Babarczy Eszter: Sétáló filozófia (A történelem hasznáról és káráról)

publikálva
1998/8. (02. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Történelmet tanulok. Sok szó esik az elmaradottságról. Modernizációs modellek. A brit arisztokrácia. A kapitalista termelési és tulajdonviszonyok kialakulása. Kelet-Európa is fel van adva. Magyarország elmaradott ország. Először is, kérdi Larry Woolf, ki találta fel Kelet-Európát? Az önelégült nyugat-európai felvilágosodás. Kelet-Európa mítosz. Azt mondták, civilizálatlan, de azt csak úgy mondták. Másrészt itt van a második jobbágyság. A második jobbágyság azért mégis számít valamit. Például a junkerek. De lehet, hogy a junkerek valójában kapitalisták voltak. Mi a baj a kapitalizmussal? Akkor van baj vele, ha későn jön. Vagy ha nem elég agresszív a polgárság. Nem elég liberális. Meg az uralkodó osztállyal is baj szokott lenni. Például ha feudális maradvány. Vagyis nem demokratikus. Vagy nem haladó? Mi az, hogy haladó? Haladó az, hogy liberális és burzsoá. És valószínűleg indusztriális. Másrészt viszont, nehogy már szidjad a parasztot. A parasztot nem szabad szidni, mert elnyomott. Ki vagy te, hogy szidd a parasztot? Valakik modernizálták, a saját érdekükben. Figyelem, érdekek a háttérben! Különben is, mi az, hogy elmaradott? Te hiszel a modernizációs elméletben? Te jó ég, mit interiorizáltatok ti ott Kelet-Európában? Beszoptátok a modernizációs elméletet? Hisztek a nyugati modellben?

Történelmet tanulok. Sok szó esik az elmaradottságról. Modernizációs modellek. A brit arisztokrácia. A kapitalista termelési és tulajdonviszonyok kialakulása. Kelet-Európa is fel van adva. Magyarország elmaradott ország. Először is, kérdi Larry Woolf, ki találta fel Kelet-Európát? Az önelégült nyugat-európai felvilágosodás. Kelet-Európa mítosz. Azt mondták, civilizálatlan, de azt csak úgy mondták. Másrészt itt van a második jobbágyság. A második jobbágyság azért mégis számít valamit. Például a junkerek. De lehet, hogy a junkerek valójában kapitalisták voltak. Mi a baj a kapitalizmussal? Akkor van baj vele, ha későn jön. Vagy ha nem elég agresszív a polgárság. Nem elég liberális. Meg az uralkodó osztállyal is baj szokott lenni. Például ha feudális maradvány. Vagyis nem demokratikus. Vagy nem haladó? Mi az, hogy haladó? Haladó az, hogy liberális és burzsoá. És valószínűleg indusztriális. Másrészt viszont, nehogy már szidjad a parasztot. A parasztot nem szabad szidni, mert elnyomott. Ki vagy te, hogy szidd a parasztot? Valakik modernizálták, a saját érdekükben. Figyelem, érdekek a háttérben! Különben is, mi az, hogy elmaradott? Te hiszel a modernizációs elméletben? Te jó ég, mit interiorizáltatok ti ott Kelet-Európában? Beszoptátok a modernizációs elméletet? Hisztek a nyugati modellben?

Szédülök. Meg vagyok szeppenve. Bevallom, hogy hiszek a modernizációs elméletben. Legalábbis, úgy tűnik, eddig hittem benne. Talán nem kéne? Drágáim, mondom, Kelet-Európában majdnem mindenki hisz a modernizációs elméletben. Aki nem hisz, az csúnya fiú. A modernizációs elmélet, drágáim, Kelet-Európában arról szól, hogy egyszer majd több pénzünk lesz, és ehhez senkit se kell bántani. Például nem kell hozzá kiirtani a zsidókat. Vagy a cigányokat. Vagy az arabokat. És nem kell elfoglalni a szomszéd országokat. Vagy Kínát. Országunk jövedelemtermelő képessége csak úgy magától megnő. Gazdasági folyamatok. Most miben higgyek, ha ebben nem hihetek? Lehet, hogy ti most pénzügyileg kolonializáltok és natoizáltok minket, és nem nagyon örültök ennek, mert eszmei szempontból nincs rendben a dolog, meg figyelem! érdekek a háttérben!, de hátha nekünk éppen ettől lesz jobb?

Miről szól a kelet-európai történelem?

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy zűrzavaros régió. Összevissza voltak benne keveredve a nyelvek és a vallások, és sok volt a környéken a birodalom. Wilson elnök úgy gondolta, hogy ha már beszálltunk ebbe a háborúba, csináljunk rendet ott abban a sarokban, és hirdessük meg a nemzeti önrendelkezést. De aztán nem figyelt oda, mert sok dolga volt, meg becsapták a franciák és az angolok, meg különben se tudta elképzelni, hogy a határokat itt csak rosszul lehet meghúzni, valaki mindig kiszorul vagy beszorul, és meg lesz sértődve. Naiv ember volt, idealista. Azt hitte, csak úgy helyre lehet zökkenteni dolgokat. Aztán meg csúnya dolgok történtek ott Kelet-Európában, folyton elnyomtak valakit, kisebbségeket, zsidókat, parasztságot, munkásmozgalmat. Nem ér annyit az egész bagázs, hogy odafigyeljünk. Különben is hiába vagyunk mi idealisták, ha Nyugat-Európa reálpolitikában utazik. Õk vannak közelebb, érthető. Ki akar Gdanskért meghalni? Vagy Prágáért? Inkább egye meg őket Németország. Persze aztán elszemtelenedett a pimasz, és le kellett győzni, ami nem volt könnyű, és ezért oda kellett adni Sztálinnak Kelet-Európát. Mondtuk neki, hogy mi szabad választásokat szeretnénk a régióban, de aztán mit volt mit tenni. Így aztán Kelet-Európa eltűnt szem elől. Fel-felbukkant azután, de szerencsétlenségére folyton olyankor, amikor más bajok is voltak, Szueznél meg a Columbia campusán satöbbi.

1989-ig amerikainak gondoltam magam, mondja Tom, és eléggé szenvedtem anyukám cseh akcentusától, valamint attól a rossz szokásától, hogy kelet-európai jellegű szendvicseket adott velem az iskolába ahelyett, hogy szép, háromszög alakú amerikai szendvicseket csomagolt volna. 1989-ben azután felfedezték Kelet-Európát, és elnevezték Kelet-Európának (addig satellite countriesnak hívták). És most próbálják megérteni, mi Kelet-Európa. Próbáljuk megérteni, mi Kelet-Európa. Zavaros a dolog. Tegyük hozzá, Prága jó hely, romantikus. Noha kicsit sok az amerikai. Jó hely Budapest? Most ott demokrácia van? Olyanok akarnak lenni, mint mi? Hisznek a modernizációs elméletben? Hisznek a liberalizmusban? Be akarnak lépni a NATO-ba? Mindenbe be akarnak lépni, amibe csak lehet? Azt hiszik, van a történelemnek iránya? Hogy vissza lehet térni a főcsapásra? Kelet-Európa az, ami folyton Nyugat akar lenni, de nem bír, mert sok az állam és kevés a pénz? Ez így nem nagyon érdekes elméleti szempontból. Mióta a civil társadalmat ejtettétek, Kelet-Európa megint másodvonal lett. A posztkolonializmus nagyobb kihívás.

Szomorú vagyok, a történelem szétesik, kis országok maradnak túlfejlett politikai elittel és impozáns feketegazdasággal. Hát nem érdekes elméleti probléma? Hogy hogyan lehet élni egy kis országban? Hogy lesz liberalizmus és demokrácia egy kis országban? Mitől érezzük rosszul magunkat? Mitől fogjuk végre jól érezni magunkat? A kicsi szép, mondom behízelgően, de magam sem hiszek a sikerben. Közép-Kelet-Európa a gazdasági és politikai elmaradottság elméleti modellje, ez az elméleti bukéja, ahogy Dél-Európa a "balkanizációé" (e szó gyakorisága figyelemreméltóan megnövekedett az utóbbi időben, noha nem a boszniai misszióval kapcsolatban használják, hanem inkább a multikulturalizmus ellenfeleinek szótárához tartozik). Az áldozatok és az elnyomottak elméleti modelljeit e széles látókörű országban nem Európából szedik.

Kafka meghalt, Musil meghalt, a Monarchiának vége: mi lett a közép-kelet-európai kultúrából? Kundera? - kérdik tőlem. A fejemet rázom. Cseh, illetve inkább francia. Tanácstalanul néznek. Akkor írót nem tudunk. Lukács, az fix pont. Jáncsáu, vagy hogy is mondják, filmrendező? Stimmel? Ligeti! A zeneszerző? - kérdezek vissza, meglehetősen impresszálva. Moholy-Nagy - folytatja Chia Yin - (hogy kell ezt kiejteni?), félelmetes! Honnan tud egy amerikai kínai nő Ligetiről és Moholy-Nagyról? Szerénykedik. De hamar megtudom, hogy tíz évet élt Németországban. Németország, a mi tágabb kulturális hazánk. Mert New Yorkban csak a nosztalgikus öregek érdeklődnek. A lassan kisebbségbe szoruló urbánus irónia, az őszes halántékú européer kozmopolitizmus és az agg újbaloldal, amely Lukács után Konrádon és az Antipolitikán nevelkedett.

Mindenesetre az Andrew Janos magyar történelemkönyvéből olvasandó részekből (a bethleni "neokorporatizmus" és a radikális jobboldal volt feladva: elmaradottságmodell, fasizmus alfejezet) elhagyták az eszmetörténeti bekezdéseket. Ady Endre, Szabó Dezső, József Attila. Nem lehet ezeket a neveket kiejteni. Különben is társadalom- és gazdaságtörténeti modellekben utazunk. Modernizációs elmélet, második alfejezet, második alpont. Fasizmus, totalitárius rezsimek, államosított liberalizmus.

publikálva
1998/8. (02. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk