Palkovics László szerint az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete rosszul teljesít, ezért meg kell szüntetni

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 13.

Belpol

Azért nem kizárt a személyes és politikai motiváció sem.

Hétfőn egy konferencián tartott PowerPoint-prezentációt arról Palkovics László, hogy a tudományos területet felügyelő miniszterként mit is gondol az MTA kutatóintézet-hálózatáról: harmadát el akarja venni, egyes intézeteket pedig teljesen meg akar szüntetni. Erre született az a reakció az Akadémia részéről, hogy ezzel nem értenek egyet és „elakadtnak tekintik” a tárgyalásokat a miniszterrel.

Hogy a terv mely intézeteket érintené, még képlékeny, egy intézetről azonban már egyre biztosabban lehet tudni, hogy a megszüntetését kívánja az Innovációs és Technológiai Minisztérium: a Közgazdaság-tudományi Intézetről van szó, számolt be róla az Index.

A fenyegető helyzetről Fazekas Károly, az intézet főigazgatója tájékoztatta kollégáit egy körlevélben, amit a lap is megszerzett és amiből az derül ki, hogy Palkovics az intézet megszüntetését „a rossz eredményességgel” indokolja. Ám az előzmények alapján személyes és politikai okokra is lehet gondolni, hiszen ez az intézet volt az, akinek munkatársai korábban erősen bírálták az oktatáspolitikát, vagy, idézi fel a lap, „a kormánykritikus akadémikusok alkotta Stádium 28 Körben Palkovics szemébe mondták, hogy a tankerületek csak a központi akarat ötvenes évekre emlékeztető tervteljesítői, az iskolaigazgatóknak meg annyi az önállósága, mint egy helyi IKV-vezetőnek volt”.

A teljes levél itt olvasható:

Tisztelt Kollégák!

A MTA tegnap este kiadott közleményében is szerepel, hogy „2018. szeptember 10-én szóbeli egyeztetés zajlott Lovász László, az akadémia elnöke és Palkovics László között. Ezen a miniszter az MTA elnökének rendelkezésére bocsátott egy munkaanyagot azzal, hogy ezt az Elnökség tagjainak rendelkezésére bocsáthatja. Az eddigiekhez képest teljesen új szempontokat is tartalmazó munkaanyagból többek között kiderül, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatából egyes kutatócsoportok vagy teljes intézetek egyetemi fenntartásba kerülnének. Más kutatóintézetek egy másik kutatóhálózathoz kerülnének, illetve megszűnnének. Az MTA fenntartásában maradó intézetek »konszolidáción és profiltisztításon« mennének át. Mindez idén decemberig lezajlana Palkovics László elképzelései szerint”.

Az elnökség tegnapi ülésén úgy döntött, hogy „a miniszter új szempontjait megismerve – az MTA és az ITM közötti tárgyalásokat elakadtnak tekinti, és az intézethálózat feldarabolását nem tekinti tárgyalási alapnak, de a tárgyalásokat folytatni kívánja a kormánnyal”.

Tegnap az elnökségi ülésen elhangzott az is, hogy az említett beszélgetésről távozóban Palkovics László arra a kérdésre válaszolva, hogy mely intézetet szüntetnék meg, azt mondta, hogy a Közgazdaság-tudományi Intézet annyira rossz eredményességű intézet, hogy azt meg kell szüntetni. Ezt a közlést komolyan kell venni, ezért döntöttem úgy, hogy ezt az információt meg kell osztanom az intézethez tartozó minden munkatársammal.

Én ezt a kijelentést abszurdnak tartom és az abban foglalt minősítést a leghatározottabban visszautasítom. Ebben a helyzetben az Akadémia vezetésével és az Elnökséggel együtt mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy a Közgazdaság-tudományi Intézet a többi intézettel együtt továbbra is folytathassa eddigi kimagasló munkáját.

Minden további fejleményről folyamatosan tájékoztatást adok.

Fazekas Károly

főigazgató/general director

MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Centre for Economic and Regional Studies

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.