Náci propaganda Magyarországon: Gyilkos könyvek

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2002/14. (04. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A mai magyar demokrácia jogrendszere egyelőre sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja a náci propagandát. A törvényhozás és a törvényalkalmazás a szólásszabadság és az emberi méltóság védelme közötti határ kijelölésével küszködik,

A mai magyar demokrácia jogrendszere egyelőre sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja a náci propagandát. A törvényhozás és a törvényalkalmazás a szólásszabadság és az emberi méltóság védelme közötti határ kijelölésével küszködik,

miközben a legaljasabb nézetek terjesztői egyes parlamenti erők gyakorlati

és liberális gondolkodók elvi támogatását élvezik.Atárgyalás időpontját még nem tűzték ki, de feltehetően az idén bíróság elé áll Mónus Áron és Kerekes László: a IX. kerületi ügyészség vádindítványa a szerzői jogok megsértésének vétségével és sajtórendészeti vétséggel vádolja őket. A tényállás szerint Adolf Hitler Harcom (Mein Kampf) című könyvének kiadásakor elmulasztották megkérni a mű szerzői jogával rendelkező Bajor Szabadállam, valamint az 1935-ös kiadást fordító Kolbai Pál, Lintner Antal és Szakáts István, illetve örököseik hozzájárulását. Nem fizettek ki 64 ezer forint jogdíjat. Ennyiről van szó.

Meg arról, hogy az ügyész megszüntette az Országos Rendőr-főkapitányságon közösség elleni izgatás miatt ellenük indult nyomozást.

Al Caponét is csak adócsalás miatt tudták fülöncsípni.

Mónus

Kerekes 1997 februárjában a debreceni Kentaur nyomdában ötezer példányban nyomatta ki a kötetet, és terjesztette gyöngyösi cégei, a Pallas Antikvár és a W. Stoker Kft., illetve viszonteladók által. Egyiküket, Makadám Tibort önkényuralmi jelkép használatának vétségéért egyévi próbára bocsátotta a bíróság: az alkalmi könyvárus a Batthyány téren jól látható módon tette közszemlére a kötetet, melynek borítóján egy méretes horogkereszt látható a szerző portréja fölött. Munkáltatója, a tanúként megidézett Brezenák József vállalkozó a bíróságon azt mondta: az iskolában nem tanították elég részletesen Hitler munkásságát, és hogy miért tilos horogkereszttel ellátott könyvet árusítani.

Mivel a végzés csak a horogkeresztbe mint önkényuralmi jelképbe kapaszkodott bele - meg sem említvén, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Mein Kampf nyilvános közlését és terjesztését annak emberi méltóságot sértő tartalma miatt megtiltotta -, fölmerül a kérdés: vajon mit kapott volna az árus, ha a Mónus-féle kiadást teszi ki, melynek címlapján messziről alig láthatóan ékesíti sok pici horogkereszt a Völkischer Beobachter című náci újság székházát.

Mónus Áron a nagyobbik hal. Évek óta foglalkoztatja az ügyészséget, rendőrséget és bíróságot egy-ügyű közéleti és könyvkiadói tevékenysége, melyet az angliai Man szigetén bejegyzett Interseas Editions kiadó "megbízottjaként" folytat hódmezővásárhelyi tanyájáról. Kényes a jó hírére: ha úgy érzi, megsértették, perel. Horn Gyulát azért citálta bíróság elé, mert az MSZP politikusa 1994 júliusában levélben kért bocsánatot a Zsidó Világkongresszus kelet-európai elnökétől az ötven évvel azelőtti magyarországi zsidóüldözés miatt. Az 1996-ban, a szegedi Alfa Print nyomdában készíttetett Mein Kampf utószavában be is számol róla, hogy a Horn elleni pert elvesztette.

Megnyerte viszont azt, amelyet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója, Zoltai Gusztáv és volt szóvivője, Kertész Péter ellen indított jó hírnévhez fűződő személyiségi jogának megsértése miatt. Miután Mónus egy tévészereplésekor összefoglalta az Összeesküvés: A Nietzschei Birodalom. A szabadkőműves bűnszövetség című könyvében leírtakat (e szerint a zsidó szabadkőművesség pénzelte Hitlert, hogy kiirtsanak pár millió "szegény kis zsidót", hogy legyen miért kártérítést követelni minden néptől a szabadkőműves világbirodalom megteremtése végett, amin mindmáig munkálkodnak Magyarországon is), a Mazsihisz azt a tényállítást tette róla közleményében, hogy megnyilatkozása kimeríti a közösség elleni uszítás fogalmát. A zsidó vezetők ott csúsztak el, hogy Mónust korábban a bíróság jogerősen felmentette a közösség elleni izgatás vádja alól, tehát nem szabad azt terjeszteni róla, hogy gyűlöletre uszít hírhedt könyvével, melynek első magyar kiadására a Könyvvilág 1991 májusában hívta fel a figyelmet.

Hogy is tenne ő ilyet a zsidó nép ellen, mikor csak a gazdag szabadkőműves zsidókról lesújtó a véleménye.

Egy másik ügyben 95 ezer forint kártérítést ítéltek meg Mónusnak, mert az Elender Computer Kft. felmondta a vele kötött internetszolgáltatási szerződést, miután ő a honlapján hirdette az általa kiadott Mein Kampfot, és részletet is közölt belőle. Az Elender ott csúszott el, hogy előzetes felszólítás nélkül, azonnali hatállyal, nem pedig harmincnapos felmondási idővel, a kifogásolt használat megszüntetésére történő felszólítással mondta fel a szerződést. E jogviszony szempontjából irrelevánsnak találtatott, hogy a Mein Kampf nyilvános közlését a Legfelsőbb Bíróság megtiltotta.

Mónus Áron, aki 1957-től 1988-ig Svédországban, Dél-Afrikában, Franciaországban és Svájcban élt, sőt bevallása szerint izraeli útlevele is van, egy olasz szolgáltató által működtetett jelenlegi internetes honlapján öt "betiltott" könyvét kínálja: a Mein Kampf és az Összeesküvés... mellett a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét, valamint Roger Garaudy Az izraeli politikát megalapozó mítoszok és Francois Trocase Ausztria-Magyarország lerombolása a zsidóság és a szabadkőművesség által című kötetét.

Az antiszemita propaganda alapművének számító Cion bölcsei... megjelentetése és terjesztése miatt közösség elleni izgatás bűntettének vádjával is bíróság elé kell állnia idén Mónus Áronnak. Nem egyedül, mert tőle függetlenül 3006 példányban (a hat db a köteles példány) megjelentette ezt Szenft Lajos Csaba és édesanyja, Budai Lajosné cége, a Flex 95 Bt. is (mellettük négy terjesztő is ül majd a vádlottak padján). A kiadvány a Fővárosi Főügyészség vádirata szerint "antiszemita hangulatot kelthet", "gyűlöletbe hajló indulatok keltésére is alkalmas". A Mein Kampf Nép és faj című fejezetében Hitler így hivatkozik a Cion bölcseinek jegyzőkönyvére: "Ha egyszer e könyv átmegy a köztudatba, akkor ez a zsidó veszedelem végét fogja jelenteni."

Gede

Akárcsak Mónus Áron (vagy mint a közösség elleni izgatás és önkényuralmi jelkép használatának vádja alól egy ízben felmentett, második esetben egy év - három- évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélt Szabó Albert, a Szálasi-féle hungarizmus feltámasztásán dolgozó Világnemzeti Népuralmista Párt, majd Magyar Népjóléti Szövetség vezére), a Gede testvérek is külföldről hazatérvén láttak hozzá, hogy - internetes honlapjuk szerint - "alapvető fontosságú" ideológiával lássák el a magyar hont. Arról nincs információnk, hogy Gede Sándor és Tibor végleg hazatelepült-e, de az tény, hogy budapesti cégüket, a Gede Testvérek Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-t 1994-ben alapították, s a jegyzésére jogosult Gede Tibor ausztráliai címmel szerepel a nyilvántartásban.

