A Gyöngyöspatán március 15-én megtartott szolidaritási ünnepségre Horváth Aladár vezetésével úgy százan érkeztek Budapestről. A hazatérő ünneplők között azonban elerjedt a hír, hogy éjszakára komoly atrocitások várhatók; vissza kell menni, mert a rendőrség legfeljebb az ő jelenlétük miatt szedi össze magát, és biztosítja a rendet.
Bár a fővárosiak újbóli megérkezése után a rendőrség fokozott erőkkel vonult a telep bejáratához, és az utcákról eltűnt az a mintegy féltucatnyi bomberdzsekis "polgárőr", akikkel korábban találkoztunk, a cigányok nem lettek nyugodtabbak. "A gyerekeink nem mernek iskolába menni, mi már a boltig se tesszük ki a lábunkat. Reggelente itt masíroznak, énekelnek, gyakorlatoznak és kiabálnak, hogy: Megdögöltök, cigányok! Itt nem cigányterror van, hanem gárdaterror."
Tábi László polgármestert hiába kerestük pénteken, nem sikerült elérnünk. Szombaton sincs bent a hivatalban, s későbbre sem ígérik az érkezését. A titkárnője hívja telefonon, hogy találkozót beszéljünk meg, de Tábi nemet mond. Ahogy később egy név nélkül nyilatkozó képviselő-testületi tag megjegyezte: "Megroppant a Laci. Kértük is, hogy ne nyilatkozzon összevissza, mert mondott hol ezt, hol azt. Jobb, ha nem mond semmit." Tábi 1990 óta tagja a helyi képviselő-testületnek, de csak tavaly választották polgármesternek, amikor függetlenként indult (bár a cigányok rendre fideszesként emlegetik). A választást nagy fölénnyel nyerte, a 2800 lelkes faluból 686-an szavaztak rá. A jobbikos induló, Juhász Oszkár 68 szavazatot gyűjtött.
A falu nagyboltja a cigánytelep bejáratánál az események fontos helyszíne. A helyiek szerint itt szoktak "bandázni" a cigányok, ellehetetlenítve a vásárlást. Ahogy a boltosok fogalmaznak: "Most két hétig rend volt. Nem kellett eltűrnünk a mocskolódásukat, nem kellett félnünk attól, hogy szétlopják az árut. És végre be mertek jönni a magyarok is az üzletbe." Zokogva, dühösen kiáltják világgá indulataikat. "Ma délelőtt már nem voltak itt a polgárőrök, egyből jöttek, és itt kurvaanyáztak minket. Nekünk ezt meddig kell tűrnünk?! Nézze meg a Kecskekőt, azt a magyar ember egy dolgos élet munkájával ültette tele gyümölccsel, és hogy néz ki ma?! Kilopták a karót is, ha rátekintek a domboldalra, a szívem szakad meg."
A Kecskekő visszatérő eleme a pataiak beszámolóinak. A nyolcvanas évek végén kábé 1000 nm-es földdarabokat vásárolhattak ott, s főként barackot és szőlőt termesztettek rajta. 2000 után azonban megszűnt a rendszeres földművelés, a boltba betévedt középkorú férfi szerint anyagilag nem lehetett bírni a lopásokból keletkezett károk pótlását. ' is hevesen reagál a kérdéseinkre, mondván,hogy a helyi viszonyokat külső ember nem értheti. "Le kellene ide költözniük, be, közéjük!"
Helyi szerv nő
A Kecskekő hallatán egy helyi vállalkozó legyint a falubeliek panaszára. "Ilyen időben, mint amilyen ez a március, fel se lehet oda menni, annyira nincs út. Akkor hogyan műveled azt a földet? Amúgy sem volt az alkalmas. Jönnek azzal, hogy kilopták még a gyümölcsfát, és eltüzelték. Hát, ha föl tudnátok jönni, meg tudnám nektek mutatni, hogy nekem még a szőlőkaróim is megvannak, amiket leraktam a föld szélére, a fű is benőtte, el nem vitte azt onnan senki. Sajnálják a borospincéket, amiket már 15 éve nem használ senki. Hát kinek ártanak azzal azok a szerencsétlenek, hogy abból elviszik az anyagot?" Ez az ember az egyedüli a faluban, aki - bár kéri, hogy a nevét ne írjuk le - elmondja: ellene van a polgárőrök megjelenésének. A polgármestert jó szándékú, de erőtlen vezetőnek tartja. A faluban volt és van is polgárőrség, két járőrkocsival és 15 fővel. "Ezek családos emberek, dolgoznak, és még emellett társadalmi munkában kellene nekik a rendet biztosítani. Hogyan? A patai ember meg olyan, hogy neki nem jó a helyi polgárőr, azzal csak baja van, hogy sosincs ott, ahol kellene. Most meg idejöttek ezek az emberek, azt se tudjuk honnan, de úgy tekintenek rájuk, mint a megváltóra."
A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjait családok fogadták be, többek között a Jobbik helyi elnöke, Juhász Oszkár. Amikor kerestük, épp erdészeti vizsgát tett Gyöngyösön. Később telefonon elmondta: ő nem hívta be az egyesület tagjait, hanem azok "megjelentek a faluban - miután értesültek a tarthatatlan állapotokról, amelyeket egyébként már 2006-ban is többen jeleztünk az országos érdekképviselők felé, de semmilyen választ sem kaptunk".
Otthon beszélnek
Juhász tagadja és visszautasítja, hogy a Jobbik ezen keresztül próbálná magát a Fidesszel szemben pozicionálni. ' maga az akcióból nem kívánt politikai tőkét kovácsolni, arra viszont nem válaszolt, hogy ha Tábi lemondana a posztjáról, indulna-e az időközi választáson. Azt hangsúlyozta, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület most már gyöngyöspatai szervezettel is rendelkezik, jelenleg 19 tagú, és együttműködésben a rendőrséggel továbbra is biztosítják azt a rendet, amit az elmúlt két hétben teremtettek meg. A helyi polgárőrökkel nem működnek együtt, nem is keresik meg őket, de ha "azok úgy döntenek, hogy az együttműködésre igényt tartanak, úgy semmi sem fogja megakadályozni, hogy belépjenek a szervezetünkbe". Több helyi forrás szerint a március 16-i falugyűlésen a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjainak a faluban maradásáért több mint 1000 aláírás gyűlt össze. Juhász házának kapuján Magyar Gárda-matrica, az udvarban még a nemrég elvonult "vendégsereg" ellátásához szükséges élelmiszeres zsákok, üres zöldségeskosarak. Édesanyja, Ilonka néni büszkén sorolja, ki mindenki telefonált nekik a faluból, megköszönve, hogy behívták a polgárőröket. ' maga főzött rájuk, a hozzávalókat a falubeliek adták össze. Az idős asszonyt különösen az viselte meg, amikor decemberben a kisunokáját két cigány tanuló megverte az iskolában. A gyereket eszméletlen állapotban szállították a hatvani kórházba, de az állapota hamar javult - ezt már a helyi általános iskola igazgatójától, Molnár Károlytól tudjuk, aki szerint bár a tanulóiknak körülbelül a fele cigány, nem jellemzők a konfliktusok. A legdurvább eset épp Juhász fiával történt, de azelőtt és azóta sem volt ilyen súlyú probléma.
A cigány gyerekek a március 6-i jobbikos gyűlést követően elmaradoztak az iskolából. "Nyilván féltek - mondja Molnár. - De az nem igaz, hogy a polgárőrök bejártak volna az iskolába vagy a tantermekbe. Március 7-én volt egy tanulmányi verseny, amire jöttek a megyéből, én pedig megkértem néhány polgárőrt, hogy segítsenek pakolni. Készségesek voltak. A tanulóinkat soha nem bántalmazták. Hogy a cigány gyerekek hogy érezték magukat, az nehéz kérdés. Én azt mondtam a tantestületnek, hogy az iskolában nincs helye a politizálásnak. Nekünk tanítanunk kell." Kérdésünkre, hogy a falubeli feszültségek hogyan csapódnak le az iskolában, kitérő feleletet adott: "Otthon beszélnek erről. De ők még kisgyerekek; ha bejött egy cigány gyerek, akkor az első két órában még csendesebb volt, de a második szünetre már elfelejtette az egészet. A magam részéről örültem a polgárőröknek, nyugodtabbak voltak a napjaink. Most nem tudjuk, mi lesz."
Soós Attila helyi borász, akinek vendégháza és otthona a cigánysor bejáratánál áll, ebben egyetért az iskola vezetőjével. ' is szállást adott a polgárőröknek. Hosszan beszélgettünk vele. "Pont az a baj, hogy megjelennek itt tisztességes magyar emberek, védeni a többi magyart, ezeket ezért lenácizzák, miközben Gyurcsányék szabadon masírozhatnak?" - érvelt. Az egyébként higgadt vállalkozó tarthatatlannak mondja a helyzetet. Fölvetésünkre, miszerint a Jobbik saját politikai céljaira használja a falu kiszolgáltatottságát, Soós visszakérdez: "Hol vannak a többi párt képviselői? Vona Gábor az egyetlen politikus, aki lejött ide, és biztosította a gyöngyöspataiakat, hogy rend lesz, és nem kell félniük."
Gulyás Márton
Két pofon, két hét
Nem emlékszem már, kik ígértek két pofont a szélsőjobbnak és két hét alatt rendet a népnek, de ajánlom: töltsenek el egy éjszakát Gyöngyöspatán, K. József házának utcára-udvarra nyíló szobájában. "Huszonöt éve élek itt, Pestre járok dolgozni, egy vállalkozónál be vagyok jelentve minimálbérre; a fiam is dolgozik, békésen éltünk itt a faluban, sosem volt semmi bajunk. És vagy két hete megjelentek itt ezek a gárdisták, és azóta itt nem lehet élni."
A konfliktus többek szerint akkor robbant ki, amikor a Máltai Szeretetszolgálat a faluban akart két házat venni két árvízkárosult cigány családnak, és a falu megakadályozta, mondván: a cigányok bűnözők. Mások szerint az önkormányzati választáson alulmaradt Jobbikos jelölt, Juhász Oszkár áll a szélsőjobboldali "rendfenntartók" megjelenése mögött. Bárhogy is van, három különböző szervezet érkezett Gyöngyöspatára, hogy megfékezze az állítólagos "cigányterrort", és gárdaterrort vezessen be helyette. Masíroznak a cigánytelepen, ocsmányságokat kiabálnak, fenyegetik a cigányokat, "meg fogtok dögleni", ordibálják. Követik az asszonyokat a boltba, nehogy lopjanak, a gyerekek félnek. Mindezt és még sok mást is egymás szavába vágva zúdítják a látogatókra a cigányok, miközben Horváth Aladár, majd Farkas János, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője beszél a március 15-re a faluba érkező népes pesti hallgatósághoz. Farkas János elmondja, hogy a helyi képviselőtestület kizárja őket a döntésekből, nem is konzultálnak velük. És azt is, hogy hiába hívták Farkas Flóriánt, nem jött, nem is beszélt velük; "őt már megvette a Fidesz", mondja egy mellettem álló férfi, "bezzeg a szavazataink jók voltak nekik, mert úgy higgye el, itt mindenki a Fideszre szavazott".
A polgármester "beteget jelentett" március 15-ére. A cigánytelep felé sétálva már látjuk a "rendfenntartókat": a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület fekete ruhás gárdistáit és a gyakorlóruhás Véderő tagjait (az ostorral-fokossal parádézó Betyársereg már odébbállt). És látjuk a Budapestről érkezett készenléti rendőröket is, akik mintha a mi tiszteletünkre bukkantak volna föl, azonnal látványos intézkedésbe kezdenek. Igazoltatják Eszes urat, a Véderő feliratú jelvényt viselő kis csapat vezetőjét (aki előzőleg még elmondja, hogy "a rendszerető polgárok kérésére maradtak tovább a tervezettnél", és "bárhová elmennek rendet tartani, ahová hívják őket"), majd kezét hátrabilincselve előveszik az iratait a zsebéből. Eszes úr a diktafon láttán némaságra inti embereit, hoszszan nézek farkasszemet egy legföljebb tizennyolc éves fiúval, aki állja a nézést, szemlátomást mélyen meg van győződve arról, hogy jó ügyet szolgál.
A cigányok nem bíznak a rendőrökben: "ha kijönnek, minket igazoltatnak, minket piszkálnak. S ha este hívjuk őket, órák múlva jönnek. A falu polgárőrsége, az rendben van, tartsanak rendet, igen, és aki bűnöző, azt vigye el a rendőr, és állítsák bíróság elé. De ne terrorizáljanak több száz békés, ártatlan magyar cigányt." "Mert korábban jól megvoltunk a faluban: vittek bennünket napszámba, mi meg mentünk, mert dolgozni kell, szegények vagyunk. Most meg nem visznek, mert cigányok vagyunk."
A Nándi nevű panzió tulajdonosa, Bernát Magdolna nemigen akar válaszolni arra a kérdésre, vajon nála laknak-e a véderősök, de azt elmondja, hogy a szüleit kirabolták a cigányok, "el is kapták őket, de ki se fizették a kárt, le se csukták őket, és pár év múlva családi házat kaptak a faluban". A cigányok szerint nem ingyen kapták azt a házat, hanem "szocpolra" és munkahelyi kölcsönből építették, de a részletek homályba vesznek. Van-e cigányterror, kérdezem: "arrafelé, ahol ők laknak, ott bizony van", feleli. "És miért ne mennék arra, ez az én falum. És a cigányok lopják a fát az udvarból, lopják az ennivalót a hűtőszekrényből, a hegyoldalt letarolták, pedig gyönyörű gyümölcsöskert volt ott..." Megoldás-e a Véderő és a polgárőrök megfélemlítő rendfenntartása? "Nincs az rendjén, hogy az ország egyik felének dolgozni kell, a másiknak meg nem. Gyöngyöspatán annyi föld van, hogy jut bőven mindenkinek, csak dolgozni kéne rajta; három éve vagy harminc cigány család kapott ingyen földet, szerszámot, vetőmagot, és még meg is tanították őket, mit kell csinálni. Ma semmit nem művelnek belőle." Mi a megoldás? "Hogy mindenki dolgozzon." "Adjanak munkát!" - szólnak közbe a cigányok.
A cigányokkal együtt megyünk a Kossuth-szoborhoz; a tér oldalában polgárőrök állnak vagy öten; nehéz őket szólásra bírni, végül egyikük kifakad: "én gyöngyöspatai lakos vagyok, és úgy gondolom, hogy ahogy önnek joga van itt állni, nekem is jogom van". Többet aztán nem szól, de szólnak a cigányok: "Hát nem tudom, mi lesz velünk, ha maguk elmennek innen."
Nézem az eltökéltséget a polgárőrök arcán - náluk az erő, a cigányoknak kuss. A rendről alkotott elképzeléseiket erősíti a falu lakosságának nagy része is; azok, akik elszenvedik a cigányok kisebb-nagyobb lopásait, és elegük van néhány bűnözőből.
A cigányok petíciónak nevezik azt a papírt, amit a gárdisták aláírattak velük: megígérték, hogy nem fognak bűnöző életmódot élni. S ha jól viselik magukat, a gárda elvonul.
Hazafelé a kocsiban az elkövetkező éjszaka várható eseményeit latolgatjuk - és nagyon rosszul érezzük magunkat. Aztán a látogatásunk másnapján tömeges részvétellel falugyűlés zajlott, ahol megerősítették a "rendfenntartók" jelenlétének szükségességét. A kormányzat, a hatóság régóta nem tesz semmit, hogy megoldja egyrészt a cigányok problémáit, másrészt a falu békéjét. Nem szólal meg sem Schmitt Pál, sem Orbán Viktor, sem senki.
Csáki Judit
