Bajban az agglomeráció, de segít-e a BAFT?

Túlterheléses támadás

Belpol

Oly sokan költöznek ki a fővárosból, amennyit már nem bír elviselni az agglomerációs infrastruktúra. A helyi erők régóta kongatják a vészharangot, de a kormánytól egyelőre csak annyi tellett, hogy feltámassza a kétszer már megszüntetett Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsot (BAFT). Az érintettek jó része szerint csak egy politikai céloktól vezérelt lufiszervezet jön létre.

Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős miniszter arról beszélt július elején, hogy Pest megyei polgármesterekkel konzultálva fontolgatják, hogy a megszűnt Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács helyére vagy azt újjá­élesztve létrehozzanak egy térségi fejlesztési szervezetet, ahol „megvitatnák a közös érdekeket, és kialakítanák azokat a fejlesztési koncepciókat, amelyek a két térség számára egy­aránt előrelépést jelentenének”. A két közigazgatási terület kapcsolatrendszerét szorosnak és „zaklatottnak” minősítette; míg a fővárosban az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot (153 százalék), addig a megye az uniós átlag 59 százalékát teljesíti.

Juhász Béla Róbert, Sződliget polgármestere jelen volt az Agglomerációs településeket érintő kihívások és lehetőségek a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklusban címet viselő konzultáción, ahol Navracsics oldalán Láng Zsolt, Budapest és Pest megye fejlesztéséért felelős kormánybiztos is megjelent. A polgármester Facebook-oldalán közzétett beszámoló szerint Navracsics „elmagyarázta, hogy azért nem kapjuk meg az EU helyreállítási alapjából a támogatást, mert a hazai közbeszerzések korrupciós kockázatát magasnak tartja az EU”. Juhász még azt is hozzátette, hogy az egyetlen konkrétum a miniszter beszédének végén jelent meg, amikor kijelentette, hogy Lázár János építési és beruházási miniszter leállította az összes olyan, az önkormányzatok által már elnyert pályázati projektet, ahol még nem került sor szerződéskötésre, és visszahívta az erre a célra kiutalt pénzeket is.

Navracsics nyilatkozata után nem sokkal, július 14-én az Országgyűlés megszavazta a BAFT felállítását. A törvény szerint a testület tagja lesz az uniós források felhasználásáért, a kormányzati stratégiák kidolgozásáért, a területrendezésért, az egészségügyért, a szociálpolitikáért, a köznevelésért, a nemzeti közlekedésért, a közműszolgáltatásokért felelős miniszter egy-egy képviselője; továbbá Budapest főpolgármestere és egy fővárosi közgyűlési tag, valamint Érd, mint Pest megye egyetlen megyei jogú városának delegáltja; a megyei közgyűlés elnöke (a fideszes Szabó István) és egy további megyei közgyűlési delegált. Állandó meghívottként részt vesz a tanács ülésein a területi gazdasági kamarák egy-egy képviselője, a megyei kormányhivatalok vezetője és főépítésze, de egy képviselőt küld a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, Nagy Márton is. (Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy jól értelmezzük-e a törvényben leírtakat, de lapzártánkig nem kaptunk választ.) Azaz egy egyeztetőmonstrum jött létre, elképesztő kormányzati túlsúllyal. De mi végre mindez? Jó fiúnak kell látszani az Európai Unió előtt, a helyreállítási források miatt? Pest megye ebben az uniós ciklusban kaphat először a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból, több település sok százmilliós támogatásban részesült az elmúlt hónapokban – talán ezen pénzek hozták lázba a kormányt?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk