Film

Jack Ryan: Árnyékügynök

  • - kg -
  • 2014. február 28.

Film

Most, midőn egy merő izgalomban égünk, hogy akkor Lars von Trier a bolondját járatja-e velünk, vagy véresen komoly A nimfomániás minden kockája, szóval ezekben a zaklatott időkben könnyen megfeledkezhetünk Shakespeare közeli ismerőséről, Kenneth Branaghról, aki mostanában nem a bárd szavaival, hanem mindenféle hollywoodi műfajokkal próbálkozik, s teszi mindezt rendezőként.

A szuperhősös film már pipa (Thor), a jó öreg Ken mostani próbálkozásának pedig az a tétje, hogy megy-e az akciófilmezés is. Mondjuk úgy: megyeget. Az olyan filmekre, mint a Jack Ryan-széria (Tom Clancy nemzeti hőséről van szó) szokás azt mondani, hogy a gondolkodó ember akciófilmjei, ami egyrészt sértés minden más, körívesen rúgó műre nézve (tehát kikérjük magunknak). Másrészt mi abban az emelkedettség és gondolat, hogy az akcióhős néha olyat mond, hogy geopolitika, máskor pedig monitorokat bámul, és onnan igyekszik megtippelni, vajon az oroszok mikor akarnak kirobbantani valamit. Abban persze lehet különbség, hogy ki hogyan nézi a monitort: Alec Baldwin (Ryan 1.) rá se hederített, Harrison Ford (2.) felelősen és világfájdalommal meredt rá, Ben Afflecktől pedig az is szép volt, hogy tudta, hol a kapcsoló. Branagh, a rendező keresi az embert az akcióhősben (európai iskola), ezért Chris Pine (4.) a korszellemnek megfelelő érzékenységgel monitorozik, de Kevin Costner az, aki ellopja a show-t, pedig nem is ő, hanem Branagh (a színész) a főorosz főgonosz. Oligarchaként kifogástalan műparaszt, akciórendezőnek viszont inkább Shakespeare-szakértő.

Az UIP-Duna Film bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.