A májusban legesélyesebb ellenzéki párt egy darab roma származású embert, Varga József ferencvárosi vállalkozót, a párt IX. kerületi elnökét indítja a budapesti lista 26. helyén. "De őt sem a származása miatt, hanem mert nagyra értékeljük a politikai munkáját. Józsi régi motoros", tudtuk meg a Lendvay utcában Klein András kisebbségi szakértőtől.
A Szabadság és jólét című program külön fejezetet szentel a "hazai kisebbségeknek" és külön egyet a "roma közösségeknek". A lényeg: erősíteni a kisebbségi önkormányzati rendszert, a romák kulturális autonómiáját, sőt növelni az önkormányzat finanszírozási jogkörét. Klein András szerint ez a "decentralizáció" szolgálná leginkább, hogy maguk a romák dönthessenek arról, mely intézményeiket akarják fenntartani. Kérdésünkre, hogy ez nem jelenti-e a roma körökben nem egyértelmű legitimitású Farkas Flórián bebetonozódását, Klein András határozatlan nemmel felel, és utal arra, hogy a kisebbségi önkormányzatnak - a települési önkormányzatokkal együttműködve - természetesen elszámolási kötelezettsége lenne az állam felé.
A Fidesz - MPP romaügyben növelné az állam szerepét: aktívabb foglalkoztatás- és oktatáspolitikával, átképzéssel, közhasznú munkával például. Az adórendszer átalakításával, az adók csökkentésével érnék el, hogy a kis- és középvállalkozások több roma dolgozót alkalmazzanak, helyzetbe hoznák a mezőgazdasági magángazdaságokat. Klein András még egy fontos ügyben vár áttörést: "Itt az ideje, hogy végre megjelenjenek a roma bemondónők az esti híradóban is, nemcsak a kisebbségi műsoraikban."
FKgP
A Független Kisgazdapárt egy márciusi megállapodás alapján a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének (MCDSZ) elnökét, Náday Gyulát indítja országos listájának esélyes, 20. helyén. A Roma Sajtóközpont úgy tudja, hogy rajta kívül Csányi Géza MCDSZ-alelnököt a Veszprém megyei listán, Pusoma Jenőt pedig az országos listán indítja a Torgyán-párt.
A kisgazdák a jelek szerint már nem a vályogvetés technikáit is részletesen kifejtő tízpontos programot tartják mérvadónak romaügyben, hanem a párt "Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Osztálya" által kidolgozott háromoldalas, igen európai elképzeléscsomagot. Az FKgP a cigányságot a magyar nemzet részének, államalkotó tényezőnek tartja, így "a többségi társadalom segítőkészségét" erősítené a különböző "interetnikus programokkal", ugyanakkor a cigányságot is közelítené "a többségi társadalom életmódjához". A probléma gyökerét a kisgazdák az oktatásnál ragadják meg, speciális ösztöndíjrendszert, felzárkóztató és tehetséggondozó programokat hoznának létre roma gyerekek számára. "Emellett határozottan fellépnénk a kistelepülések iskoláinak bezárása ellen, még akkor is, ha gazdaságtalan a működtetésük. Ez ugyanis nagyon sok roma és nem roma gyereket érint" - nyilatkozta a Narancsnak a párt szakértője.
Béres Béla szerint a romák képzése mellett elengedhetetlen a magyar tanerők képzése is, hogy birtokában legyenek a cigányság speciális helyzetével kapcsolatos tudásnak. Az FKgP erősen adókat csökkentene, hogy nőjön a vállalkozási, munkáltatási kedv, külön támogatná a munkahelyteremtő beruházásokat, adómentességet garantálna "azon vállalkozók részére, akik cigány embereket alkalmaznak vállalkozásaikban", ezenkívül - a történelemben először - földtulajdonhoz juttatná a falusi cigányságot, amely programot az új vidékfejlesztési gazdasági minisztérium koordinálná.
MDF
Az első ciklus vezető kormánypártja nehezen találta meg roma szövetségeseit, igaz, az MDF most nem is csábító annyira, mint négy éve, amikor rövid ideig ugyan, de listáján Farkas Flórián is ott volt. Lapzártánk idején született a párt választási megállapodása hat cigányszervezet-vezetővel, akik között a legismertebb a Liszt-díjas klarinétművész, Kállai Kis Ernő. Feltehetően a zenész cigány körökben befolyásos "klarinétkirály" miatt a megállapodás legrészletesebben kidolgozott pontja a tömegesen munka nélkül maradt zenész cigányok helyzetével foglalkozik. A megállapodás érdekessége, hogy egyik aláírója Vígh László, aki egy hónappal ezelőtt még az MSZP cigánytagozatának vezetője volt.
A megállapodás szerint a cigány politikusok "felszólítják a romákat, hogy az MDF-re szavazzanak", míg a párt a közös program képviseletén túl a parlamenti frakció melletti és esetleges minisztériumi szakértői posztokat ígér az aláíróknak, indítja őket a települési önkormányzati választásokon, jelöli őket a budapesti és a megyei közgyűlésekbe, kormányra kerülése esetén pedig koalíciós partnerének javasolni fogja Farkas Lászlót (Fiatal Romák Országos Szövetsége) egy politikai államtitkári posztra. Az MDF ezenkívül támogatja a roma vezetőket a kisebbségi önkormányzati választásokon is.
MDNP - Néppárt
"Valószínűleg népszerűtlen, de szükséges dolog a romák ügyét felvállalni", érvel Farkas Gabriella MDNP-elnökségi tag három cigány jelölt egyéni körzetekben való indítása mellett, biztosítva lapunkat arról is, hogy pártja vezetőségében teljes a konszenzus ez ügyben. Farkas Gabriella a Fidesz programjához hasonlóan úgy látja, le kellene végre hátrálni a szegénységet konzerváló "csak segélyezés"-koncepcióról, és gazdaság- meg szociálpolitikai eszközökkel érdekeltté kéne tenni a romákat abban, hogy változtassanak sorsukon. "A cigányság sorsa csak annyiban szociálpolitikai kérdés, amennyiben minden Magyarországon élő szegény ember ügye az. Nem elég a tolerancia: pozitív diszkriminációra van szükség, meg arra, hogy a többségi és a kisebbségi kultúra megismerhesse egymást."
A Néppárt az oktatás- és foglalkoztatáspolitikát, az esélyegyenlőséget hangsúlyozza vékonyka programjában, a cigány értelmiség megteremtéséhez pedig "olyan felzárkóztató oktatási rendszert kívánunk, melyben a cigány gyermekek is alkalmassá válnak arra, hogy szakmát szerezzenek, mellyel a munkaerőpiacon megállják a helyüket". Az MDNP térségi fejlesztési elképzeléseinek keretén belül szociális földprogramot hirdet (a helyi önkormányzat adná a földet meg a szakképzést), de "vidékpolitikájának" nem a mezőgazdaság erőltetése a lényege - mondja Farkas Gabriella, hanem kedvező adópolitikával "invesztícióra biztatni a befektetőket, ez azonban történhet az ipar vagy a szolgáltatások területén is".
SZDSZ
Bár az SZDSZ-ből régen kiléptek már a független roma önszerveződés egykori és mai vezetői, elszakadni, úgy tűnik, sokan nem tudnak tőle. Az SZDSZ a Magyar Televízió cigánymagazinja, a Patrin szerkesztőjét, az első szabad választásokon már próbálkozó Daróczi Ágnest indítja az országos lista 41. helyén. A közvélemény-kutatók szerint ez kevés a képviselőséghez, igaz, a közismert tévés korábban az első ötvenben sem volt benne. (Az Országos Tanács - többek, így Pető Iván, Fodor Gábor, Eörsi István mellett - Kis János nyomására sorolta előrébb Daróczi Ágnest.) Ahhoz képest, hogy 1990-ben a Phralipe-SZDSZ-megállapodás még két, a független cigány önszerveződésből érkező képviselőt juttatott a parlamentbe, a mostani 41. hely csak kicsit több, mint gesztus; úgy tűnik, az emberjogi hagyományairól ismert párt nem akarja határozottabban megszólítani a cigányságot. Daróczi Ágnes sem cigányszervezet küldötteként került listára, bár választási szórólapján támogatójaként Osztojkán Bélát, a Phralipe elnökét és Horváth Aladárt is ott találjuk. Utóbbi, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke - aki ´90-94 között SZDSZ-színekben ült a parlamentben - szintén megkereste a pártot, de "radikális polgárjogi vezetőként" nem volt esélye a listára kerülésre.
A kisebbik kormánypárt ugyan csak néhány esetben hangoztatta különvéleményét romaügyekben (ilyen volt legutóbb a kisebbségek kvázi delegálásos parlamenti képviseletének opponálása, vagy korábban a Kisebbségi Hivatal megszüntetésének OCKÖ-s terve), de mivel a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok felállása után a kormány MSZP-s képviselői egyre nyilvánvalóbbá tették, hogy számukra a - kellően lojális - önkormányzat az egyetlen tárgyalópartner, a független szerveződések, politikusok támogatójaként a Hivatal, az SZDSZ-es miniszter vezette Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM), illetve a Soros Alapítvány maradt. Az országos önkormányzatból kiszorult függetlenek és a homogén, a pártállami cigánypolitikában feltűnt politikusok által vezetett OCKÖ szembenállása - tetézve a Tabajdi Csaba-Orsós Éva közti feszültséggel - így burkoltan a két kormányzó párt konfliktusa is volt. Az SZDSZ cigánykérdésekben megszólaló politikusai, illetve véleményformálói politikai (anyagi) támogatásukkal valamennyire víz fölött tartották ugyan a cigányság jelenlegi képviselőinek ellenzékét, de sokak szerint kormánypártként azt már nem erőltették, hogy a cigányok a társadalom erős érdekérvényesítő csoportjává válhassanak. (Az SZDSZ eddig nem jelezte, hogy támogatná azt az elképzelést, ami szerint a cigányság képviselőit maguk az érintettek válasszák meg; csak a mostani pártprogramban szerepel a kisebbségi és a települési önkormányzati választások időbeni elválasztásának terve, ami roma választókat keresne a roma önkormányzatok mögé. Kérdés, hogy lesz-e olyan helyzetben a párt, hogy elérje a törvénymódosítást novemberre, és hogy akkor is akarja-e majd még.) Azzal párhuzamosan, hogy többcsatornás lett a "cigányügy" finanszírozása, hogy több programra, kutatásra, intézményre lett pénz, a cigányság politikai súlya egyáltalán nem nőtt, s ezzel párhuzamosan helyzete is súlyosbodott. (Ugyan a munkanélküliek átképzéséről nyilatkozta a Phralipe című lapnak Daróczi Ágnes azt, hogy "a képzők érdekérvényesítő képessége sokkal erősebb, mint az övék", mármint a romáké, de a kijelentés érvényessége bátran kitágítható.)
Zsigó Jenő, a Magyarországi Roma Parlament elnöke szerint az SZDSZ így "tettestárs" lett annak megakadályozásában, hogy kiépülhessen a cigány társadalom demokratikus intézményrendszere. Zsigó Jenő szerint ez az alanyi jogon támogatott roma civil szervezetek hálózatát, számtalan helyi jogvédő irodát és a cigány társadalom népképviseleti elven felálló önkormányzatiságát jelentené (a kisebbségi önkormányzatokat jelenleg bármely magyar állampolgár megválaszthatja, így nincs is szükségük cigányoktól származó legitimitásra). Ha mindezek megvalósulnának, akkor a cigányság képes lenne "önvédelemre, és nem léphetne fel az SZDSZ ebben a szerepben" - mondta lapunknak a Roma Parlament elnöke.
Bár információink szerint voltak viták arról, hogy egyáltalán legyen-e, a párt programjában külön cigányfejezet is szerepel. Készítői Bogdán János, a Gandhi Gimnázium igazgatója, a Soros Alapítvány roma kuratóriumának tagja és Radó Péter, aki korábban a Művelődési Minisztérium Civil Kapcsolatok Igazgatóságát (ennek részeként a Kisebbségi Főosztályt) vezette. A program reflektál a Horn Gyula-Tabajdi Csaba-Farkas Flórián megjelenítette cigány politikára: "közszereplők ne tegyenek a cigánysággal szemben előítéletes nyilatkozatokat", "a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának módja lehetőséget biztosítson a cigányság politikai tagoltságának megjelenítésére". A pártprogram a NEKH-t is kivenné Tabajdi Csaba felügyelete alól. Akár a gazdaság meglódulása, akár a korábbi gazdaságpolitikai filozófia - választások előtt egyébként is szükségszerű - módosulása miatt, a pártprogram a korábbiaknál jelentősebb forrásokat igényel a romák helyzetével kapcsolatos kormányzati feladatokra. A program e fejezetének mindkét szerzője oktatási szakember, akik maguk is alakítói voltak az elmúlt periódus kormányzati cigányoktatás-politikájának (Radó Péter készítette az MKM cigányoktatás-fejlesztési programját), másrészt a tárcát magát is SZDSZ-es miniszter irányítja: így érthető, hogy a programban az oktatás a kormánynak, ha nem is sikerágazataként, de alapjában véve jó úton lévő területeként szerepel. (Összehasonlításképpen egy idézet a program egy másik részéből: "a szociális, egészségügyi, környezetvédelmi, egzisztenciateremtő és vállalkozásfejlesztési, valamint lakásprogramok (...) érdemben nem változtattak a cigány családok, illetve közösségek helyzetén".) Holott például a Nemzeti Alaptantervet és az ezt konkretizáló kisebbségi oktatási irányelveket sokan a cigány gyerekek törvényileg szentesített diszkriminációjaként értelmezik, hiszen az a cigány gyerekek részére kisebbségi oktatásként - az egyébként minden rászorulónak járó - felzárkóztatást jelöli meg.
MSZP
Az MSZP országos listáján a 105. helyet kapta Kalányosné Rácz Gyöngyi. Információink szerint megyei listákon más cigány jelöltek is lesznek, így Zala megyében Orsós Jakab, az ismert beás író.
Az MSZP sem kötött választási együttműködést egyik cigányszervezettel sem, bár Horn Gyula demonstratív megjelenése a Lungo Drom kongresszusán egyértelmű jelzés volt a romák és a párt támogatói felé egyaránt. A kormányra készülő MSZP-nek (illetve meghatározó szárnyának) leginkább egy továbbra is lojális OCKÖ-re van szüksége, amit mutat az, hogy a pártprogram egyáltalán nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy ki válassza meg a romák képviselőit (áttételesen tehát az országos önkormányzatot). A jelenlegi, Lungo Drom uralta OCKÖ már határozatban deklarálta, hogy számára fontosak a gázsó voksok, és - programja alapján- az MSZP is változatlanul hagyná a jelenlegi képviseleti rendszert.
Az MSZP cigánysággal kapcsolatos elképzeléseit Horn Gyulának az elmúlt évben tett kijelentései summázzák. Ezek a - részben legalábbis - önhibás cigányságról tett gondolatfutamok köszönnek vissza a párt cigányprogramjában is. Ennek korábbi változata - Jakab Róbertné és Hegyi Gyula munkája - információink szerint még kevésbé élt a gázsó szíveket melegséggel eltöltő "rekesszék ki a bűnözőket, és ne éljenek a segélyből" típusú elképzelésekkel, a végleges változat annál inkább. (Jakab Róbertné diplomatikusan úgy fogalmazott lapunknak, hogy a korábbi anyag "mást domborított ki".)
Információink szerint a program végső változata Tabajdi Csaba kisebbségekért felelős államtitkár munkája. Vastagon benne van minden olyan aufklérista ("A cigány értelmiség történelmi feladata, hogy a cigányság többségét magához emelje.") és beilleszkedésre, alkalmazkodásra, "az együttélés normáinak betartására" vonatkozó passzus, amelyektől nemcsak roma vezetők, de az MSZP kisebbségi szakértőinek/politikusainak egy része is fogja a fejét. Az MSZP-nek egyébként már 1993-as, szintén Tabajdi Csaba (és Péli Tamás) által készített cigányprogramja is hasonló gondolatok jegyében fogant, annak is ott volt már a címében a "magyar-cigány együttélés normái" kitétel.
Ezek az elvek - mivel most nem nagygyűlésen, csak egy kevesek által olvasott füzetben kerülnek a nyilvánosság elé - nem is annyira előítéletességet gerjesztő hatásuk, inkább a mögöttük álló, a rendszerváltást megelőző kétszáz év kormányzati cigánypolitikájára jellemző, abban gyökerező világkép, politikai filozófia miatt fontosak: lépéseket kell tenni, és mi teszünk is, úgy és annyira, ahogy nekünk tetszik.
Ebből a szempontból persze igazából csak kisebb eltérések vannak az egyes pártprogramok között, és erről tanúskodnak a választási listák is. Árulkodó az is, hogy a pártoknak - a kisgazdák kivételével - még ezekre a meglehetősen esélytelen helyekre is "csak" cigány emberekre volt szükségük, a szervezett cigányság képviselőire nem. A harmadik szabad választás előtt, úgy tűnik, tovább él a politikai elit konszenzusa: a cigányság tragikus helyzetének megváltoztatása, pontosabban a sok szép terv, elképzelés, jobbító ötlet leginkább kockázatmentesen az érintettek bevonása nélkül valósítható meg.
Kerényi György
Seres László
A Marketing Centrum 1998. április elején készült felmérésében arra kérte az embereket, döntsék el 40 különböző dologról, fogalomról, hogy szeretik-e ezeket, közömbösek-e iránta, vagy nem szeretik. A feladat egyáltalán nem bizonyult nehéznek, illetve nem keltett ellenérzéseket a kérdezettekben, hiszen 92 százalékuk mind a 40 dologra mondott valamit, és legalább 5 fogalomról sarkos véleményt nyilvánított. (...)
A 40-es listán szerepelt 11 nép, illetve etnikum neve is. A "franciák"-hoz, az "amerikaiak"-hoz, a "németek"-hez és a "lengyelek"-hez valamivel többen viszonyulnak pozitívan, mint negatívan, a "zsidók" esetében gyakorlatilag nullán áll a mérleg, a "cigányok", az "arabok", a "kínaiak", a "románok", az "oroszok" és a "szlovákok" viszont általában ellenérzést váltanak ki az emberekből. (...) Az SZDSZ híveinek liberalizmusa azonban csak a többi párt táborához viszonyítva egyértelmű, hiszen náluk is negatív például a "cigányok" mérlegindexe - mínusz 38 -, igaz, sokkal kevésbé, mint a többi párt táborában (mínusz 54).
(A felmérés alapján készült írás teljes szövegétjövő heti számunkban közöljük.)
