Izmos zsidók 2.
A Makkabi Brno
A Hakoah Wien történelmi sikert ért el azzal, hogy 1924-ben megnyerte az első osztrák profi labdarúgó-bajnokságot: Európában máig a bécsi az egyetlen, bajnoki aranyat szerzett cionista futballcsapat. De a zsidó sportmozgalom központja Németország volt, és Ausztriához képest Csehországban is több, a Muskel-Judentum (Izomzsidóság) eszméjét hirdető klub működött. A Bar Kochba Ostrava 1899-es alapítása után Olomoucban, Uherské Hradistében, Prostijovban, majd gyakorlatilag minden jelentősebb cseh és morva városban alakult cionista sportegylet. A legnagyobb klub Prágában működött (a Hagibor vízilabdacsapata még csehszlovák bajnokságot is nyert), a legjobb futballgárdát azonban a pár év alatt mintegy félszáz budapesti labdarúgót szerződtetett Makkabi Brno tudta kiállítani.
A Makkabi elődje, az 1908-ban alapított Jüdischer Turnverein - a korszak többi cionista klubjához hasonlóan - igen szerény keretek között működött. Az 1919-ben életre hívott Makkabi azonban - köszönhetően a város gazdag textilkereskedőinek - pár év alatt Közép-Európa egyik legjelentősebb futballvállalkozásává nőtte ki magát. A morva gárda 1921 nyarán szerepelt először a magyar híradásokban, amikor a zsidó sportszövetség pozsonyi ünnepélyén rendezett futballmérkőzésen 3:1-re legyőzte a pozsonyi Makkabit - a brünni csapatban öt budapesti, három bécsi, két prostijovi és egy prágai játékos szerepelt. Bravúros szezont produkáltak, 1921-ben 16 mérkőzésen egyszer sem szenvedtek vereséget. A klub, egyre távolodva az amatőrséget valló cionista ideológiától, látványosan profeszszionalizálódott, új pályát, tribünt és kávéházat építettek, és egyre jobb játékosokat szerződtettek - immár kizárólag Budapestről. A tízszeres válogatott Feldmann Gyula 1922 tavaszán érkezett Brünnbe, az MTK játékosát hamarosan a ferencvárosi Nikolsburger Rezső és Schwarz Ernő, illetve a KAOE kapusa, Zsigmond Vilmos követte.
A klub azonban tönkrement, és csak 1923 tavaszán szervezték újjá. Ismét magyar játékosokat igazoltak, sőt a vándorlás tömegessé vált, egy év alatt 17 (!) budapesti futballistát csábítottak Brünnbe. A Makkabi vezetői nem titkolták, hogy - a régió jelentősebb klubjaihoz hasonlóan - nem tartják be a szigorú amatőrszabályokat. A Nemzeti Sport Futballváros című vezércikkében alapos részletességgel mutatták be a Makkabit. A klub egyik vezetője elmondta, hogy "csapatuk játékereje kizárólag attól függ, hogy milyen gárdát sikerül Budapesten összeállítaniok", és az is kiderült, hogy a játékosok nem csupán jól élnek, de még spórolni is annyit tudnak, amennyit "Budapesten a lakáson és tökéletes étkezésen kívül képtelenek volnának megtakarítani". A brünni textilipar és futball összefonódását pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy az exfradista Obitz Gábor kiváló játékának köszönhetően 45 rend ruha és 3 télikabát boldog tulajdonosának vallhatta magát.
A jó játékosok mellé már csak színvonalas ellenfelek, jól jövedelmező mérkőzések hiányoztak. Mivel nívós prágai csapatokkal nem játszhattak nézőcsalogató tétmérkőzéseket - Csehszlovákiában külön futballszövetségük és bajnokságuk volt a "csehszlovákoknak", németeknek, magyaroknak és zsidóknak -, a Makkabi turnézni indult. Első ízben 1923 tavaszán, 18 nap alatt 10 mérkőzést játszottak Spanyolországban, s a Barcelonától ugyan 4:1-re és 2:0-ra kikaptak, de 3:1-re legyőzték a Real Madridot. A Makkabi anyagi lehetőségeit és vonzerejét jelzi, hogy a Barcelona le akarta igazolni Schwarz Ernőt, de ő visszautasította a katalánok ajánlatát, mivel Brünnben jól keresett, ráadásul Budapest közelsége is Csehországban marasztalta. A sikerek arra ösztönözték a klub vezetőit, hogy tovább erősítsék csapatukat, így 1923 nyarán a Makkabi kezdő tizenegyében már tíz magyar válogatott - részben keresztény - futballista lépett pályára. A csapat 10 válogatott játékosa pályafutása során összesen 83-szor (!) szerepelt a magyar nemzeti tizenegyben, az összválogatottságból a zsidó labdarúgók alig 40 százalékot mutattak fel. A Makkabi már nemcsak cionista, de zsidó gyökereit is elszakította.
Az eredmények pedig önmagukért beszéltek. 'sszel Bécsben, 30 000 néző előtt 4:1-re győzték le az osztrák bajnokicím-védő Rapid Wient, majd Prágában 7:1-re a Cehie Karlínt, a cseh bajnokság bronzérmesét, az ezüstérmes Slavia Praha pedig csak az utolsó pillanatban tudta 3:3-ra alakítani mérkőzésük végeredményét. Év végén olasz túrán vettek részt, ahol többek között legyőzték a Juventust is. Az Olaszországban dolgozó edző, Schöffer Imre szerint "gyönyörűséget keltő látvány volt a labdának az a mesteri kezelése, az olaszok előtt még eddig ismeretlen trükkök sokasága, amit a brünni Makkabi exmagyarjai itt bemutattak". Bár a mester hozzátette, hogy néhány hiányossága miatt nem tartja a Makkabit Európa legjobb csapatának.
1924 tavaszán Bolognában játszottak döntetlent az olasz válogatottal, azonban egy váratlan esemény keresztülhúzta a brünniek terveit. A cseh labdarúgó-szövetség megtiltotta a zsidó szövetségnek, hogy a felügyelete alá tartozó csapatokban keresztényeket foglalkoztassanak. A Makkabi Brno vezetőinek választaniuk kellett: vagy a mezükre varrt Dávid-csillagtól, vagy a keresztény játékosaiktól válnak meg. Eleinte nem foglalkoztak a prágaiak intelmével, ám ettől függetlenül a csapategység megbomlott, két kulcsjátékosuk is távozott, Feldmann játékos-edző Brémába, Hirzer Hamburgba szerződött.
1924 nyarán újabb keresztény labdarúgók érkeztek Brünnbe, amit már a zsidó szövetség sem tolerált, és felfüggesztette a Makkabi játékjogát. A klub ekkor a feloszlatás mellett döntött, de a választmány egy része Blue Star néven újjászervezte a futballcsapatot (tehát 1924 őszétől párhuzamosan, egymástól függetlenül működött az újra amatőr és cionista Makkabi, illetve a Blue Star). Az új egyesület a pozsonyi székhelyű magyar labdarúgó-szövetségbe kérte felvételét, a csapatot magyar és német labdarúgókkal erősítették meg. Újabb olasz túrára készültek, de a szövetség ismét keresztülhúzta az immár meghatározhatatlan társadalmi hátterű klub számításait. Prágában eldöntötték, hogy az osztrákok után, 1925 januárjától Csehszlovákiában is profi bajnokságot indítanak. Bekérették a tagegyesületek papírjait, s megállapították, hogy a Blue Star több labdarúgóját szabálytalanul igazolta le, ezért a klub játékjogát fél évre felfüggesztették. Ez azt jelentette, hogy a csapat nemhogy az országos profi bajnokságban nem indulhatott, de külföldi túrán sem vehetett részt. A klub megkezdte büntetésének letöltését, több magyar játékos visszatért Budapestre. Az egyesület tönkrement, de a vezetők nem adták fel, fuzionáltak a német Brünner SK-val, és ezúttal BSK-Blue Star néven a csehszlovákiai német szövetségbe léptek be. A csapatnak már csak öt magyar, többségében keresztény játékosa maradt, lendületük pedig csupán egy rövid, erdélyi túráig tartott ki. A vállalkozás harmadjára is csődbe ment, s a kezdetben héber nevű zsidó, majd angol elnevezésű magyar, végül német klub 1925 nyarán végleg feloszlott.
