Üzlet, politika - Baloldali érdekeltségek a médiában

  • Bogár Zsolt
  • 2005. augusztus 11.

Belpol

A 2002 után mind határozottabb kontúrokat mutató jobboldali médiabirodalomról többször írtunk már (A Nemzet-védelem stratégiái, 2002. szeptember 5.; Kecske, káposzta, 2004. május 13.; Végkiárusítás, 2004. június 10.).
Vajon létezik-e hasonló céltudatossággal épített baloldali sajtókonglomerátum? Egyáltalán, mit értünk "párt közeli" médián?

Az utóbbi években látványosan elszaporodtak a vélemény- és hírműsorok (talk & news), melyekben politikusok és politikai elemzők "humánus időkeretben" nagyjából szabadon megnyilatkozhatnak. Nem csupán a Nap-kelte panelklónjai bukkantak fel, hanem különböző műsorstruktúrák épültek e műfajra. Rádiófronton errefelé indult el a Klub-, az Info és a Gazdasági Rádió, a televíziózásban a Magyar ATV és a Hír TV, továbbá őszszel rajtol a közszolgálati televízió Demokrácia csatornája (m3), valamint a Széles Gábor nagyvállalkozóhoz köthető Eco TV.

A talk & news programot kínáló médiavállalkozások divatja összefügg a jobboldali médiaoffenzívával. A 2002-es vereség után Orbán Viktor hívei egybentartását a "nemzeti nyilvánosság" megteremté-sének programjával kötötte össze. 2002 májusában felszólította a formálódó Hajrá, Magyarország! mozgalom szimpatizánsait, hogy sürgősen szokjanak rá a Magyar Nemzet című napi-, illetve a Heti Válasz és a Demokrata című hetilap vásárlására. Augusztus végén a Magyar Televízió előtti nagygyű-lésen a volt kormányfő már saját csatornát követelt az ellenzéknek, ami az m2 helyett végül egy magántelevízióban (Hír TV) realizálódott. (Ekkor hangzott el Medgyessy Péter miniszterelnök alighanem legszellemesebb bonmot-ja: "Aki tévét akar, az vegyen magának." Idővel a baloldal is kapcsolt: 2004 februárjában Hiller István a baloldali változat szükségességéről beszélt, de a párt reakcióideje ennél is gyorsabb volt.

A "párt közeli média" fogalmát nem könnyű definiálni. Az eddigiek alapján azt kellene annak tekintenünk, amit a párt prominensei ajánlottak közönségük figyelmébe. Orbánt már idéztük (bár a sort kiegészíthetjük "kedvenc" rádióműsorával, a Vasárnapi újsággal), idevágó nyilvános szocialista ajánlás csupán Kovács Lászlótól származik, aki levélben buzdította a "felvállaltan baloldali olvasótábort a felvállaltan baloldali Népszava" előfizetésére (2004 júniusa). Az alábbiakban főként azokról a médiumokról lesz szó, melyek tulajdonosi-finanszírozói oldalról kapcsolatba hozhatók a szocialista párthoz kötődő magán- és jogi személyekkel.

Nagy múlt

A legrégebbi politikai napilap, a Népszava (alapítási év: 1873) a rendszerváltást szakszervezeti tulajdonban élte meg, majd 1993-ban a Fenyő János vezette Vico-birodalomhoz került. Jellemző az újság piaci vonzerejére, hogy a vállalkozó meggyilkolása után a portfólióból csak a magazinokat lehetett eladni a holland VNU Kiadónak, a politikai napilapban a multi nem látott fantáziát. A Népszava a tartozá-sai miatt lehúzhatta volna a rolót, ha az akkori tulajdonos, az Esma Spanyol-Magyar Kft. nem adja tovább a kiadóból a vagyoni jogo-kat az Editorial Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft.-nek. A vevő cégben Börcsök Dezsőnek, a Budapesti Elektromos Művek Rt. egykori vezérigazgatójának (1986-99) volt meghatározó részesedése, aki közelebbről is jól ismerhette az Esma Kft.-t, hiszen az áramszolgáltató az ő irányítása idején vásárolt máig meglévő részesedést a reklámcégben (16,67 százalék). A kiadóváltás a Népszava alapproblémáját nem oldotta meg: a Németh Péter főszerkesztő irányította lap példányszáma folyamatosan csökkent, és az Editorialban is egymást váltották a Népszavát ideig-óráig finanszírozó tulajdonosok. "A Népszava pártlapként szocializálódott - bizonygatta egy MSZP közeli médiaszakértő (aki Boross Péter miniszterelnök korábbi hízelgő nyilat-kozatának mondott ezzel ellent), és mint hozzátette -, lényegében mindegy is, hogy ki a stróman." Az aktuális állás szerint a lap kisebbségi tulajdonosa az MSZP gazdasági kabinetjének egyik tagja (Simon Dénes) és a Puch László szocialista pártpénztárnok korábbi titkárnője által felvásárolt békéscsabai Békés Project Szolgáltató Kft. A hárommillió forintos törzstőkéjű cégnek 25 százalékos a befolyása a Vasárnapi Hírek kiadójában is, amely egyben a Népszava többségi tulajdonosa. A napilap példányszáma 1999-2004 között 44 ezerről 27 ezerre csökkent, néhány megyében az olvasottsága kimutathatatlan, egy százalék alatt van. Bár a tavalyi nyilvános vagyonmérleg a nullszaldónál valamivel kedvezőbb eredményt mutat, szocialista körökben úgy látják, a lap "nagyon sokba kerül". Az államtól független hirdetők szinte eltűntek, hallani heteket csúszó fizetésekről is.

Az Esma Kft., Börcsök és az ügyvezető Bleuer István neve felbukkant a K&H-ügyben is, mint Kulcsár Attila VIP-listájának kedvezményezettjei (lásd: Mong Attila - György Bence: Milliárdok mágusai, 74. oldal). A nyomozás végén a rendőrség csak az Esma Kft. gazdasági igazgatóját gyanúsította meg. A Népszavában átmenetileg szerepet vállaló cég a lapkiadást követően a helyi sugárzású televíziózás felé fordult. 2004 júniusában 100 százalékos tulajdonosként megjelent a Pan-Am Média Reklám és Szolgáltató Kft.-ben, amely már egy éve kapacitálta a városi tévéket beruházási és reklámérté-kesítési ajánlatával. A Régió Média Kft.-re átkeresztelt társaság vállalta, hogy optikai kábellel köti össze a helyi tévétársaságokat, melyek így közös fejlesztésű hír- és magazinműsorok gyártására és gyors átjátszására is alkalmassá válnak, cserébe pedig reklámidőt kértek a fő terméknek beharangozott, regionális hírműsor körüli reklámblokkból. A hálózat kiépítésére 1,2 milliárd forintért a Matáv Rt.-vel állapodtak meg. Arról nem sikerült információt szereznünk, hogy a kábelhálózatok kialakítására az idén kiírt, 800 milliós keretösszegű ORTT-s pályázati lehetőségből a mintegy negyven tagtelevízió (esetünkben: "végpont") hogyan részesül.

Bár az Esma Kft. miatt a sajtó a projektet a szocialistákhoz kötötte, a networkben olyan városi adók is szerepelnek, ahol az önkormányzat fideszes irányítás alatt áll. A Régió Média Kft.-t Burget Péter vezeti, akiről a HVG megírta, hogy együtt üzletel a jobboldali kötődésű Heltai Péterrel. Azaz mindkét politikai oldal számára hasznos infrastruktúra épül, az Esma Kft. hirdetési portfóliója pedig újabb felülettel gazdagodik. Az ügynökség senkire nem kényszerít semmit: a szerződések értelmében a nála megrendelt politikai és vallási hirdetések sorsáról a helyi tévé dönthet; ha sugárzását megtagadja, nem minősül szerződésszegésnek. A megkérdezett médiaszak-értők szerint a hálózatos televíziózással jelenleg az a probléma, hogy hiányoznak a hirdetők által is elfogadott, konszolidált nézettségi adatok, és nem biztos, hogy a hirdetők meggyőzhetők: a regionális híradókat valóban 1,2 millióan követik majd figyelemmel. A Régió Média Kft.-vel megállapodott helyi tévék egy része a több mint hetven helyi tévét összefogó Hálózatos Televíziók Rt.-nek is a tagja, mely tavaly decemberben hosszabb kihagyás után újra megkezdte adását (Hálózat TV).

Hullámok hosszán

Az Info és a Klubrádió konkurenciájaként indult 2003 őszén a Gazdasági Rádió (FM 105,9). Az alapító társaság, a Műsor-hang Kft. két magánszemély, Kármán István és Nagy Sándorné kezében van fele-fele arányban, de idén júliusig volt benne üzletrésze (24 százalék) a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Kft.-nek is. Az ÁPV Rt. közvetett tulajdonában lévő cég pénzelte 2003 nyarán a rádiótársaság tőkeemelését. A Gazdasági Rádió ötlete állítólag Kovács László pártelnök fejéből pattant ki. Bár Szanyi Tibort, az FVM volt, a GKM jelenlegi politikai államtitkárát "nagy menynyiségben nyomatta" az adó, tudomásunk szerint az állami tulaj-donos a rádiónál folyó munkába semmilyen módon nem avatkozik bele. Kármán István korábban a Dunakanyarban sugárzó Infórum Rádiót igazgatta, illetve a Budapest Rádió Kft. ügyvezető igazgatója volt. Utóbbit a Baloldali Ifjúsági Társulás alapította még 1989-ben, többek között a fővárosi önkormányzattal karöltve; 1997 júliusáig Mandur László volt a cég ügyvezetője. A fővárosi önkormányzat csak 2000-ben adta el a társaságot az International House Kft.-nek. (Információnk szerint a dunaholdingos Arató Andrásnak a Budapest Rádiót is felajánlották megvételre, de 2001-ben inkább a Klubrádióban szerzett közvetett tulajdont.) A Gazdasági Rádió tapasztalt, részben volt Magyar Hírlap-os újságírókkal kezdett működni, és némileg magasabb honoráriumot fizetett, mint a másik két hírrádió. Úgy tudjuk, a honorok ma is verseny-képesek, de többhavi csúszásról is hallani, a munkatársak pedig nagyrészt kicserélődtek. A hírrádiók közötti átjárásból a Gazdasági Rádió sem maradt ki: ahogy korábban az Info Rádióból távozott a főszerkesztő, majd a kereskedelmi vezető a Klubrádióba, most egy volt "klubos" vezeti a Gazdasági Rádiót, aki magával vitt néhány riportert is.

A Klubrádió és a Magyar ATV tulajdonosi körében nem azono-síthatóak olyan szálak, melyek a szocialistákhoz vezetnek, ám prémium műsoraik (Megbeszéljük!, Egyenes beszéd) és néhány fontosabb hirdető miatt meglehetősen egyöntetű a politikai besorolásuk. A két médium ütemesen építkezik a maga egyre növekvő terrénumán. A Magyar ATV a műholdas kábelrendszer kiépülésével a GFK Hungária Kft. adatai szerint ma már az ország területének 58 százalékán elérhető. A Klubrádió vételkörzet-bővítéssel, lejárt vagy használatban lévő "stúdióengedélyek" elnyerésével, illetve megvásárlásával négy helyi sugárzású frekvencián keresztül (Budapest, Gyöngyös, Kecskemét, Esztergom) lefedi az ország területének 30 százalékát. E mutatók a közeljövőben tovább nőnek. A tulajok szándéka érthető: nagyobb elérhetőség, növekvő piaci érték. Ráadásul a fajlagos költségek is csökkennek, hiszen például a Klubrádió az amúgy is fix költ-ségen legyártott műsorokat (négy óra helyi készítésű műsoron kívül) több frekvencián is sugározhatja, és a helyi kereskedelmi szolgáltatókkal együttműködve alternatív Kossuth rádiót építhet. A Magyar ATV-hez képest amúgy is előrébb tart: korábban rendeződtek a tu-lajdonviszonyok, negyvennél több magazinjával széles tematikus műsorkínálatot alakított ki és - noha a talkrádió drága műfaj - nem kerül annyiba, mint a tévézés. Arató András a rádiót a Pája Tanácsadó Kft.-n keresztül tulajdonolja, amely fő részvényese a vagyonkezeléssel foglalkozó Monográf Rt.-nek. Ez a cég üzemelteti a "Klubot".

Az 1990-ben létrejött Agro TV - ATV Első Magyar Magántelevíziós Rt.-hez tavaly érkezett pénzügyi befektető: a Broadcast Project Szolgáltató Kft. több lépésben öszszesen 350 millió forint értékben végrehajtott alaptőke-emeléssel szerzett közvetlen befolyást a tévétársaságban. Az invesztorban idén nyáron a Hadar Gold Kft. lett a többségi (97,8 százalék) tulajdonos, amely a Hit Gyülekezetéhez köthető Hetek című hetilap kiadójának, az Új Spirit Kft.-nek a kezében van. Azaz a Németh Sándor vezető lelkész fémjelezte felekezet finanszírozza a csatorna megújítását, melyen a Vidám vasárnap című vallási műsoruk is évek óta fut. A régi tulajdonosi körből a panamai Woodham Enterprise Ltd. (26 százalék) maradt, illetve mini üzletrészt jegyez még a magyar lakcímre bejegyzett Nagy Lin és a Kiribati köztársaságbéli Chin Yelin.

Míg Arató András szerint a Klubrádió "kitermel annyit, amennyi az üzemeltetésre elmegy, és csak az újabb befektetéseket kell külső forrásból finanszírozni", addig a Magyar ATV-nél a tavalyi mérlegben épp az ellenkezőjét fogalmazták meg: a beruházásra elég volt a tőkeemelés, a működésre viszont kellene egy kis plusz. A tévénél szeptemberben a programkínálat további átalakulása várható: a volt nap-keltés főszerkesztő Székely Ferenc és a hírigazgató Hardy Mihály a csatorna hír- és véleménymondó műsorainak a bővülését tervezi.

Helyi erők

A médiavállalkozások a politikai nyilvánosságért folytatott versenyben stigmatizálódnak, de félreértés azt gondolni, hogy vezetőik a párt szekerét tolják: elsősorban saját üzleti érdekeikkel törődnek. "Sokan a szocialisták közül azt hiszik, hogy a médiatulajdonlás az igazán hatékony módja a kommunikációs tevékenység megszervezésének, holott épp az ellenkezője az igaz - vélte az egyik megkérdezett médiaszakértő, aki az MSZP médiagründolási akcióit meglehetős értetlenséggel szemléli. - Orbán a jobboldali médián keresztül azt a sokaságot akarta egyben tartani, mely a választások második fordulójára nem csak virtuálisan állt össze. Talán még az is hihető, hogy a jobboldali médiának van piaca. De hiába győzött a Fidesz meggyőző fölénnyel az EU-választásokon: kiderült, hogy ezzel a stratégiával a saját táboron túlmenően nem tud szavazatokat begyűjteni. Vagyis politikailag hiú ábránd a párttámogatott sajtóra bízni a bizonytalanok megnyerését. A PR-nak amúgy sem a csatornát kell kontrollálnia, hanem az üzenetet, aminek a célba juttatására a nagyfogyasztású mainstream-média a legalkalmasabb eszköz." A médiaszakértő szerint elég összehasonlítani az országos kereskedelmi televíziók és rádiók, valamint a preferált kábel-televíziós és rádiós műsorok nézettségi adatainak csupán a nagyságrendjét, hogy látni lehessen, mennyire korlátozott az utóbbiak befolyása (lásd: Cirka ár és a hozzáadott érték című keretes írásunkat).

A helyi televíziók politikai célú hálózatépítésére sikeres példa, ami az Egyesült Államokban történt: a republikánusok támogatásával a Fox a negyedik országos network tévévé fejlődött, és a Fox News jobb napjain még a CNN-t is megelőzi nézettségben. De míg az USA-ban az országos hírműsorokat is helyi hírek töltik meg, nálunk ennek nincs realitása: Magyarországon a médiafogyasztás aránytalan, a helyi tévé hírműsorai nézettségben nem veszik fel a versenyt az országos kereskedelmi televíziókéival, ahogy egyéb programkínálatuk sem.

Egy másik forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP országos vezetésének a megyei írott sajtó is jobbára csak választáskor jut eszébe, a helyi pedig egyáltalán nem - pedig 2002-ben az MSZP tarolt a helyhatósági választásokon. "Vidéken főként a megyei lapokból tájékozódnak az emberek, napi összpéldányszámuk meghaladja a nyolcszázezret. A Blikkből még csak-csak eladnak, de a Népszabadság olvasottsága egy átlagos megyében öt, a Magyar Nemzeté egy-két, a Népszaváé és a Magyar Hírlapé 0,1-0,2 százalék körül van. Az MSZP ennek ellenére fővároscentrikus, vezetői nem ismerik a megyei média megmondóembereit, a szocialista politikusok vidéki látogatása háromból egy esetben bír hírértékkel a megyei sajtóban." Új helyzetet teremthet az önkormányzati újságok konkurencájaként létrehozott jobboldali laphálózat, a Helyi Téma. Az összesen 1,8 millió példányban megjelenő, ingyenes Helyi Témáról nem üvölt, hogy politikailag elkötelezett; szolgáltatói jellegét igyekszik kidom-borítani, több olyan extrát is tartalmaz (horoszkóp, rejtvény, képregény, apró stb.), ami miatt nem feltétlenül landol egyenesen a kukában. A legtöbb önkormányzati laphoz képest színesebb-szagosabb, jobb papírra van nyomva stb. A politikai hozadékát eltérően ítélik meg a baloldalon: van, aki úgy véli, a választásokig hátralévő időben puha üzeneteivel a bizonytalanokat nem tudja a jobboldalhoz édesgetni. Mások szerint a hálózatos televíziózás preferálásánál mindenképpen jobb megoldás, mert eléréséhez nem kell a fogyasztónak - a távirányítógomb megnyomásával - döntést hoznia, hanem az ölében landol a lap kérés nélkül. De az kétségtelen: lapátolni kell bele a pénzt, a megtérülés viszont nagyon is bizonytalan.

Azok közül, akiket megkértünk, jellemezzék a szocialisták médiapolitikáját, többen is megkérdőjelezték, hogy egyáltalán volna ilyen. A tervezés teljes hiányát említették, aminek csak egy szelete a párt külső kommunikációja és annak preferált eszközei. Ugyanilyen problémásnak látták az MSZP-n belüli infromációáramlást és a kapcsolattartást az ún. szellemi holdudvarral. "Az MSZP-ben a médiával kapcsolatos döntések az utóbbi időben kizárólag pozíciókról és háttéralkukról szólnak. Zsinórmérték híján az üzleti érdekek könnyebben érvényesülnek a szakmai érveknél" - vélte egyik forrásunk. Szocialista körökből származó információk szerint a médiaügyekkel a pártban változatlanul Ujhelyi István alelnök foglalkozik, akit annak ellenére megerősítettek posztján, hogy Hiller István bizalma megingott benne. A korábbi pártelnök Kovács Lászlóhoz hasonlóan Hiller István is szívesen veszi, ha beleszólhat ebbe, de mióta megalakult az MSZP országos választási bizottsága a kampány előkészítésére és levezetésére, a párt kommunikációja szervezetileg is összekapcsolódott a kormányzatéval. A hivatalos kampányidőszak kezdetéig, vagyis jövő év elejéig várhatóan utóbbi lesz a hangadó, de aztán jönnie kell az MSZP-nek, hiszen a választásokat nem kormány és ellenzék, hanem az egymással konkuráló pártok vívják.

A már idézett MSZP közeli médiaszakértő szerint a két nagy párt médiagründolási hajlandósága a rendezetlen pártfinanszírozási viszonyokból is levezethető, amit az egyszerűség kedvéért a vidéki politizálás példatárából illusztált. Az önkormányzati törvény 2002. év végi módosítása nyomán a testületeknek le kellett mondaniuk az önkormányzati médiumokban betöltött felelelős kiadói státusukról. A városi és megyei médiumok közhasznú társaságként folytatták tevékenységüket: ez volt az egyetlen gazdálkodási forma, mely az adóforintokból fizetett támogatás áfa-tartalmát visszaigényelheti. Vagyis ha egy önkormányzat negyvenmillióval támogatja a helyi lapot, abból tízmilliót visszakap. A gyakorlatban az áfával aztán nem nagyon kell elszámolnia: "talált pénz" a polgármester kampányára vagy egyéb célokra. A törvény értelmében az önkormányzatoknak köte-lező beszámolniuk a munkájukról a nyilvánosság előtt. E célra külön forrás van a költségvetésükben, melynek mértéke a település méretétől és a médiumtól függően hat-nyolcszázezer és ötvenmillió forint közötti. Ha a megye és a város politikailag más színezetű, a médiamegjelenés megkettőződik. Ekkora kereslet mellett a self-made-maneknek is csurran-cseppen: ma már legalább nyolc-tíz vidéki médiavállalkozót tartanak számon, aki bevételei jelentős részét a helyi politikai kommunikáció kiszolgálásának köszönheti. Egyikük úgy tartja, az okos médiavállalkozó először megnézi Magyarország politikai atlaszát, és ott próbálkozik, ahol a meccs nincs eldőlve. Pénz sokféle csatornán érkezhet: az ORTT-től, kormányzati kommunikációs forrásokból, minisztériumok, önkormányzatok pályázati alapjából, a Nemzeti Fejlesztési Hivataltól vagy az állami vállalatok hirdetéseinek ellentételezéseként. Bár egyes médiumokról nehéz elképzelni, hogy nyereségtermelők, a pályázati pénzek elnyerésének feltétele, hogy a vállalkozás ne legyen mínuszban, és ne legyenek köztartozásai - és általában egyiknek sincs (lásd keretes anyagunkat).

Bodor Pál publicista és Zöldi László sajtótörténész nemrég a szocialisták médiapolitikájáról merengett egy tragikomikus ügy kapcsán a baloldali színezetű civil szervezetek honlapján (www.klubháló.hu). Marsovszky Balázs, a Fibisz budapesti elnöke írásos javaslatot juttatott el Gyurcsány Ferencnek, miszerint a szocialistákhoz közel álló Budapesti Lapot "a bulvár felé kellene terelni, és hogy olcsóbb legyen, rotációsra kell áttenni, így a jelenlegi mennyiség közel dupláját lehetne kinyomatni". Nyilván nem véletlen, hogy a bizalmas "szakmai anyag" kikerült, és ezek után aligha lesz az újságból baloldali Ufi vagy Reform. Zöldi ironikus hangvételű nyílt levelében mégis "méltányolta", hogy valaki elgondolkozott a szocialista médiapolitikáról, amely szerinte válasz-tási ciklusonként változó: ha az MSZP ellenzéki szerepbe szorul, legszívesebben kitenné a médiumokat a piac értékítéletének, kormányra kerülve viszont épp az ellenkezőjére törekszik. Jó reklám A közterületi reklámozásban piacvezető Esma Kft. bevételeinek jelentős részét olyan szerződéseknek köszönheti, melyeket állami vagy önkormányzati cégekkel, vagy nagy piaci szereplőkkel kötött, jelentős volumenre. Hirdetései láthatók buszon, pályaudvaron, metróalagútban, közterületi órán, óriásplakáton, hulladéktárolón stb. Portfóliójából idén, 14 év után került ki a Westel Press jogutódja, mely éveken át az elektronikus és nyomtatott média szereplőinek (többek között a Népszavának) szolgáltatott sporthíreket. Nemrég együttműködést kezdeményezett a Budapest Airport Rt.-vel a repülőtér marketingtevékenységének ellátásáról, az év elején pedig meghatározó részesedést szerzett az Unicom Reklám Kft.-ben, mely gyógyászati termékeket reklámoz az ország egészségügyi intézményeiben. Az Esma-csoportnak a cég honlapja szerint saját nyomdája van, és élelmiszer-automaták üzemeltetésével, valamint autóalkatrész-értékesítéssel is foglalkozik. A tavaly négymilliárdos forgalmat bonyolító Esma Kft.-t a legnagyobb magyar-spanyol joint venture-nek tartják. A madridi Mirpasa (40 százalék) és az Elmű mellett három magánszemély a tulajdonosa: Bleuer István (26,67 százalék), Tóth József és Miklós Csaba (8,33 százalék). (Utóbbi családi cége, az econet.hu zártkörű rt.-ben együtt üzletel Ungár Andrással, Nobilis Kristóffal, Sváby Andrással, Kereszty Gáborral és Leisztinger Tamás nagyvállalkozó közeli munkatársával, Sasinszki Ágnessel.) Cirka ár és a hozzáadott érték

