, a románok körében bevett vallás és a román identitás ápolása. Mindezt rendben lévőnek találja-e? Ugyanis így a magyarországi nemzetiségekre, ezen belül a honi románságra szánt pénzt más célra használják fel” – kérdeztem tehát írásban Birta Júlia Mihaelától. „A makói Szent István Király Plébániatemplom az egyik legszebb keresztény templom, a helyi római katolikus közösség központja. Az elmúlt évek során megnőtt a vegyes házasságok száma, Romániából egyre többen települtek át Magyarországra, azon belül Makó városába. A román közösség tagjai megfigyelhetően egyre nagyobb számban látogatják rendszeresen a helyi római katolikus templomot (mind az anyaországban, mind Magyarországon egyre többen veszik fel a katolikus vallást a román nemzetiség körében), azonban a műszaki állapota az elmúlt évtizedek során jelentősen megromlott. A Makói Román Nemzetiségi Önkormányzat nagyon jó kapcsolatot ápol a felekezet veze­tői­vel, ezáltal együttműködési megállapodás jött közöttünk létre, mely többek között lehetőséget biztosított a plébániatemplom felújítására, mely a hitközösség és a nemzetiségi önkormányzat tagjainak egyaránt fontos feladata és szívügye volt” – válaszolta a rendszerváltás után Gyulafehérvárról Makóra áttelepült, magát román anyanyelvűnek valló helyi nemzetiségi vezető.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk