Film

A maflás

Film

Ha úgy gondoljuk, hogy az iskolák büdzséjének csökkentésén csak sírni lehet, akkor itt az ellenpélda: Franc Coraci épp abból indul ki, hogy milyen vicces helyzeteket szülhet, ha egy tanár saját bőrére elhatározza: valahogy előteremti a mondott költségvetési hiányt.

Scott Voss, a flegma, saját óráit is lekéső, lusta biosztanár ugyanis amikor megtudja, hogy kirúgás fenyegeti idős zenebolond kollégáját (Henry Winkler), alkalmi hősnek felcsapva elhatározza, hogy megmenti barátját, és utcai harcosként összepofozza a kellő pénzösszeget. Nem mellékes motiváció persze az is, hogy befűzze a suli ápolónőjét (Salma Hayek), amihez az ápolgatásra szoruló megmentő szerepe látszik a legmegfelelőbbnek. Scott végül - hogy tanulság is legyen - ráébred a tanári lét értelmére, és afféle bioszos Holt Költők Társasága-vezérré lép elő. De nagy jellemfejlődéseket azért nem kell várnunk, hiszen ez a film az, ami: könnyű, nagyon könnyű, de elég szórakoztató kis esti komédia. A színészek hozzák az elvárt színvonalat, a poénok általában jókor és jó helyen csattannak, akárcsak Scott ütései. A maflás tán valami egyveleg családi vígjátékokból, pedagóguskarikatúrákból és a fogvédőköpködős bunyós filmekből.

Az persze erősen kérdéses, hogy valóban összeköti-e ezen műfajok szerelmeseit, de mindenképpen igyekvő és mulattató próbálkozás. Voltaképpen megoldási javaslatnak sem utolsó; ha ugyanis minden kötél szakad, a pedagógusi életpályamodell utolsó rubrikájába talán még bevéshető a "ketrecharcos" titulus. És ez: komédia. Nem is kérdés.

Forgalmazza az InterCom

Figyelmébe ajánljuk