A testvérek nyilas szakirodalomra specializálódtak. Kiadványaik bő listáját internetes lapjuk közli, kisebb szeletét "Tiltott gyümölcs!!! Olvasd! Ajánld! Terjeszd!" jelszóval hirdetik a Magyar Fórumban. Benito Mussolini: A fasizmus doktrínája; Szálasi Ferenc: Hungarizmus 1. (A Cél); Bosnyák Zoltán: Zsidókérdés I-II.; Magyarország elzsidósodása; Fővárosunk elzsidósodása; A magyar fajvédelem úttörői; Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály: A zsidókérdés magyarországi irodalma. Hosszú a sor, egészen Leni Riefenstahl Az akarat diadala című, 1934-es náci propagandafilmjének videójáig.

A Kolosváry-Borcsa-kötet miatt a Mazsihisz följelentette a legfőbb ügyésznél a Gede testvéreket. Rasszista, antiszemita könyveik miatt a Szim Salom Progresszív Zsidó Egyesület tiltakozó levelet írt a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE), amit az a Fővárosi Főügyészségnek továbbított. A Mazsihisz feljelentése tárgyában a Fővárosi Főügyészség először megtagadta a nyomozást: Nyilasi Gyula osztályvezető ügyész értelmezése szerint Kolosváry-Borcsa könyvének megjelentetése nem alkalmas a közösség elleni izgatás bűncselekményének megállapítására, egyúttal alkotmánybírósági döntésre hivatkozva közölte, hogy sajtótermék forgalmazásának betiltására nincs lehetősége az ügyészségnek. Második lépésben, a Mazsihisz panaszának helyt adva Varga Zoltánné fővárosi főügyészhelyettes elrendelte, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozzon - de nem közösség elleni izgatás, hanem különleges személyi adatokkal való visszaélés bűntettének alapos gyanúja miatt.

Kolosváry-Borcsa ugyanis, aki fajvédő karrierje csúcsán Szálasi sajtókormánybiztosa volt, és kamerák előtt saját kezűleg vetett zúzdába "zsidó" könyveket, e művében több mint húsz oldalon keresztül listázza a zsidó származású írókat. Kurziválja a neveket, miként a Frankfurti Könyvvásár elé időzített írásában tette Csurka István is, akinek lapjában, a Magyar Fórumban Szőcs Zoltán Mazsihisztéria címmel számolt be arról, hogy a BRFK házkutatás során negyven példányt lefoglalt e "nélkülözhetetlen" kézikönyvből, pedig "olyan szükség volt már rá, mint egy falat kenyérre".

A Legfőbb Ügyészség szóvivője, Horányi Miklós a Gede-ügyről anynyit mondhatott a Narancsnak, hogy "folyik az eljárás".

Előbb-utóbb csak eljutnak a vádemelésig, a vádirat megfogalmazásáig. Ha ez a kötetben felsoroltak, illetve jogutódjaik személyes, azaz származási adatainak engedély nélküli közlésére irányul majd, számítani lehet rá, hogy a védelem a Magyar Fórum szerzőjének érvével áll elő, miszerint "az elmúlt években zsidó kiadók gondozásában számos reprint kiadvány jelent meg, amelyek Kolosváry-Borcsa könyvénél bővebben is közölnek adatokat zsidó személyek régi és új neveiről: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok I-III. vagy az Újvári-féle Magyar zsidó lexikon stb."

