Kapirgáló

Heroico

  • Takács Ferenc
  • 2010. szeptember 9.

Egotrip

Delacroix képén egy allegorikus nőalak - mint a címből megtudjuk: a Szabadság - vezeti a népet. A felkelt párizsi nép képviselői, az 1830-as júliusi forradalom hősei követik őt a harcba: jobbján puskával a kézben rohamozó polgár, balján lőportáskás, pisztolyokat lengető kamasz fiú. Mindkettőjük mintáját azonosították. A köcsögkalapos figura Frédéric Villot, a Louvre egyik kurátora, Delacroix barátja, a kamasz fiú pedig maga Gavroche, Victor Hugo Nyomorultakjának szereplője, utcagyerek és az 1830-as júliusi forradalom hősi halottja. 'k ketten társadalmi helyzetüknek hibátlanul megfelelő utcai öltözékben vesznek részt a felkelésben: a polgár fején köcsögkalap, nyakában kravátli, míg az utcagyerek zsávolynadrágot, mellényt, puha gallérú, feltűrt ujjú inget visel. (A konvencióhoz gondosan igazodó öltözékükhöz persze ezúttal szokatlan kiegészítők, az alkalom megkívánta forradalmi accessoire-ok társulnak - az egyiknél puska, a másiknál pisztolyok.)

Delacroix képén egy allegorikus nőalak - mint a címből megtudjuk: a Szabadság - vezeti a népet. A felkelt párizsi nép képviselői, az 1830-as júliusi forradalom hősei követik őt a harcba: jobbján puskával a kézben rohamozó polgár, balján lőportáskás, pisztolyokat lengető kamasz fiú. Mindkettőjük mintáját azonosították. A köcsögkalapos figura Frédéric Villot, a Louvre egyik kurátora, Delacroix barátja, a kamasz fiú pedig maga Gavroche, Victor Hugo Nyomorultakjának szereplője, utcagyerek és az 1830-as júliusi forradalom hősi halottja. 'k ketten társadalmi helyzetüknek hibátlanul megfelelő utcai öltözékben vesznek részt a felkelésben: a polgár fején köcsögkalap, nyakában kravátli, míg az utcagyerek zsávolynadrágot, mellényt, puha gallérú, feltűrt ujjú inget visel. (A konvencióhoz gondosan igazodó öltözékükhöz persze ezúttal szokatlan kiegészítők, az alkalom megkívánta forradalmi accessoire-ok társulnak - az egyiknél puska, a másiknál pisztolyok.)

Ez annál is feltűnőbb, mivel az őket vezető Szabadság öltözéke súlyosan sérti a konvenciókat. ' ugyanis úgy van a forradalomhoz öltözve, hogy nincs felöltözve: félmeztelen, vagy - ahogy biedermeier időkben ezt finomkodva körülírták - fedetlen keblű. Ruházata, ha ugyan annak nevezhető, szinte mindenestül forradalmi accessoire-okból - a jakobinus időkből ismert frígiai sapkából és a trikolórból - áll, amelyek nem fedik meztelenségét. Azaz öltözék helyett öltözékkiegészítőket visel csupán, használati tárgyak helyett szimbólumokat.

Ez a meztelenség egyébként több a lényegtelen dolgok iránti forradalmi megvetésnél. Lehet, hogy jól nevelt forradalmár (legyen az illető kurátor a Louvre-ban vagy utcagyerek a Nyomorultakban) észre sem veszi az ilyesmit, de a nézőben szemlátomást erotikus gerjedelmet felkelteni van hivatva ez a különös vetkőzőszám. A fedetlen keblek - s micsoda keblek! - a szabadság iránti eszmei vágyat igyekeznek a Szabadság nevezetű hölgy iránti szexuális kívánkozással mintegy aládúcolni. (Némi ikonográfiai kapirgálás nyomán kiderül, hogy a Delacroix-képen látható hölgy testtartásának ábrázolása, mint ahogy fedetlen kebleinek művészi megfogalmazása is, feltűnő párhuzamokat mutat korábbi, tizenhetedik-tizennyolcadik századi francia metszeteken, illetve nyomatokon látható, gyakran erotikusnak, sőt pornográfnak szánt nőalak-ábrázolásokkal.)

Hogy a szabadság utáni eszmei vágy egyben a női keblek iránti erotikus kívánkozás is, azaz hogy a Szabadság nem véletlenül, és semmiképpen sem egészen ártatlanul meztelen, erre sokfelé és más művészeti ágakban is találunk bizonyító erejű adatokat. Itt van például a Delacroix-képnél néhány évvel korábbi példa, Himnuszunk szerzőjének, Kölcsey Ferencnek A szabadsághoz című, 1825 decemberében Csekén íródott verse. Ennek az érzéki szenvedélytől fűtött fohásznak a nyitósorai a szabadságot "dicső hölgy" képében és alakjában szólítják meg, és keble felfedésére kérik, a záró strófa pedig a hölggyel való szexuális egybeolvadás izzó vágyának ad hangot:

Nyisd fel ó lángzó kebeled, dicső hölgy!

Nyisd fel a küzdő szeretőre kebled,

(...)

Kellemed látom, s dobog érte mellem,

Csókodat várom szerelemben égve,

Csókodat szomjún epedő ajakkal,

Jer, ne tagadd meg!

A szabadság mint a (férfi)vágy nyilvánvaló tárgya, a nővel (annak is főképp a kebleivel) való egyesülés mint a szabadságvágy metaforája vagy allegóriája - a tizenkilencedik század elején, a szabadság nagy újkori utópiájának a tájain járunk. Egyben - tenné hozzá a freudizmus tanulságaival is számot vető elemző - az orális fixáció világában. Ennek az utópiának a megbűvöltje ugyanis egyszerre csügg anyatejre éhes csecsemőként és fetisisztikus kielégülést kereső felnőtt férfiként a Szabadság emlőin.

Ám hamarosan elkezdődik egy ikonográfiailag és szexuálpolitikailag egyaránt érdekes átalakulás. Eric Hobsbawm, a kiváló angol történész rögzítette izgalmas tanulmányban (Man and Women: Images on the Left, 1978), hogy a tizenkilencedik század során, amint a felvilágosodástól örökölt "szabadság-egyenlőség-testvériség" utópizmusa átadja a helyét a szociális utópizmusnak, majd ennek gyakorlati formájának: a munkásmozgalomnak és a szociáldemokráciának, a mozgalom ikonográfiájában az allegorikus női alakok fokozatosan felöltöznek, míg a melléjük sorakozó, sőt a helyüket nagyrészt átvevő allegorikus férfialakok fokozatosan levetkőznek. Az új korszak hőse, a dolgozó emberiség felszabadítója a Munkás lesz, ikonja pedig a félmeztelen, sőt egészen meztelen férfitest.

Kései és érett példája ennek Bíró Mihály grafikája 1911-ből, amelyet Kalapácsos ember vagy Kalapácsos munkás címen emleget a magyar művészet- és társadalomtörténet. (Egy plakáton volt először látható, majd a szociáldemokrata párt jelvénye lett.) A (realisztikus szemmel nézve valószerűtlen és természetellenes) vörös színben játszó és (a védőruha nélküli, esztelenül balesetveszélyes módon) meztelen figura épp lecsapni készül kalapácsával. Az ábrázolásban tisztán és lényegi formájában jelenik meg a delacroix-i képlet: az alak ruhátlan, testéhez egyetlen tárgy kapcsolódik, mintegy öltözékkiegészítőként, pontosabban öltözékhelyettesként (mint a Szabadsághoz a trikolór és a frígiai sapka), a kalapács. Újítás ez: jelképi tárgy helyett gyakorlati hasznú eszköz, békés szerszám - de, ha kell, veszedelmes fegyver is, attól függően, kire-mire csapunk le vele. Ez a szimbolikus kettősség - az accessoire, mely a békés munka szerszáma, egyben a forradalmi erőszak eszköze - egyébként a Munkás-ikonhoz kapcsolódó konstans ikonográfiai elem lett.

De megjelenik máshol, egy másfajta, bár a korábbiakkal rokon szabadság jelképrendszerében, a nemzeti szabadság szimbolikájában is. Kossuth Lajos kecskeméti szobrának (Telcs Ede műve, 1906-ban leplezték le) mellékalakjaként a piedesztál tövében egy alföldi népfelkelő ül. Nyilván a Felkelt Nép hősi jelképe, hiszen kezében alkalmilag fegyverré alakított szerszámot tart: kiegyenesített kaszát. Ettől az accessoire-tól eltekintve anyaszült meztelen, csupán a háta mögé vetett köpönyegféle előrehúzott szegélye takarja fügefalevél-pótlékként a - praktikus hadászati szemmel nézve - kétségbeejtően hiányos felszerelésű népfelkelő szemérmét.

De evvel - a nemzeti szabadsággal és a meztelenséggel - a következő alkalommal foglalkozunk. És persze szót ejtünk majd - a fedetlen női kebleket követően - a meztelen férfitestekről is, jelenjenek meg akár a Munkás, akár a Nép jelképi szerepkörében.

Figyelmébe ajánljuk

Mi, a színek

  • Kiss Annamária

Már az elején világos, hogy a színeknek jelentőségük lesz. A gárda egyik fele piros és fehér ruhát visel, vannak, akik talpig pirosban játszanak, mint az életre kelt Mefisztó (Szacsvay László) is (jelmez: Nagy Fruzsina). A hatalom kiszolgálói, a megalkuvók púderrózsaszínben virítanak.

Perpatvar mobile

A XXI. magyar tánc – e-moll hangneme ellenére életteli verbunkos – szinte csak szignálként szolgál a Fesztiválzenekar Brahms-koncertjén: természetesen arra várunk, hogy a hegedűre és csellóra írt Kettősverseny felcsendüljön, amelynek komponálását maga a szerző egy levelében „mulatságos ötletnek” nevezett. Nem véletlenül: ez egy hálátlan műfaj.

Huszonhét másodperc

  • Pálos György

A történet közismert: az indiai-brit származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Salman Rushdie-ra az 1988-ban megjelent Sátáni versek című regénye miatt Homeini ajatollah a megjelenést követő évben kimondta a fatvát, amely szerint minden muszlim joga és kötelessége végrehajtani rajta a halálos ítéletet.

Kampány

Amikor az idiotizmus a megszokottnál is erősebben tombolt egy aktuális kampányban, egy-egy mondat erejéig rendre kitértünk arra: a Fideszben vajon mit gondolhatnak odafönt a saját szavazóikról? Mire taksálják őket, akik döntenek arról, hogy milyen ún. narratívával etessék azt a tömeget, amelynek a jólétüket (tízemeletes jacht, orangerie meg fakazetta, lásd mint fent) köszönhetik. (Persze, pontosan tudjuk a választ: az urak számára annyit érnek a híveik, amennyijük van.)

Elandalodni Andalúziában

Spanyolhon. Tarka hímü rét. Tört árnyat nyujt a minarét. Bús donna barna balkonon mereng a bíbor alkonyon… álljunk csak meg egy pillanatra, nem is oly bús, inkább vidám, széles mosolyához milyen jól áll ez a fess ezredes! Aire fresco… hermosos caballos… bien, mi coronel. Jerez szőlővesszeiről szakadatlan csepeg valami kis nektár.

Az élet kapuja

  • Jeszenszky Géza
Sokan, de talán nem elegen érezzük ebben az országban, hogy sokszázadnyi megpróbáltatás, tragédia után a magyarság hajója a NATO- majd az EU-tagsággal biztos kikötőben horgonyzott le. A mostanában sokat emlegetett író, Herczeg Ferenc Az élet kapuja c. történelmi regényének címét kölcsönözve, Magyarország előtt kitárult az élet, a jobb jövő kapuja.

Viszlát, Észak, viszlát, Nyugat!

  • Ljupcso Popovszki

Május 8-án országgyűlési és elnökválasztást tartottak Észak-Macedóniában. A VMRO-DPMNE párt tönkreverte a 2017 óta kormányzó baloldalt: 58 mandátumot szereztek a 123 tagú törvényhozásban, az Európa-párti Szociáldemokrata Unió az eddigi 41 helyett csak 18-at. A VMRO-DPMNE jelöltje nagy fölénnyel nyerte az elnökválasztást is. Hogyan jöttek vissza a játékba az egykor Nikola Gruevszki által vezetett nacionalisták?

 

Fecseg a felszín

A NER-sajtó valóságos kampányt folytat a nem a saját hold­udvarba sorolt közvélemény-kutatók ellen. A közölt adatok „pontossága” azonban nem feltétlenül valamiféle ideológiai részrehajlás következménye.

 

A hárítás magasiskolája

Az állami gondozottaknak járó otthonteremtési támogatásból vett egy lerobbant csanádpalotai házikót Alexandra. Az ingatlanvásárlásra a kijelölt utógondozó és az illetékes gyámhivatal is rábólintott. Most viszont újszülött kisfiával nem engedi visszaköltözni oda a helyi gyermekjóléti szolgálat.