Simplicity: Matolcsyék alapítványai sorra bukják jogerősen a pereket

  • Böszörményi Jenő
  • 2016. március 24.

Belpol

A jegybank kecskeméti alapítványa másodfokon is elvesztette a lapunk által indított közadatpert. Matolcsyék manővere a közpénzek láthatatlanná tételére elhasalni látszik a bíróságokon.

„A fellebbezés alaptalan” – mondta ki tegnapi jogerős verdiktjében a Kecskeméti Törvényszék. A másodfokú ítélet arra kötelezi a Magyar Nemzeti Bank által több mint 30 milliárd forintos vagyonnal kistafírozott Pallas Athéné Domus Mentis Alapítványt (PADMA), hogy a Narancs közérdekűadat-igénylésben megfogalmazott kérdéseit 15 napon belül megválaszolja.

false

 

Fotó: MTI

Tudomásunk szerint ez immár a harmadik olyan per, amelyben a bíróság az alaptörvény és a hatályos jogszabályok rendelkezéseit értelmezve jogerősen arra a következtetésre jut, hogy a jegybank által alapított egyik vagy másik Pallas Athéné alapítvány tevékenységével, működésével és gazdálkodásával kapcsolatos adatok közérdekű adatok.

„A bizonyítás sikertelen”

Közérdekű adat kiadása iránti megkeresésünkben az alapítvány pályázatairól, megítélt támogatásairól, testületeinek üléseiről, a rendelkezésére bocsátott több tízmilliárdos vagyon kezelőjéről és díjazásáról, illetve az alapítványok rejtélyes tanácsadó testületeiről érdeklődtünk. A per folyamán – melyben képviseletünket a Transparency International Magyarország közreműködésével a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda látta el – az alperes alapítvány tagadta, hogy közpénzből gazdálkodna vagy hogy közfeladatot látna el, s hogy következésképp a tevékenységével kapcsolatos adatok közérdekű adatok lennének. Magyarán tagadta, hogy tevékenységének és gazdálkodásának a nyilvánosság számára átláthatónak kellene lennie. A bíróságon előadott érvelésében már ekkor felbukkant a jegybanktörvény módosításának indoklásában is szereplő, azóta híres-hírhedtté vált fordulat, miszerint az MNB vagyonának mint közvagyonnak az alapítványokba helyezése révén e vagyon „elveszítette nemzeti vagyon jellegét”.

A másodfokú bíróság azonban nem volt vevő a közpénzeket láthatatlanná tevő hókuszpókuszra: a „bizonyítás az alperes részéről sikertelen”, összegzett tömören a Kecskeméti Törvényszék, amely szerint egyértelmű, hogy a közvagyon nem veszíti el közvagyon jellegét, akkor sem, ha az MNB alapítványokba helyezi ki a pénzét. A háromtagú bírói tanács – Koós Gabriella elnök, Bulla László előadó bíró és Kárpátiné Erdődi Andrea törvényszéki bíró – által jegyzett ítélet szerint „megállapítható, hogy [a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány] közfeladatot lát el, a működéséhez szükséges vagyont a nemzeti vagyon terhére az alapító MNB bocsátotta rendelkezésére, ezért az alperes kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett információk a közérdekű adatok körébe tartoznak” [kiemelés – B.J.].

Kíváncsian várjuk tehát az adatokat, s ebbe, reméljük, nem fog belekavarni az Alkotmánybíróság sem, amely a köztársasági elnök alkotmányossági vétója nyomán épp a napokban vizsgálja a jegybanktörvény „titkosítási záradékát”.

Az ítélet szövege a Transparency honlapján teljes terjedelmében elérhető.

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.