Politikai hírek

  • 1997. szeptember 25.

Belpol

Népszavazás: kérdések és "válaszok"
"Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más belföldi gazdálkodó szervezet termőföldtulajdont szerezhessen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat?"; "Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt?" - a kormány javaslatai szerint ezek a kérdések szerepelnének a novemberi népszavazáson, harmadikként pedig a NATO-tagság támogatásáról vagy elutasításáról szavaznának az állampolgárok. Közvélemény-kutatási adatok szerint egyébként valószínűleg a választásra jogosultak több mint ötven százaléka elmenne a népszavazásra és a fenti két kérdés "igen"-je mellett a többség a NATO-csatlakozást is támogatná. A kérdések az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának javaslatai alapján kismértékben még módosulhatnak.

Albánia: lövöldözés a parlamentben Fegyveres "leszámolásba" torkollt Albánia parlamentjében az adókulcs emeléséről folytatott vita: a néhány nappal korábbi, akkor még "csak" ökölcsatával végződő összeszólalkozás után csütörtökön Gafur Mazreku, a kormányon lévő Szocialista Párt képviselője négy golyóval megsebesítette a demokrata párti Azem Hajdarit, akit ezután egy olaszországi kórházba szállítottak. A lövöldöző képviselő ellen vádat emeltek. Az albán kormányfő "közönséges gyilkossági kísérletnek" nevezte a szocialista párti képviselő akcióját. Az incidens után több ezer, a Demokrata Pártot - Berisha exelnök pártját - támogató albán tüntető követelte a szocialista kormány lemondását és a parlament feloszlatását; még az incidens napján nagy erejű pokolgépet robbantottak fel ismeretlenek az Albán Szocialista Párt shkodrai irodája előtt. Később szintén ismeretlenek felrobbantották a kulturális miniszter kocsiját is, a politikus azonban nem sebesült meg.

Rehabilitálták Bulányi pátert Ismét korlátozás nélkül folytathatja papi tevékenységét a 79 éves Bulányi György piarista szerzetes, aki 1945-ben hozta létre a Bokor katolikus bázisközösséget, melynek a Kádár-korszakban több tagja komoly összeütközésbe került a hatalommal, amikor - börtönbüntetést is vállalva - megtagadták a fegyveres katonai szolgálatot. Bulányinak, aki többször bírálta az egyházi hierarchiát, 1951-ben kellett távoznia a piarista rendből, egyúttal megvonták nyilvános misézési jogát is; egy évvel később a népi demokrácia elleni szervezkedés vádjával letartóztatták és életfogytiglani ítéletet kapott. 1960-ban amnesztiával szabadult. 1982-ben a katolikus püspöki kar, tévesnek minősítve tanításait, ismét megvonta misézési jogát. A katolikus egyház azután rehabilitálta a piarista szerzetest, hogy Bulányi aláírt egy négyoldalas, a második vatikáni zsinat egyes hittani rendelkezéseit tartalmazó dokumentumot. .

Hágai döntés: "kiszivárogtatás" és cáfolat Hágai diplomáciai körökre hivatkozva a lapunk megjelenése napján nyilvánosságra kerülő nemzetközi bírósági döntésről adott hírt a Népszabadság: az újság úgy tudja, a testület nem találta jogszerűnek, hogy Magyarország 1989-ben felfüggesztette és félbeszakította a nagymarosi építkezési munkálatokat és a bősi építkezés azon részeit, amelyekért az 1977-ben aláírt szerződés értelmében a magyar fél felelős. Jogilag megalapozatlannak tartják a bírák állítólag azt is, hogy Magyarország 1992. májusi nyilatkozatával érvényesen szüntette volna meg a szerződést. A bíróság ugyanakkor a lap információi szerint elmarasztalja a szlovák felet mint Csehszlovákia jogutódját a C variáns megépítéséért, azaz megállapításuk szerint jogellenes volt a Duna elterelése. A két kormánynak egyébként hat hónap alatt kell megállapodnia a döntés nyomán teendő lépésekről.