Megnéztük, hogy a TNS Media Intelligence Kft. adatai alapján a 2005. január-májusi időszakban a listaárak figyelembevételével kik költötték a legtöbbet reklámra a tárgyalt médiumokban. (A zárójelben a különféle kedvezmények hatása nélküli összegek millió forintban.) A Népszavában a Szerencsejáték Rt. (46,86), a Siemens Rt. (16,48) és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (8,85) vitte a pálmát, a Vasárnapi Hírekben a Szerencsejáték Rt. (7,47), a Fővárosi Közterület-Fenntartó Rt. (6,32) és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (8,85). A Klubrádióban a Nemzeti Autópálya Rt. (24,79), a Szerencsejáték Rt. (9,95) és a Recent-Car Kft. (8,76) van az első háromban, míg a Magyar ATV-ben a Studio 40 (194,68), a Studio Moderna Kft. (182,52) és az Oro-Team Bt. (125,05). A Gazdasági Rádióról és a Hálózat TV-ről nincs adat. A Matesz adatai szerint a Népszava 26 432 példányban fogyott 2005. első negyedévben, a Vasárnapi Hírekről nincs adat.

A Gazdasági Rádió és a Klubrádió célközönsége a magasan kvalifikált, jól kereső (ABC1) réteg, azzal a kiegészítéssel, hogy az előbbi kiemelten figyel a magas státusú, döntési helyzetben lévő üzletemberekre, vállalkozókra. A Szonda Ipsos felmérése alapján a Gazdasági Rádió átlagosan napi 40 ezer, a Klubrádió pedig 94 ezer hallgatót ér el. A Hálózat TV és a Magyar ATV nézettségéről nincsenek nyilvános adatok, az utóbbi csatorna legsikeresebb műsorára, az Egyenes beszédre a televízió szerint 200-300 ezer fő kapcsol. Vidéki Magyarország Az ORTT az év első hét és fél hónapjában már 15 helyi műsorszolgáltatási jogosultság ügyében hirdetett eredményt (14 rádiófrekvencia és egy televíziós műsorsáv), és folyamatban volt több mint három tucat pályázati eljárás. Nagyobb részüket frekvenciahasználat megújítására írták ki, de van néhány sugárzásra alkalmas frekvencia, amit először hirdetnek meg. A vélemények megoszlanak, hogy kevesebb mint egy évvel a választások előtt felépíthető-e olyan helyi rádiós műsor, ami befolyást gyakorolhat a szavazások végeredményére, és hogy mennyire lesz életképes, ha valamelyik politikai oldal felé húz. Akadt néhány hangos médiaügy, ami túllépett a helyi nyilvánosságon. Ilyen volt a szombathelyi nonprofit rádió, a Szo-Köz esete, amire a szocialista politikus, Czeglédi Csaba cége rajtolt rá (bővebben lásd: Rádiózni nem csak öröm, Magyar Narancs, 2005. június 30.), de említhetjük a Kapolyi László MSZP-frakciótaghoz fűződő médiavásárlásokat is (nyíregyházai Kölcsey TV, fehérgyarmati Szamos TV).

Figyelmébe ajánljuk