Felcsuti Péter

Komoly leckét kell hogy jelentsenek az olasz választások.

A kormánypárt törzsközönségének újabb „gyűlöletszeánsz”.

A gazdaság nem háború, nem zéró összegű játszma.

Mi kiváló bóvli vagyunk.

A pénzügyi ombudsmanról és Róna Péterről.

A kötelező sorkatonai szolgálat eltörlése ezt a fontos közös feladatot alapvetően a piacra bízta. A 2008-as válság, a bankmentések és az ezek nyomán világszerte támadt felháborodás tanulsága viszont, hogy a profitszempontok primátusának hangsúlyozása nem tartható a demokratikus társadalmakban.

Matolcsy újabb, szánalmas kommunikációs trükkje.

Az új kormány nem 2010-től, jóval hátrábbról fog startolni.

Ahogy az ember körülnéz a világban, nem sok hiteles vezetőt lát mostanában. És nem látunk sok sikeres válságkezelést sem.

Mivel játszik Orbán?

Matolcsy miniszter szakmai és személyes hitelét jólneveltségem okán nem minősíteném; a magyar jegybank mögött pedig egy ezer sebből vérző gazdaság áll, így aztán ha ez a jegybank próbál(na) bármennyire is jelentős volumenben állampapírt vásárolni, szinte biztos, hogy a dolognak nem lenne jó vége.

Úgy tűnik, a diákok megfutamodásra kényszerítették a kormányfőt. A témáért felelős miniszter és államtitkára meg mint két Duracell nyuszi, egyetlen pillanatnyi megingás nélkül immáron az új irányba menetel, rendíthetetlenül.

Azért az ember szeretné azzal biztatni magát, hogy a magyar társadalom akar és tud is ítéletet mondani, amikor erre demokratikus eszközökkel lehetősége nyílik.

A mostani kormányban sok a jogász, ideértve magát a kormányfőt is. Nem lehet kétséges, hogy egyetemi éveik alatt tanulták a jogállamiság lényegét. De ez nem jelent sokat, legfeljebb csak annyit, hogy rafináltabban bujkálnak a paragrafusok között. Ügyes, mondhatnánk a viccbeli Kohn bácsival.