Tárgyal az ellenzék Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a házelnök kérdésére úgy foglalt állást: a Fideszhez csatlakozó 11 volt kereszténydemokrata képviselő hat hónapos várakozási idő nélkül csatlakozhat a Fidesz frakciójához. Bár a KDNP vezetőinek hét eleji nyilatkozatai még az ellenzék kétpólusúvá válásának tényét rögzítették a képviselők átülése után, a következő napokban az MDF és a KDNP tárgyalni kezdtek a létrehozandó Kereszténydemokrata Unióról. Ez a két párt vezetőinek első találkozója volt Lezsák Sándor májusi, közös frakciót indítványozó javaslata óta. A KDNP székházában találkozott egymással Torgyán József FKgP- és Giczy György KDNP-elnök is, akik előrevetítették egy "nemzeti összefogás" létrejöttét. Torgyán másnap közölte: elképzelhetőnek tartja a választások után a koalíciót a Fidesszel - utóbbi ezt valószínűtlennek tartja.

Egészségügy: többmilliárdos tartozás Tízmilliárd forintos nagyságrendű összeggel tartoznak szállítóiknak a hazai kórházak. Május óta csaknem megduplázódott a kórházak adóssága - derült ki egy, a Népjóléti Minisztériumban készült felmérésből. A felmérés szerint több mint tíz kórház került olyan helyzetbe, hogy éves költségvetésük 10 százalékát eléri vagy meghaladja a maguk előtt görgetett adósság. A népjóléti miniszter ennek ellenére nem tervez központi adósságrendezést, de a törvényben előírt kötelezettségeiknek megfelelően működő intézmények esetleg kaphatnak pénzügyi támogatást a fenntartó települési önkormányzaton keresztül. A kifizetetlen számlák miatt nem kell az egészségügyi rendszer összeomlásától félni - állította a miniszter, hozzátéve, hogy az egészségügyi reformintézkedések közül a kórházi ágyszámcsökkentés csak egy volt, az ellátórendszer átalakítása tovább folyik. Egy néhány hete kiszivárgott információ szerint egyébként a kórházi ágyszámcsökkentés kézzelfogható hasznot nem hozott.

Nem jött a szlovák külügyminiszter Lemondta a szlovák kormány a szombatra tervezett budapesti megbeszéléseket, jegyzékében arra hivatkozva, hogy az augusztusi Horn-Meciar-találkozón hozzájuk eljuttatott 9 pontos emlékeztető "ultimatív hangvételű" volt. Azt is állították, hogy a magyar fél Meciar szlovák kormányfő (képünkön) tudta nélkül hangfelvételt készített a két kormányfő megbeszélésén, valamint hogy a magyar diplomaták a nemzetközi szervezetekben gátolják Szlovákia integrációs törekvéseit. A magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára a minisztériumba kérette Szlovákia magyarországi nagykövetét, és jegyzéket adott át, melyben "abszurdnak" minősítette a Magyarország pozsonyi nagykövetének átadott szlovák jegyzékben szereplő vádakat, egyúttal leszögezte, hogy Magyarország következetesen igényli a magyar-szlovák alapszerződés végrehajtását. Meciar miniszterelnök hét végi rádiónyilatkozatában már azzal vádolta Hornt és Kovács László külügyminisztert, hogy a győri találkozón viselkedésük "nem volt összhangban bizonyos nemzetközi jogi normákkal".

Energiaár-emelés: kompenzáció Várhatóan mintegy 600 ezer embert támogat októbertől az Energia Alapítvány, amelynek 1,6 milliárdos vagyonát - amely a költségvetés egymilliárdjából és a villamosenergia-szolgáltatók 600 milliójából tevődik össze -azok között osztja el, akik jövedelmi viszonyaik alapján jogosultak kompenzációt kérni az energiaár-növekedés után. A támogatás összegét az alapítvány levonja a kézbesített számlából. A kormány szándékai ellenére egyelőre nem lesz hasonló támogatás a gázfogyasztóknak: a szolgáltatók ugyanis nem kívánnak áldozni a kompenzációs alap létrehozására. Karl Imre kormánybiztos szerint az alapba legalább 3 milliárd forintot kellene forgatni. A privatizált gázszolgáltatók ugyanakkor a helyi önkormányzatokkal együttműködve támogatják fogyasztóikat, ez a pénz ugyanis területenként biztosan a saját fogyasztóikhoz "áramlik vissza" - érvelnek.

Farkas Flórián: "lejáratás" A "lejáratására szervezett kampánynak" minősítette Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányat (OCKÖ) elnöke az ellene mint a Lungo Drom Országos Cigányszövetség (LD) kuratóriumának elnöke ellen indult büntetőeljárást. Farkas Flóriánt - mint múlt héten beszámoltunk róla - számviteli fegyelem megsértésével és hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A Roma Sajtóközponttól származó információink szerint Farkas Flórián ügyvédje, dr. Györgyi Árpád úgy véli, a hűtlen kezelés nem valósult meg, a számviteli fegyelem megsértése kapcsán pedig a felelősséget az LD könyvelőire terheli. Az LD elnökét - nyilatkozata szerint - a vádemelési javaslat arra készteti, hogy "még nagyobb meggyőződéssel folytassa munkáját". (A Farkas Flóriánnal készült interjúnkat lásd a 8-9. oldalon.)

Belgrád: elnökválasztás Kilencvenegy párt több mint 2500 jelöltjére, valamint a 17 elnökjelölt valamelyikére adhatták le szavazatukat vasárnap a választópolgárok a szerbiai elnök- és parlamenti választásokon. A 7,2 millió szavazó voksolását mintegy 250 nemzetközi megfigyelő - köztük az EBESZ képviselői - kísérték figyelemmel; nagyobb szabálytalanságra beszámolóik szerint nem került sor, előfordult azonban, hogy egy szavazókörzetben több szavazólap volt, mint választó, és az is, hogy néhányan személyi igazolványuk felmutatása nélkül is leadhatták szavazataikat. Több ellenzéki párt a választások bojkottjára szólított fel, arra hivatkozva, hogy nincsenek meg a feltételek a demokratikus lebonyolításhoz. Az elnökségért indult többek között Vuk Draskovic, a korábban felbomlott ellenzéki Együtt koalíció egykori vezetője - ez a tömörülés tüntetett hónapokon keresztül a helyhatósági választások eredményeinek meghamisítása miatt -, megfigyelők szerint azonban a Milosevic jugoszláv szövetségi elnökké történt megválasztása miatt megürült szerb elnöki posztra Zoran Lilic szocialista és Vojislav Seselj szerb radikális jelölt az esélyes.

Morze

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szövetségi képviselő tanácsa csak részben tudott dönteni hét végi ülésén az alapszabály módosítását és a szövetség programját érintő kérdésekben; ezekről véglegesen az RMDSZ októberi rendkívüli kongresszusán szavaznak majd.

Az Autonómia Alapítvány 1996-ban 870 ezer dollárt költött programjai finanszírozására: többek között a szegénység terjedésének megakadályozására, a cigányság helyi társadalmi és kulturális autonómiájának kibontakoztatására, roma vállalkozások beindításához nyújtott kamatmentes kölcsönökre, munkahelyteremtő, környezetkímélő programok megvalósítására adtak támogatást. Az 1990-ben alakult alapítvány alapítója, Bíró András 1995-ben Alternatív Nobel-díjat kapott.

Megkezdődött a Józsefvárosi Tanoda első tanéve: a délutáni iskola a Józsefváros általános és középiskoláiba járó cigány gyerekek számára délutáni foglalkozások keretében nyújt rendszeres segítséget tanulmányaikhoz. A tanoda nem emeli ki tanítványait az iskolából, és hétvégi programjaik olyan szabadidős tevékenységekkel egészülnek ki, melyek során a gyerekek identitásának megőrzése, ápolása kap hangsúlyos szerepet.

Walesnek is lesz saját nemzetgyűlése. A skóciai szavazás után egy héttel a walesiek is igent mondtak saját parlamentjük létrehozására, ám, ellentétben Skóciával, csak hajszálnyi többséggel és ötvenszázalékosnál alig valamivel nagyobb részvétel mellett. Wales 600 éve áll angol uralom alatt, sokan ennek tulajdonítják a mérsékelt lelkesedést; a walesi nemzetgyűlésnek egyébként, szemben a skóttal, nem lesz adótörvénykező hatalma.

Az ÁPV Rt. igazgatósága ülésén foglalkozott a Szekszárdi Húsipari Rt. felszámolása körül kialakult helyzettel, és szakértői céget bízott meg, hogy képviselje az ÁPV-t a hitelezői választmányban. A csődbe jutott üzem dolgozói Szekszárd központjában tüntettek: követelték a vállalat és a munkások helyzetének mielőbbi rendezését.

Ötszáz, a felsőoktatásban dolgozó kutató és oktató vehette át Magyar Bálint művelődési minisztertől a Széchenyi professzori ösztöndíjat, amely az előző évi minimálbér nyolcszorosa. A miniszter bejelentette: jövőre indul a Bolyai-ösztöndíj is, amelyet - a Széchenyi-ösztöndíjnál meghatározott 55 éves korhatárral szemben - 40 évesnél fiatalabb kutatók kaphatnak három éven át. Összege a minimálbér háromszorosa lesz.

Figyelmébe ajánljuk