„Orbán Viktor magyarrá tett minket, de mi hálátlanok vagyunk, árulók”

Belpol

A népszavazás bojkottjára buzdítanak Erdélyben. Beszéltünk a kampány egyik ötletgazdájával.

Hajrájához közeledik a kormány népszavazáskampánya, határon túli aktivisták buzdítanak részvételre és NEM szavazatra Pécsen, Erdélyben pedig Tőkés László, a Fidesz EP-képviselője, az Erdélyi Magyar Néppárt, továbbá Kövér László kampányeseményei után szerdán Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke fejtette ki álláspontját az MTI-nek: élni kell a szavazati joggal, „de nem kell szájba rágni, hogy miként szavazzanak az emberek”.

Mindeközben az erdélyi magyar hírportál, a Transindex híre szerint Kolozsvár közterületein is megjelentek a Kétfarkú Kutya Párt ellenkampányplakátjai, ezek érvénytelen szavazat leadására buzdítanak. Emellett viszont egy erdélyi kezdeményezésű kampány is elindult, elsősorban a Facebookon, ők arra buzdítják a Romániában élő, magyar állampolgársággal is rendelkezőket, maradjanak távol ettől a hazug népszavazástól. „Nem fogjuk ölbe tett kézzel nézni és hallgatni azt a gyalázatot, ami Magyarországról ömlik felénk. Nem fogjuk tovább tűrni, hogy hónapok óta hamis információk keringenek, és félretájékoztatás történik a menekültekkel kapcsolatban” – írták közleményükben.

false

 

Fotó: Ne népszavazz/Facebook

A kampány mögött nincs semmilyen politikai párt vagy csoportérdek, önerőből, erőforrások nélkül, saját kreativitásukra és erőfeszítéseikre támaszkodnak csak, állítják az ötletgazdák. „Vannak köztünk jobboldaliak és baloldaliak, liberálisok és konzervatívok, olyanok, akik két éve Orbán Viktorra szavaztak és olyanok is, akik még sohasem voksoltak. A felháborodás, a tenni akarás, az emberségért való kiállás az, ami közös bennünk.”

A Narancs elérte a kampányt kitaláló három magánember egyikét, aki azt kérte, hogy nevét ne közöljük a nyilvánossággal, mert „nem az a fontos, hogy ki áll a kezdeményezés mögött, hanem az üzenet”. Hozzátette: „annak, hogy nem állunk a nevünkkel a teljesen magán- és civil kezdeményezés mögé, nem politikai, hanem személyes, szakmai oka van.” A HVG információi szerint az ötletgazdák mögött „RMDSZ-esek is vannak”, ezért látták jobbnak, ha nem derül ki a nevük, azonban ezt az értesülést nekünk egyértelműen cáfolták: „ez téves információ, a kampányt nem az RMDSZ vagy annak aktivistái csinálják.”

A kampányt tehát három barát találta ki és rövid idő alatt, több ismerős hathatós segítségével össze is hozták, legfőképp azért, mert megunták, hogy csöndben morgolódnak: „tennünk kellett valamit, egyértelműen állást akartunk foglalni. Ha a magyar ellenzék Erdélybe eljutó üzeneteit nézzük, az látszik, hogy nincs egységes kiállás, másra buzdítanak a különböző erők, és ez megzavarja az embereket. Tisztázni kell: ez egy rossz, értelmetlen és cél nélküli népszavazás, amit nem szabad legitimálni, nem kell részt venni rajta.”

false

 

Fotó: Ne népszavazz/Facebook

Amikor azt kérdezem, hogy Magyarországról pontosan milyen csatornákon ömlik a gyalázat az erdélyi magyarok felé, így válaszol: „Magyarországon túl nagy a zaj, Erdélyben túl nagy a csend. Ide is eljut

a háborús propaganda minden ismérvét kimerítő

kampány, itt pedig azt csendben megeszik vacsorára. Elhanyagolható a disszonáns hang, az ellenvélemény, mi ezen akartunk változtatni.”

A visszajelzések enyhén szólva is vegyesek. Az elismerő hangok mellett a kezdeményezés Facebook-oldalán sok a gyűlölködő komment. „Három csoportba lehet ezeket sorolni: van, aki gyűlöli az idegeneket, ők a propagandának megfelelően összemossák a menekülteket a terroristákkal. Aztán van, aki gyűlöl mindenkit, aki másképp gondolkodik, mint ő – voltunk mi már gyurcsányisták és Soros-bérencek, ezeken mindig jót mosolygok. A kedvencem a »liberálfasisztoid posztkommunista«, ebből már eszmetörténeti dolgozatot is lehetne írni. A harmadik csoport az erdélyi magyarokat gyűlöli, ők azt olvassák a fejünkre, hogy miközben Orbán Viktor magyarrá tett minket, mi hálátlanok vagyunk, árulók. Ez utóbbi a legszomorúbb. Amúgy ilyen mértékű és ehhez hasonló gyűlölet az erdélyi közbeszédben nincs.”

