Politikai hírek és

  • 1999. április 8.

Belpol

Ombudsmani kifogások Tavaly elõfordult, hogy a bíróság egy ítéletében felemlítette a vádlott cigány származását - említi meg többek között jelentésében Kaltenbach Jenõ, a kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, aki az állampolgári jogok országgyûlési biztosával és az adatvédelmi ombudsmannal együtt a napokban terjesztette be jelentését az országgyûlési képviselõknek. Gönczöl Katalin általános ombudsman hivatalához 1998-ban 7685 panasz érkezett; Majtényi László összesen 937 vizsgálatot indított. Kaltenbach Jenõ kisebbségi ombudsman javasolja az Országgyûlésnek, hogy az ombudsmanok számára a parlament teremtsen lehetõséget az ítélkezés folyamán felmerülõ visszásságok feltárására.

Ombudsmani kifogások Tavaly elõfordult, hogy a bíróság egy ítéletében felemlítette a vádlott cigány származását - említi meg többek között jelentésében Kaltenbach Jenõ, a kisebbségi jogok országgyûlési biztosa, aki az állampolgári jogok országgyûlési biztosával és az adatvédelmi ombudsmannal együtt a napokban terjesztette be jelentését az országgyûlési képviselõknek. Gönczöl Katalin általános ombudsman hivatalához 1998-ban 7685 panasz érkezett; Majtényi László összesen 937 vizsgálatot indított. Kaltenbach Jenõ kisebbségi ombudsman javasolja az Országgyûlésnek, hogy az ombudsmanok számára a parlament teremtsen lehetõséget az ítélkezés folyamán felmerülõ visszásságok feltárására.

Növekvõ rendõri bûnözés 1998-ban 14 százalékkal növekedett a rendõrök által elkövetett bûncselekmények miatt jogerõsen elítélt rendõrök száma - derült ki az Országos Rendõr-fõkapitányság ellenõrzési fõosztályának beszámolójából. A testület tagjainak 6,7 százaléka (mintegy 2700 fõ) követett el valamilyen jogsértést, közülük köztörvényes bûncselekmény miatt jogerõsen 281 személyt, katonai bûncselekmény elkövetése miatt további 279 fõt ítéltek el. Köztörvényes bûncselemények közül a rendõröket többnyire vesztegetés, lopás, hivatali visszaélés és ittas gépjármûvezetés elkövetésében találták bûnösnek. A rendõrség belsõ ellenõrzésének vizsgálatai nyomán két megyei fõkapitány-helyettest váltottak le.

Észak-Írország: holtpont Mivel nem sikerült megállapodni az IRA leszerelésérõl, egyelõre nem tudták felállítani a koalíciós kabinetet Észak-Írországban, bár a határidõ lejárt. Csak egy elvi egyezség jött létre, amely szerint a leszerelés nem elõfeltétele a kormányalakításnak, de mindenki számára kötelezõ. A brit és az ír miniszterelnök, Tony Blair és Bertie Ahern jelezte: folytatni kívánják a közvetítést a protestánsok és a katolikusok között. David Trimble, a protestáns Ulsteri Unionista Párt vezetõje, a leendõ kabinet elsõ minisztere korábban azt mondta: addig nem hajlandó bevenni a kormányba a Sinn Fein képviselõit, míg az IRA be nem szolgáltatja fegyvereit.

Románia: diszkriminációellenes törvénytervezet A romániai nemzetiségi diszkriminációt tiltó törvénytervezetrõl folytatott vitát az ország nemzeti kisebbségvédelmi tanácsa: a leendõ törvény tiltaná a megkülönböztetést a munkaviszonyban, az erõszakos asszimilációt, a személyeket vagy közösségeket sértõ tevékenységeket, valamint a különféle helységek, régiók etnikai összetételének erõszakos megváltoztatását. A tervezet szerint a törvény megsértõit szankcionálni is lehet majd. Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter ennek kapcsán elmondta, hogy bár a munkahelyi diszkriminációt például igen nehéz bizonyítani, fontos, hogy legyen rendelkezés, amely ezt tiltja. A dokumentum kidolgozását a romániai kisebbségek képviselõi mellett nemzetközi fórumok is sürgették már.

Árvíz: kétmilliárd a megelõzésre A Tisza vízszintjének csökkenése, illetve a belvíz visszavonulása miatt a kormány feloldotta a rendkívüli ár- és belvízvédelmi készültséget. A korábbi 300 ezer hektár után már csak mintegy 100 ezer hektár földterületet borít belvíz. A kormány intézkedéseket tervez a hasonló katasztrófák megelõzésére: 2 milliárd forintot fordítanak idén a védmûvek gyengébb szakaszainak megerõsítésére, és rendeletben tiltják a jövõben, hogy ár- és belvíz-veszélyeztetett területeken építkezhessenek. A károsultakat többek közt közmunkaprogramokkal és olcsó építõanyaggal tervezik segíteni.

TV 2-TV 3: egyesülés A TV 2 kezébe került konkurense, a TV 3 sorsa, miután a társaság többségi tulajdonosa, a Central European Media Enterprises (CME) beolvad a TV 2 társtulajdonosába, az SBS Broadcasting SA-ba. A médiatörvény rendelkezései szerint azonban nem lehet egy kézben két televízió, csak ha az egyik tematikus mûsort szolgáltat, ezért a TV 2-ben most vizsgálják, milyen célcsoport részére és mekkora költségekkel lehetne átalakítani a TV 3-at. Baló György, a TV 3 vezérigazgatója a munkatársakkal belsõ levélben közölte a tranzakció tényét, a további tervekrõl azonban nem szólt. A 615 millió dolláros üzlettel Európa legnagyobb elektronikus hírközlõ cége jön létre. Baló korábban elismerte, hogy a tulajdonosok elégedetlenek az eredményekkel; lapértesülések szerint negyedév alatt 17 millió dolláros veszteséget termelt a tévétársaság.

Morze

Cser Ágnes köztisztviselõi jogviszonyát jogellenesen szüntették meg - így határozott elsõ fokon a Fõvárosi Munkaügyi Bíróság. Hatályon kívül helyezték az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) egykori fõigazgatójának felmentését, és kötelezték az alperes OEP-t, hogy eredeti tisztségében foglalkoztassa tovább Cser Ágnest.

Gázsprével, gumibottal felszerelt, egyenruhás biztonsági õrök álltak szolgálatba a legforgalmasabb budapesti metróállomásokon: feladatuk a jegy nélkül az állomásokon tartózkodók kiszûrése és eltávolítása, a turisták eligazítása. A BKV Rt. 100 millió forintot költ a szolgálatra, amelynek tagjai kapcsolatban állnak a metrórendõrséggel.

A NATO és jugoszláviai akciója ellen tüntetett néhány száz magyarországi szerb az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége elõtt. A demonstrációt megelõzõen a Munkáspárt hívei tüntettek a Szabadság téren a NATO ellen.

Illegitimnek minõsítette saját mûködését a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége; egyúttal érvénytelennek minõsítették azt a korábbi kuratóriumi ülést is, amely megsemmisítette az MTV két alelnökének, Feledy Péternek és Such Györgynek a megbízatását.

Áder János házelnök a demokráciából ûz csúfot, mert az Alkotmánybíróság határozata ellenére nem hívja össze sem a Házbizottságot, sem a parlament ülését - vélekedett közleményében az SZDSZ. A párt szerint Ádernek tisztában kell lennie azzal, hogy a háromhetenkénti ülésezés szétzilálta a törvényhozás rendjét, és alkotmányellenes állapotot idézett elõ.

Elkészült a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatalban a kisebbségek helyzetérõl szóló, kétévente esedékes kormánybeszámoló, amely többek közt leszögezi: meg kell teremteni az országos kisebbségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét és a kisebbségek parlamenti képviseletének lehetõségét.

Figyelmébe ajánljuk