És a többiek

Mónus és Gedéék nem magányos harcosok. Az interneten meggyőződhetünk a neonáci hálózat aktivitásáról. Lapjaik általában egymást is ajánlják, fő céljuk az eszme terjesztése, akár annak árán is, hogy a potenciális vevő a konkurenciához megy. A Magyar Demokratában is hirdető Nemzetek Európája Könyvkiadó (ajánlatukból: Szálasi álarc nélkül; Hungarizmus és intellektus - Válogatott tanulmányok; Dietrich Eckart: Bolsevizmus Mózestől Leninig) honlapjáról egy kattintás a Magyar Demokrata érdekeltségi körébe tartozó, országos bolthálózatot működtető Magyar Ház honlapra (ahol kapható Eckart könyve és a Mónus-féle Nietzschei Birodalom is; a kazetta- és CD-választékból: Egy a sorsunk: ez a faj; Szebb jövőt 1928-1941). Bekukkanthatunk a békéscsabai postafiókcímmel és telefonszámmal mutatkozó Új Kékszalag Könyvkiadóhoz, amely "ideiglenesen betiltva" felirattal kínálja a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét és az autógyáros Henry Ford A nemzetközi zsidó - A világ legnagyobb problémája című kötetét (ez tűnt fel idén, ideiglenesen, a székesfehérvári Tesco áruházban is). Innen csak egy kattintás a Hungarizmus, Fasizmus, Nemzeti szocializmus fejléc alatt, egy külföldi szolgáltatónál működő lap. Vagy a Gede Könyvesház. Vagy a Fehérlófia könyvesbolt, amely önmeghatározása szerint "immár hetedik éve új, tiszta áramlattal frissíti a hazai könyvpiac állóvizét!" többek közt a Magyar Futár 1941- 1944-ből válogatott cikkeinek kötetével. E fajvédő képeslap tulajdonos-főszerkesztője, Rajniss Ferenc, a Magyar Élet Pártja országgyűlési képviselője és Szálasi vallás- és közoktatásügyi minisztere volt; nem véletlenül idézi fel Csurka pártjának neve az övéét. Szerepel a kínálatban a Püski Könyvesház honlapja is, de az virtuálisan most épp nem működik.

Az internethez hasonló a helyzet a valóságos könyvesboltokban. A Mein Kampfot és a Cion bölcseit sehol sem láttam a polcokon (bár Hitler művének több mint 600 példányát 2000-ben továbbértékesítésre átvette Mónus Árontól a LAPICS Kft.), de a magyar őstörténeti kötetek, a 21. századi szkíta ötvösművészet Nagy-Magyarország kulcstartókban és egyéb mütyürkékben megtestesülő kincsei és a nemzeti jobbos publicisztika mai élharcosainak művei társaságában ott a klasszikus fajvédő-antiszemita-fasiszta "irodalom" interneten is hirdetett java. Az üzletek egyúttal e szubkultúra találkahelyei is, a vevők hozzák-viszik a híreket sztárjaikról. Hallottad, hogy győzött a Grespik? Láttad a Bencsiket a Sajtóklubban? - kérdezgetik a pénztáros fiútól a Fehérlófiában, egy körúti kapualjban.

A Szkítia Könyvesbolt kirakatának fő helyén Henry Ford műve. A takaros üzlet a Magyar Ház országos bolthálózatához tartozik, a Magyar Ház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője a cégjegyzék szerint megegyezik a Magyar Demokratát kiadó Magyar Ház Alapítványéval: Cserny Zsuzsa. Beszerezhető itt Hitler összes, magyarul megjelent interjúja egy kötetben, a Zsidókérdést Kutató Magyar Intézetet vezető Bosnyák Zoltán szerkesztette Harc című lap összegyűjtött számainak vaskos reprintje (mindkettő Gede-kiadás), Prohászka Ottokár püspök válogatott írásai (Szenci Molnár Társaság) és egyebek.

Biztos lelőhely a Püski Könyvesház is. A bejárattal szemben, egymás mellett sorakoznak a Gede-kiadványok (köztük a ZÁRT ANYAG, BETILTVA körpecséttel kívánatossá tenni szándékozott Kolosváry-Borcsa-kötet és Doros Gábor műve, A magyarság életereje - A nemzettest biológiája, fajegészsége és eugéniája, melyet a Magyar Fórumban is hirdetnek) és Mónus Áron Összeesküvése. Meg természetesen minden Püski-kiadvány Orbán Viktor miniszterelnök rádióinterjúitól a Püski Sándor által nemrég Hűség-díjjal kitüntetett Csurka István életműsorozatáig, akit így méltatott a Magyar Fórumban ifj. Hegedűs Lóránt: "A ma oly ritka, de legnélkülözhetetlenebb intellektuális becsületesség legszemélyesebb és legegyetemesebb hűsége épp abban áll, hogy a gondolatot kifejezi egy az egyben a szó, és szinte semmiből teremtő tett lesz belőle." (A kurziválás a "galíciai jöttmentek" kirekesztésére felszólító református lelkész, MIÉP-képviselő érdeme.)

A New York-i emigrációból hazatelepült Püski Sándor tekintélyes könyvkiadót vezet, mely tagja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének is. Annak ellenére kínál fajvédő szemetet, hogy az MKKE levélben kérte tagjait (akik a legális magyar könyvkereskedelem kb. 85 százalékát képviselik), hogy ne árusítsák se a Mein Kampfot, se a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét, se az egyébként nem MKKE-tag Gede Kiadó rasszista köteteit.

Országkép

Püskinél és a Magyar Háznál a legszembetűnőbb a magyar demokráciát beszennyező folyamat, mert nemcsak igazi szépirodalommal és más, bárhol kapható, ártatlan könyvekkel legitimálják a leggonoszabb "irodalmat", hanem mert náluk összetalálkozik a történelmi fasizmus és a mai, törvényes, parlamenti jobboldal. Ami azt vetíti előre, hogy akár össze is nőhetnek. Az élő jobboldali publicistáktól szó szerint karnyújtásra vannak a félmúlt fasisztái. Álszent duma történelmi ismeretterjesztésként eufemizálni ezeket a reprinteket és új válogatásokat: csak rájuk kell nézni, és pár sor elolvasása teljesen egyértelművé teszi, hogy színtiszta propaganda az egész. Történelmi forrásmunkának mondjuk az az angol nyelvű Mein Kampf nevezhető, melynek előszavában David C. Watt, a London University professzora ad kritikai értelmezést (Pimlico-kiadás, kapható a Közép-Európa Egyetem könyvesboltjában), vagy az, melynek szerkesztője John Lukács történész (Houghton Mifflin-kiadás; megrendelhető a barnesandnoble. com és az amazon.com internetes könyvterjesztőktől), vagy Vlagyimir Burcev műve, A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei közönséges hamisítvány (Múlt és Jövő, 1999).

A hajdani Fideszre emlékezve mérhetetlenül elszomorító, ahogyan a mai Orbán Viktor a rasszista propagandát legitimálja. Azzal, hogy nyilatkozik "kedvenc" rádióműsorában, a Vasárnapi újságban. Azzal, hogy szerda reggeli interjúinak kiadását a fajvédő "irodalmat" is árusító Püskire bízza. Azzal, hogy fölkeresi a náci és hungarista művek hirdetését vállaló Magyar Demokrata szerkesztőségét (a Mein Kampf hirdetése 1996. november 7-én jelent meg itt), melynek kiadója, a Magyar Ház Alapítvány tavaly civil szervezetként jókora irodaingatlant kapott az Országgyűléstől ugyanabban az Andrássy úti házban, mint a MIÉP-hez kötődő Bocskai István Szabadegyetem (lásd: Magyar Narancs, 2001. június 28.).

Gyalázatos, ha az állam a köz vagyonával bátorít egy szervezetet, mely ahhoz hasonló fajvédő propagandát fejt ki, mint amely hatvan éve magyar állampolgárok tömeges megalázását és meggyilkolását készítette elő. Hiszen a gondolat a leírt szó nyomán újra tetté válhat (ebben az egyben igaza van ifj. Hegedűsnek). Különösen ott, ahol a fővárosban (épp a szabaddemokrata polgármester vezette, számottevő roma lakossággal bíró IX. kerületben) a rendszerváltozás óta ismét utca viseli Haller István nevét, aki vallás- és közoktatásügyi miniszterként 1920-ban beterjesztette a 20. századi Európa első, faji alapon korlátozó törvényét, a numerus clausust, Székesfehérváron pedig közterület őrzi a magyar antiszemitizmus egyik szellemi előkészítője, Prohászka Ottokár püspök emlékét, aki a nemzetgyűlési vitában azt kiáltotta a magyar világba, hogy a numerus clausus nem antiszemitizmus, hanem "faji önvédelem".

