Szocialista csetepaté Salgótarjánban: Vasgyári capriccio

  • M. László Ferenc
  • 2006. szeptember 7.

Belpol

Országos figyelmet keltett az a pártbelharc, ami a lokális köznyelvben Kismoszkvának titulált szocialista "fellegvárban", Salgótarjánban zajlik. A legfelsőbb pártvezetés haragját is kiváltó viszály mögött az MSZP két erős emberének személyes vitája áll. Az első csatát Boldvai László nyerte, de a jelenlegi polgármester, Puszta Béla visszavágóra készül: a pártakarattal szembeszegülve függetlenként indul október elsején.
Országos figyelmet keltett az a pártbelharc, ami a lokális köznyelvben Kismoszkvának titulált szocialista "fellegvárban", Salgótarjánban zajlik. A legfelsőbb pártvezetés haragját is kiváltó viszály mögött az MSZP két erős emberének személyes vitája áll. Az első csatát Boldvai László nyerte, de a jelenlegi polgármester, Puszta Béla visszavágóra készül: a pártakarattal szembeszegülve függetlenként indul október elsején.

"Hogy a fenében van még mindig Béla képe kint a honlapunk nyitó oldalán?" - háborgott egy szocialista aktivista a salgótarjáni pártirodába való beléptünkkor. A fiatal szervező kérdése jogos, hiszen a szocialisták polgármesterjelöltje Salgótarjánban már nem Puszta Béla, hanem Dóra Ottó, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke. Pedig hónapok óta tudható: Puszta kiesett a pikszisből, ráadásul a szocialisták tarjáni kampánycsapata jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy az 1994 óta regnáló polgármester helyett felépítse új jelöltjét, a kevésbé ismert Dórát.

"Október 1-jén kiderül, hogy az MSZP minek köszönheti három cikluson át tartó sikerét Salgótarjánban: Puszta Béla polgármesteri teljesítményének, vagy inkább társadalmi beágyazottságának, ami az acélgyártás egykori fellegvárának számító vidéken eddig kikezdhetetlen volt" - elemezte a helyzetet a párt felső vezetéséhez közel álló forrásunk. Mindenesetre az elnökség felsorakozott a helyi tagszervezet elhatározása mögé, erre utal Szili Katalin nagy botrányt kiváltott augusztus 19-i salgótarjáni kijelentése, miszerint a választók el tudják majd dönteni, hogy ki mögött állnak a fejlesztési pénzek.

"Nagy kockázatot vállaltunk,

amikor áldásunkat adtuk Boldvaiék húzására, Puszta kárpótlás nélküli teljes kiszorítására, de tudni kell, hogy Gyurcsány Nógrádot Boldvai László felségterületének tekinti, és nem avatkozik a helyi ügyekbe" - mondta a Narancsnak egy vezető szocialista politikus, hangsúlyozva: "Borítékolni lehetett, hogy a jelenlegi polgármester nem távozik csendben a színről."

A helyi legendárium szerint a két politikus vitája a 2002-es parlamenti jelöltállításra vezethető viszsza. Akkor Puszta Béla azt javasolta az MSZP vezetésének, hogy ne indítsák egyéniben Boldvai expártpénztárnokot, mert az emlékezetes Tocsik-ügyben való érintettsége, a folyamatban lévő eljárás visszatetszést okozhat a választókban. Helyette Rozgonyi József korábbi városi elnököt ajánlotta, mire Boldvai azonnal ellentámadásba lendült, és bizalmasát, Dóra Ottót javasolta jelöltnek. Végül Medgyessy Péter döntött, amikor jelezte a helyi tagságnak: a párt mindenképpen a magas népszerűségű polgármestereket preferálja, olyan embert akarnak, aki biztosan hozza a kerületet, legyen tehát Puszta a jelölt. Boldvai befolyását mutatja, hogy a miniszterelnök-jelölt intő szava ellenére a tarjáni szervezet csaknem fele Dórát támogatta, Puszta jelölése mindössze egy szavazattal ment át. Igaz, dupla annyi szavazatot szerzett a választáson, mint fideszes ellenfele.

A helyi MSZP-sek szerint ettől kezdve a polgármester hibát hibára halmozott. A győzelem után a kiegyezést keresve átadta a megyei elnökséget Boldvainak, aki megerősítette párton belüli pozícióit és megkezdte Puszta kiszorítását. "Hiába próbáltam megegyezni velük, a jelölés körüli konfliktust máig nem sikerült kihordani" - elevenítette fel a háborúskodás korai szakaszát lapunknak Puszta Béla. Ezzel szemben többen úgy vélik, hogy a polgármester előbb felmérte a helyzetet, és csak akkor döntött, hogy átadja az elnökséget, amikor látta: megyei támogatottsága kevés a pozíció megtartásához. "Béla 2002 után elbízta magát, azt hitte, hogy választási sikere és Medgyessy támogatása végleg Boldvai fölé emelte őt. Elhanyagolta a tagságot, a szervezést, úgy hozott döntéseket a város élén, hogy az elvtársak véleményét nem kérte ki" - mondta a Narancsnak egy salgótarjáni szocialista káder.

Több tarjáni forrásunk szerint a 2002-es ügyön felül van még egy kényes kérdés Boldvai és Puszta viszonyában. Mindketten tagjai az Észak-magyarországi Fejlesztési Tanácsnak, amely milliárdok sorsáról dönt. Információink szerint a két politikus az elmúlt években több alkalommal szembement egymással e területen is. Többen úgy emlékeznek, hogy Puszta keresztbe tett városi szinten Boldvai érdekeltségeinek, illetve bizonyos "közeli vállalkozóknak", amit a volt pénztárnok főbenjáró bűnnek tekint.

Sokan azt is felpanaszolják, hogy autoriter eszközökkel irányítja Salgótarjánt. Ritkán egyeztet a többi párttal, az SZDSZ például nem lépett koalícióra a közgyűlésben az MSZP-vel. "Egyedi esetekben meg tudtunk egyezni, de számos konfliktusunk volt" - mondta lapunknak Ercsényi Ferenc, a liberálisok városi frakcióvezetője, a párt nógrádi elnöke. "A legnagyobb baj, hogy tizenkét év alatt nem találta meg a kitörési pontot, nem sikerült megnyerni egy olyan nagyberuházót, aki kirántotta volna a várost a nehézipar összeomlása által okozott válságból, így valóban ki vagyunk szolgáltatva a kormányzati támogatásoknak" - elemezte a helyzetet Ercsényi.

Puszta a 2004-es miniszterelnök-váltáskor is rossz lóra tett: Kiss Péter mellett állt ki Gyurcsánnyal szemben. E hibákat azonnal kihasználták pártbeli ellenfelei, s a 2005-ös városi költségvetés vitájakor már a szélesebb nyilvánosság előtt is egyértelművé vált, hogy a két erős ember közötti ellentét kezelhetetlen. Néhány szocialista képviselő nem szavazta meg a büdzsét, és állítólag nem tájékoztatták előre a polgármestert. "Hátba szúrták Bélát, nagy baj lett volna, ha nincs jelen a SZDSZ két képviselője vagy a munkáspártiak" - elevenítette fel a vitát az egyik ellenzéki képviselő. "Jelezni akartuk, hogy elégedetlenek vagyunk, változtatnia kéne a hozzáállásán" - mondta a Narancsnak Dóra Ottó. A konfliktus oda fajult, hogy 2005. október 27-én a szocialista frakció és a városi szervezet közös ülésén párthatározatot mondtak ki a polgármesterre úgy, hogy Puszta Béla nem is volt jelen. Ebben - állítólag Boldvai sugallatára - leszögezték: az MSZP a jelen ciklusban nem támogatja a két legfőbb beruházást, a város szívében álló lepukkant toronyházak felújítását és egy parkolóház építését. Ezt már mindenki úgy értékelte, hogy

Boldvai

a polgármester népszerűségének csökkentésére törekszik, miközben javában zajlott Dóra "bevezetése", akinek a neve a közvélemény előtt már összekapcsolódott a megyei kórház rekonstrukciójával, majd a salgótarjáni főtér felújításával. Ezután a lényegi döntéseket Puszta csak az ellenzék támogatásával tudta keresztülverni a közgyűlésen. A problémákat a polgármester jelezte ugyan a szocialista elnöknek, Hiller Istvánnak, de a központból azt üzenték, hogy nem avatkoznak helyi ügyekbe.

Újabb botrányt váltott ki helyben, amikor az egyik alpolgármester, Kovácsné Czene Csilla - aki október 1-jén függetlenként indul a városvezetői székért - szembefordult Pusztával. Czene bizonyos beruházásokat - szembemenve a szocialista frakcióval - támogatott a közgyűlésben, más fejlesztéseket viszont, amiket a polgármester fontosnak tartott, ellenzett. Taktikázását mind Dóra, mind Puszta környezetében úgy értékelték, hogy valójában a polgármesteri pozícióra pályázik. Ám Boldvaiék nem számolnak Czene Csillával; végül a polgármester is megelégelte helyezkedését, megfosztotta alpolgármesteri jogköreitől, még a szobájából is kipakoltatta, s beköltöztette a hivatal fénymásoló helyiségébe. Igaz, miután kiderült, hogy mindketten feketeseggűek a pártban, többek szerint újra beszélő viszonyban van polgármester és helyettese.

Boldvai győzelme az idei kampány-előkészületek idején vált teljessé, amikor Puszta Béla parlamenti és polgármesteri jelölése már szóba sem került. Puszta ekkor átjelentkezett a tarjáni MSZP- szervezetből a bátonyterenyeibe, majd augusztus 8-án bejelentette önálló indulását, s egyúttal kilépését az MSZP-ből. A legfurcsábbnak mindenki azt tartja, hogy Boldvai úgy szigetelte el Pusztát, hogy semmit nem ajánlott kárpótlásul. A helyi pletykák szerint szóba jött valami megalázó tisztség egy városi intézmény élén, de ezt mind a polgármester, mind a megyei közgyűlés elnöke határozottan cáfolta, és hasonló információkat kaptunk a párt felsőbb köreiből is.

Puszta, Czene és Dóra vetélkedése, illetve az SZDSZ önálló indulása megosztja a baloldali szavazókat, ami egyértelműen

a Fidesznek kedvez

Ami eddig lehetetlennek tűnt a jobboldal számára, az most elérhető közelségbe került - a jobboldal beveheti Kismoszkvát. Ráadásul ügyesen taktikáznak, mivel nem pártkatonát, hanem egy iskolaigazgatót, Székyné Sztrémi Melindát indítják. Becsó Zsolt választókerületi elnök a Narancsnak elmondta: nem is Dórát, hanem Boldvait tekintik ellenfelüknek, azaz a városon kívül a megyét is szeretnék elhódítani, és ezzel sarokba szorítanák az egykori pártpénztárnokot. Információink szerint egy ilyen fordulat erősen elgondolkodtatná az MSZP vezetőségét is. Jelenleg megkérdőjelezhetetlen Boldvai befolyása, de a szocialisták számára máig kínos a Tocsik-ügy, így sokan szívfájdalom nélkül ejtenék a nógrádi erős embert.

M. László Ferenc

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.