A kezdeményezés szervezői nemrég kiírták Facebook-oldalukra, hogy megkezdik a hozzászólások moderálását. „A gyűlöletbeszédnek és az erőszakra való felbujtásnak viszont nem adunk teret. Lehet, hogy ez ott, nálatok, Magyarországon megszokott és elfogadott, de itt, mi,

Erdélyben sem megszokni, sem elfogadni

nem akarjuk” – írják egy bejegyzésben. Amikor felvetem beszélgetőpartneremnek, hogy ez az erős megfogalmazás akár sértő is lehet a Magyarországon élőkre nézve, nem esik zavarba: „Lehetséges, és sajnálom, ha ezzel valakit megbántottunk. De mi innen ezt tapasztaljuk. Magyarországon elszabadult a gyűlölködés, az erőszakra való felbujtás, és csak nagyon kevesen emelnek szót ellene, a mi Facebook-oldalunkra meg szinte csak ez jön. Elsősorban nekik szólt ez a bejegyzés. A népszavazás tétje számunkra az emberség, mert ez az egyetlen válasz a butaságra – az értelmetlen népszavazásra – és a gyűlöletre, amelyet az elmúlt hónapok kampánya szított.”

Figyelmébe ajánljuk

Baltát vegyenek!

A darab alapja Tasnádi István Bábelna című szatirikus színműve, amely fontos történelmi események egy-egy sorsfordító pillanatát felelevenítve mutat rá, hogy a magyar identitás és a „külső” hatások viszonya mindig is ambivalens volt. Dömötör Tamás rendező projektje ezt a gondolatot viszi tovább aktualizálva és igen humoros formában.

A változó idők kegyetlensége

Furcsa kísérlet nyomán született az író első regénye, amellyel berobbant a német irodalmi életbe: A lelenc című könyv egy lányról szólt, aki beiratkozik egy gyermekotthon érettségiző osztályába.

„Parancsra álmodom”

  • Nemes Z. Márió

A kilencvenes évek egyik emlékezetes, művészetelméleti kritikai vitája a Holmi folyóirat hasábjain játszódott le a bécsi akcionizmus kapcsán. A vitát Földényi F. László Rudolf Schwarzkogler bécsi kiállításáról írott rajongó szövege váltotta ki, amelyre a kritikarovat vezetője, Radnóti Sándor éles hangnemben válaszolt.

Levelet kaptam, life

Művek és kommentárok alkotják a leveleket, és mi, nézők egy időnként meditatív, máskor fáradt, sőt csaknem keserű, olykor szakralitásba hajló kommunikációt követhetünk, ahol kirajzolódnak a női témák, a női léthez való viszony, és persze az anyaság kérdései is.

Járt utak

A feljegyzések szerint először J. S. Bach próbálkozott relaxációs – mondhatni ASMR – zene komponálásával. Bár hivatásához méltatlanul egyszerűnek tartotta a feladatot, a Goldberg-variációkért egy 100 Lajos-arannyal teli aranyserleggel jutalmazta meg az alvatlanságban szenvedő megrendelő.

Ukrán zászló, Ukrán Péter vonulása

"A gyerekeket a Fidesz valamelyik trollfarmjáról szalasztották meghekkelni választási ellenfelük felvonulását, mert valamelyik tartótisztjük szó, sőt betű szerint értette, hogy hamis zászlós műveletekre van szükség a győzelemhez."

Kiket erősíthetnek a Mi Hazánk választói?

A Mi Hazánk szívesen lenne a választások után felálló Országgyűlésben a „mérleg nyelve”, de egyelőre az a nagy kérdés, hogyan szavaznak majd a párt szimpatizánsai az egyéni képviselőjelöltekre. Ha például a fideszes jelöltet támogatnák, az listás mandátumokba kerülhet a Mi Hazánknak.

Jogod van befizetni

Mit tehet az ember, ha negyven oldal értelmezhetetlen csekk- és számlatengert kap az MVM-től, ami alapján be kell fizetnie valamekkora összeget? Van, aki beleáll, de a legtöbben inkább fizetnek. A szolgáltató nem egyszer úgy követeli a befizetést, hogy nem is tudja megmondani, miért éppen annyit kér.