A Kossuth téri fák

  • Kálmán C. György
  • 2012. március 2.

Első változat

Ez az igazi baj. Hogy körbekerítik a területet, egy nap alatt letarolják, és senkinek fogalma sincs, hogy mi van, mi lesz. Nincsenek kétségeim, hogy vannak, akik tudják – de nekik bőven van idejük hallgatni.

Most akkor – hideg víz, szélesre tárt ablak, mély lélegzet – nyugodjunk meg, és legyünk nagyon, de nagyon (erőnkön felül) méltányosak. Értsük meg a másik felet is (még ha titokban úgy gondolunk is rájuk, hogy ezek), gondoljuk át higgadtan az eseményeket, amelyeknek – ráadásul – még nincs is végük, minden jóra fordulhat.

Mert végül is mi történt? Körbekerítették a Kossuth tér egy részét, és igen gyorsan kivágtak minden fát meg bokrot a Károlyi-szobor közeléből. Ráadásul (állítólag) engedély nélkül. Most borzalmasan néz ki.

Hát, nagyon csúnya, az biztos. De ha egyszer mélygarázst akarnak építeni, az bizony tereprendezéssel jár. Amúgy se csináljunk már tragédiát abból, hogy néhány fát kivágnak – még az is lehet, hogy mindenféle mélygarázs nélkül is kellene (mérgezőek, harapósak, elbitangolnak, mit tudom én). Lehet, hogy majd visszatelepítenek a helyükbe sok szép, dús lombú, sudár fát.

És az is lehet, hogy Károlyi Mihály szobra megússza – ahogyan könnyen előfordulhat, hogy József Attila is. Vagy ha Károlyi nem, akkor József Attila igen. És nem lesz Tisza, és ki tudja, mi lesz.

Szóval – ez az igazi baj. Hogy körbekerítik a területet, egy nap alatt letarolják, és senkinek fogalma sincs, hogy mi van, mi lesz. Nincsenek kétségeim, hogy vannak, akik tudják – de nekik bőven van idejük hallgatni, kivárni, hogy ki mit szól, és minden aggodalmat fölényesen félresöpörni. L. Simon László (nyilván ő, mi nem tartozik hozzá?) ismét kifejtheti majd, hogy neki semmihez semmi köze, és hogy mi mindenért nem felelős; mindenféle államtitkárok fognak majd nyugtatni és cáfolni, nemzetbiztonsági szempontokat elmélyített hangon latba vetni – s hogy mi lesz, lesz-e fű, fa, virág, szobor, azt a végén úgyis meglátja majd a vezetőinknek hálás fővárosi nép.

Addig pedig lehet játszadozni – erről vagy arról „még nem született döntés”, megint másról a városrendezési hatóságok és/vagy a titkosszolgálat határoz majd, mindenféle figyelembe lesz véve, az ökológiától a hazafias szemléletig és a célszerű téralakításig. Mondják, vannak olyan országok, ahol a főváros legreprezentatívabb terét nem így, puccsszerűen és a legdurvább pusztítással indítva, viharos gyorsasággal alakítanák át. De ez a hazánk.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.