Jog

Védelemre természetesen nem a "magyar fajnak" van szüksége, hanem minden embernek, akinek a méltóságát és biztonságát fenyegetik. A büntető törvénykönyv (Btk.) 269. paragrafusa kimondja: "Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Első olvasatra ez egyértelmű, tisztességes, és egybevág a megkülönböztetés nélküli emberi és állampolgári jogokat biztosító magyar alkotmánnyal, az ENSZ közgyűlése által 1965-ben elfogadott, hazánkban 1969-ben törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezménnyel, illetve az ENSZ közgyűlése által 1966-ban elfogadott, nálunk 1976-ban szintén törvényerejű rendelettel kihirdetett Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányával. Előbbi aláírói elítélnek minden faji megkülönböztetést, és megfogadják, hogy intézkedéseket hoznak az ilyesmire irányuló izgatás gyökeres kiirtására, utóbbi pedig előírja, hogy törvényben kell megtiltani a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet hirdetését, amely megkülönböztetésre, ellenségeskedésre vagy erőszakra izgat.

Szép, de valahogy még sincs minden rendben vele. Február 1-jén a Társaság a Szabadságjogokért konferenciát rendezett Gyűlöletbeszéd címmel. Kis János itteni előadásának szerkesztett változatát a Narancs február 7-i száma közölte. A filozófus a szabályozás alkotmánybírósági határozatok útján történt kialakítását ismertetve a szólásszabadság mai mértékének megőrzése mellett érvel, hogy inkább politikai eszközökkel, semmint a "büntető buzgalom" erősítésével kellene küzdeni a kirekesztő indulatok megszólaltatói ellen.

Akik erre nyilván a markukba röhögve várják, hogy a Magyarországon betiltott egyetlen könyvre 2015-ben, Hitler halálának hetvenedik évében lejárjon a bajor állam szerzői joga (melyet az soha senkinek át nem enged). Számukra kedvező, töketlen pepecselésnek tűnhet az izgatás és uszítás szavak jogászi értelmezgetése. Ugyanez a megkülönböztetést elszenvedők részéről a felelősség alóli kibúvásnak, a rasszizmussal történő cinkos megbékélésnek tűnhet.

Ezt az érzést erősíti a hivatalos eljárások lassú tempója is: a Mein Kampfot 1996 decemberében és 1997 februárjában adták ki, közlését a Fővárosi Bíróság 1997 júliusában tiltotta meg, ez a Legfelsőbb Bíróság 1997 októberi végzésével emelkedett jogerőre (én 1999 májusában vettem egy példányt egy metróállomás könyvesboltjában áfás számlára, "szakkönyv" megjelöléssel, de ez mellékes - Sz. T.); a vádindítvány 2001 augusztusában kelt, s a tárgyalás ideje még ki sincs tűzve; Kolosváry-Borcsa könyve miatt 2000 márciusában tett feljelentést a Mazsihisz, a nyomozást megtagadó ügyészségi határozat júniusban kelt, a nyomozást mégis elrendelő határozat az év augusztusában, s most, 2002 áprilisában még csak "folyik az eljárás". Az állam akkor viselkedne az elvárható tisztességgel polgáraival, ha ilyen ügyekben napok alatt tennék dolgukat az illetékes szervek. Ennek jelzésértéke lenne - főleg, ha akkora pénzbírsággal sújtanák a vétkeseket, hogy azok tönkremenjenek bele.

Pillanatnyilag azonban más a helyzet. "A bírói gyakorlat által meghonosítani kívánt >>aktív gyűlöletA Legfőbb Ügyészség szóvivőjének tájékoztatása szerint a Btk. módosítására irányuló szakmai munka elkezdődött.

Szőnyei Tamás

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2002/14. (04. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra