"Legyen az én gondom, hogyan szólal meg" (Szakály Ágnes cimbalomművész)

szerző
Böröcz László
publikálva
2000/50. (12. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Magyar Narancs: A cimbalmon korabeli ábrázolások tanúsága szerint angyalok és arisztokraták játszottak. Hogyan, miért vált a cigányzenekarok kedvelt hangszerévé?

az októberben lezajlott Zimbalo Ungherese fesztivál volt, Szakály Ágnes cimbalomművész szervezésében.

Szakály Ágnes: Elsősorban azért, mert nagyon jó "töltőhangszer". A cigányzenekarokban a dallamot a hegedű és a klarinét, a kíséretet a brácsa és a bőgő adja. A cimbalom mindkét feladatot el tudja látni, hol kísér, hol szólózik. Azt azért tudni kell, hogy mint cigány népi hangszer nem volt annyira elterjedve, Lajtha László Vas megyei gyűjtésein kívül nemigen maradt emlék róla.

MN: Nekem viszont eleven emlékeim élnek a cimbalomról. Gyermekkorom jó, hétvégi ebédjeihez a Kossuth rádióból szólt a nóta...

SZÁ: Csakhogy ez már nem az eredeti népi hangszer, hanem a Schunda Venczel József által továbbfejlesztett és ma is használt változata. ´ növelte meg hangterjedelmét, lábat és pedált konstruált hozzá. A cimbalom ezáltal alkalmassá vált az az idő tájt népszerű verbunkosok, magyar nóták játszására, egyfajta zongoraszerepet töltött be a cigánybandákban. És csak 5o-6o kiló a zongora több száz kilójával szemben! Ideális hangszer egy sokat utazó zenekar számára.

MN: Amikor az ír rém, Michael Flatley Budapesten kísértett, boldogan újságolta, hogy sikerült vásárolnia egy cimbalmot barátjának, Elton Johnnak. Magyar specialitás ez a hangszer?

SZÁ: Ebben a modern, koncerthangszerként ismert változatában mindenképpen. Bár már Erkel és Liszt is alkalmazta néhány művében, Kodály volt az, aki a Háry János daljáték cimbalomszólama mellé először odaírta a partitúrába: Zimbalo ungherese. Azóta mindenhol a világon magyar hangszerként ismerik a cimbalmot.

MN: Amikor Sztravinszkij meghallotta Rácz Aladárt játszani, rögvest komponált is néhány művet, amiben a cimbalom komoly szerepet kapott. Előtte azért vett egy cimbalmot magának is, hogy tanulmányozza, mert bonyolultnak találta a sajátos húrfelosztását. Hogyan járnak el a mai zeneszerzők?

SZÁ: Van, aki előre kér egy húrtáblázatot, és megpróbálja alaposan kiismerni magát rajta, ami tiszteletre méltó törekvés, ennek ellenére én az utóbbi időben arra kérem azokat, akik nekem írnak művet, hogy ne foglalkozzanak a táblázattal. Ha nagyon elmélyülnek benne, akkor azon kezdenek gondolkodni, hogyan lehet majd lejátszani a művüket. Az elmélet viszont más, mint a gyakorlat, könnyűnek hitt dallamok lejátszhatatlannak bizonyulnak, a bonyolultak viszont pofonegyszerűnek. Ezért jobb, ha ők csak megírják, amit hallani szeretnének, az meg legyen az én gondom, hogyan szólal meg.

MN: Sokan hisszük, hogy a cimbalom emancipációja Rácz Aladárnak köszönhető.

SZÁ: Nem egészen így van. Már jóval előtte, 1899 óta létezett a Zeneakadémián cimbalom tanszak. Akkor még főleg átiratokat játszottak, de születtek kimondottan erre a hangszerre írt darabok is, a fiatal Weiner Leó cimbalom-tárogató duóval nyert egy zeneszerzőversenyen, de Kodály és Bartók sem Rácz Aladártól hallott először cimbalommuzsikát. Rácz Aladárnak köszönhető, hogy külföldi utazásai során szuggesztív előadásmódjával fölhívta erre a különleges hangszerre a kortárs zeneszerzők figyelmét. De tudni kell, hogy mikor Rácz Aladár hazajött, és a Zeneakadémiára került tanárnak, ott már olyan nagynevű muzsikus tanított, mint Fodor Janka. Az ő tanítványa volt Tarjányi Tóth Ida, a világhírű cimbalomművész, aki júliusban hunyt el.

MN: A cimbalmot szívükbe zárták a XX. század nagy komponistái, még Stockhausen is írt rá darabot. Mi a helyzet a ma élő zeneszerzőkkel?

SZÁ: Nem panaszkodhatunk. Az idősebbek között Láng Istvántól Kurtág Györgyig, a fiatalabbaknál Csemiczky Miklóstól Orbán Györgyig szinte nincs olyan kortárs magyar zeneszerző, aki ne írt volna művet cimbalomra, és ez a nemes hagyomány a Zeneakadémián most tanuló zeneszerző szakos növendékeknél is folytatódik. De a külföldiek kegyeiből sem estünk ki, Pierre Boulez vagy nemrég Patrick Standford írt cimbalomra zenét.

MN: És hogyan fogadja a cimbalmot a koncerttermek közönsége?

SZÁ: Itt már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Még mindig sokan elcsodálkoznak, hogy jé, a cimbalmon nem csak magyar nótát lehet játszani? Mintha nem tűnt volna föl az embereknek, hogy az utóbbi negyven évben mennyi művet és átiratot írtak erre a hangszerre, lemezre vették a Goldberg-varációt, a Kromatikus fantázia és fúgát, hogy csak Bachnál maradjunk.

MN: De ha a hagyományos cigányzene mellett a cimbalom a komolyzenében is nagyobb teret nyer, akkor egyre több gyerek akar majd cimbalmon tanulni.

SZÁ: A zeneiskolai hálózat egyelőre állja a rohamot, Budapesten jelenleg nyolc kerületben folyik cimbalomoktatás. A tanulók száma kerületenként 25 és 4o között mozog, és ez nem kevés. Aki tehetséges, és van kedve, folytathatja a tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, utána pedig a Zeneiskolai Tanárképző Intézetben. A Zeneakadémián csak azért nem, mert ott 1958-ban megszüntették a cimbalom tanszakot, és azóta sem sikerült föltámasztani.

MN: A kis cimbalmosokat ellátja a zeneiskola gyakorló hangszerrel?

SZÁ: Néhány hangszerük az iskoláknak is van erre a célra, de nem annyi, amennyire szükség lenne. A legtöbb gyereknek a szülei vásárolják meg az otthoni cimbalmot, és ez nem csekély kiadás. A kisebb, koncertre nem, de gyakorlásra jó hangszer állapotától függően tizenöt és hetvenezer forint körül kapható, de egy nagyobb, komoly cimbalom használtan is legalább kétszázezerbe kerül. Az újak közül pedig a legolcsóbb hétszázezer forint.

MN: Miért van, hogy a cigányzenekarokat leszámítva a cimbalmot inkább nők választják?

SZÁ: Lehet, hogy a nők kitartóbbak. Manapság zenésznek lenni nem tartozik a legjövedelmezőbb foglalkozások közé, a cimbalmosok ezen belül is a legalsó kategóriába tartoznak. Cimbalommal nem lehet beülni egy szimfonikus zenekarba, maradnak az alkalmankénti koncertek és a tanítás. A férfiak - többnyire családfenntartók - gyakran föladják, és jobban fizető szakma után néznek. Szerencsére vannak kivételek: a mostani fesztiválon a tíz nő mellett négy férfi is cimbalmozott.

Böröcz László

szerző
Böröcz László
publikálva
2000/50. (12. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...