Fidesz: „A reménytelenség gyűlöletet szít”

  • narancs.hu
  • 2018. február 24.

Fekete Lyuk

Mondják háromévnyi gyűlöletpropaganda után.

„A reménytelenség gyűlöletet szít” – ezt a címet adta közleményének a Fidesz, amely egy a párt színeváltozásáról szóló LMP-s sajtótájékoztatóra reagált.

Tette mindezt a kormányzó párt azok után, hogy az elmúlt három évben tényleg mást se csinált, mint a menekültek ellen uszított továbbá gyűlöletkampányt folytatott azok ellen a magyarok ellen, akik elutasítják Orbán rendszerét, és mindennek érdekében felfoghatatlanul sok pénzt költött az ezt terjesztő propagandára.

A közlemény tartalma lényegében irreleváns.

Csak a miheztartás végett: a Tárki 2016-os kutatása szerint a kormányzati kommunikáció hatására minden második magyar idegenellenes, ami 25 éves csúcsot jelent. Számos példát sorolhatnánk, amikor a Fidesz aljas terve működött  a gyakorlatban is... De minek is, hiszen tényleg igaz: „A reménytelenség gyűlöletet szít.” Ez kétségtelenül a Fidesz érdeme.

(via MTI, hvg.hu)

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.