Nemzetközi welcome party a Keletinél

Belpol

A demonstrációk hétvégéjének első eseménye tegnap a menekülteket segítő civilek mellett szólt. Sok tétje nem volt, de legalább normális hangulat uralta a Keleti környékét.

Ünnepelve, boldogan demonstráltak szombaton a Keleti pályaudvarnál a civilek maguk és a menekültek mellett. A Migráns Szolidaritás Csoport (MigSzol) eseménye egy európai kezdeményezés (a #refugeeswelcome) része volt, amely során országszerte a civil társadalom aktivitását (és szolidaritását) ünnepelték a súlyos humanitárius krízis kezelésében. A Baross téren ezért tegnap – másik 30 ország 80 helyszínéhez hasonlóan – zenével és különböző beszédekkel ünnepeltek.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

A délután négytől este nyolcig tartó mosolygós happening egy négy nyelven elhangzó nyitóbeszéddel indult, amely során a MigSzol képviselői nemcsak azt hangsúlyozták, hogy mennyire fontos elismerni a civil emberek erőfeszítéseit, hanem azt is, hogy váljék hangsúlyossá: „nem félünk az államtól, ahogy nem félünk a más kultúrájú, vallású, bőrszínű emberektől, mert nem félünk”. Az „egy ember sem illegális” jelszóval végződő beszéd után a ceremóniamester szerepét magára vállaló G. Ras vette át a szót – a reggae-énekes a gyűlöletkampány idején önkéntes plakátrongálóvá vált, míg a válságosra fordult menekülthelyzetben a civil segítők egyikévé –, aki felhívta a kezdetben jelen lévő egy-két száz ember figyelmét arra, hogy nem érdemes a politikusokra várni, inkább cselekvővé kell válnia mindenkinek.

Túlzás lenne azt állítani, hogy jelentős fordulatok történtek volna ezután. Személyes történetek kerültek elő (egy 14 éves, hazánkban élő bangladesi fiú úgy kezdte beszédét, hogy „menekült vagyok, de nem terrorista”), zene szólt (magyar és perzsa népdalok is), lengtek a molinók, pár járókelő pedig halkan maga elé motyogta, hogy „minek ez a cirkusz”.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Menekültek ekkor már alig-alig voltak a Keletinél. A Migration Aid aktivistái folyamatos takarításban és szortírozásban voltak, hegyekben állt az elvihető ruha, cipő, de még a megmaradt étel is az egykori tranzitzóna területén.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

2015-ben több mint 162 000 menekültkérelmet nyújtottak be – szeptember 11-ig – Magyarországon, de a menekültek és menedékkérők többsége a hazai befogadóállomásokon uralkodó elviselhetetlen túlterheltség (és mint nemrég láttuk, emberhez nem méltó bánásmód) ismeretében Németország felé folytatja útját. Magyarország dolga mindössze az lenne ebben a krízisben, hogy lefolytassa a menekültügyi eljárást, és megfelelő körülményeket biztosítson a menedékkérőknek a várakozás idejére – vallja a MigSzol. A magyar civil társadalom kiterjedt, jól szervezett önkéntes munkájával az állam helyett állt helyt nap mint nap – nekik okkal szólt tegnap a köszönet.

Figyelmébe ajánljuk

Magyar rulett

Szociológusok és politológusok rendszeresen elmondják, hogy a magyarok és különösen a Fidesz-szavazók számára az egyik legfontosabb érték a biztonság. Azt is mindig hozzáteszik, hogy Orbán Viktor különlegesen jól érti a „magyar néplelket”, így eredményesen tud játszani az egzisztenciális fenyegetettség és a biztonság utáni vágy érzékeny húrjain.

Állandósult ideiglenesség

Újabb két évig kell négyszáz embernek olyan házakban élnie, amelyeket évtizedekkel ezelőtt bontásra ítéltek. A VIII. kerületi önkormányzat helyett immár az állam felel azért, hogy a lakók 2027 közepére kiköltözhessenek. Van, aki dühös, van, aki elkeseredett, és van, aki már nem érhette meg a történet végét.

Nincs neked annyid!

Az átláthatósággal indokolja a kormány, valójában az eddiginél is kevesebb transzparenciát hoz majd az a törvénymódosítás, amelynek értelmében bármennyi pénzt felhasználva kampányolhatnak az egyéni jelöltek.