TISZTOGATÁS A TV2-NÉL
A mai nap a kirúgásoké volt a Vajnáék kezébe került TV2-nél, s korántsem csak az e napon szokásos otromba tréfák jegyében. Az Index médiaügyi blogja szerint Kökény-Szalai Vivien, a csatorna aktuális műsorainak igazgatója (portrénk róla itt olvasható) sorra hívta be a TV2 munkatársait (Kárász Róbertet, Dudás Ádámot, Zöldhegyi Katalint és Horváth Csabát), akik valamennyien „közös megegyezéssel” távoznak eddigi munkahelyükről.
ÚJ TÖRVÉNY A NÉPSZAVAZÁSRÓL
| ||
Kormányunk reagált a kopaszok vs. Nyakó botrányra: Trócsányi László igazságügyi miniszter benyújtotta pénteken az Országgyűlésnek a kormány javaslatát, amely jelentősen enyhít a mostani szigorú népszavazási szabályokon. Sokkal könnyebbé válhat egy népszavazás kezdeményezése, ráadásul azonos tárgykörben több kérdést is be lehet nyújtani (nincs értelme többé a kiszorítósdinak), és végül az tarthat népszavazást, aki először összegyűjti a 200 ezer aláírást.
A TASZ A TERRORTÖRVÉNYRŐL
Érdekes aspektusból kritizálja a hamarosan a parlament elé kerülő terrortörvény-csomagot a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A titkos kommunikációt biztosító alkalmazások használatának szankcionálása meglehetősen abszurd ötlet – így kommentálta a nol.hu-nak a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a TASZ szakmai igazgatója. Szabó Máté Dániel szerint ezzel az állam gyakorlatilag megtiltja, hogy bárki saját védelme érdekében lépéseket tegyen. Az efféle alkalmazások nemcsak az államtól védik a polgárokat – hangsúlyozta Szabó –, hanem a rossz szándékú emberektől is, hiszen például a mobileszközökön gyakran érzékeny adatok sorát tárolják. Így szerinte a biztonságot fokozó applikációkat inkább népszerűsíteni kellene, amit a TASZ a közelmúltban létrehozott nopara.org oldalon meg is tesz. Most viszont - legalábbis, ha a tervezetet ebben a formájában fogadják el, amit Szabó nem tart valószínűnek - ezzel felbujtók vagy bűnsegédek lehetnek. A törvény kapcsán ma ötpárti megbeszélést tartottak a Belügyminisztériumban, melyet az Index beszámolója szerint az ellenzékiek is hasznosnak és konstruktívnak tartottak, s a törvény nagy részét, módosításokkal, támogathatónak ítélték.
MEGHALT BISZKU
A mai nap híre még, hogy megerősítették: még csütörtökön, 94 éves korában meghalt Biszku Béla, akit mostanában leginkább annak kapcsán emlegettek, hogy a néhai „magyar forradalmi munkás-paraszt kormány” tagjai közül egyedül bíróság elé került. A kifejezetten az ő kedvéért meghozott, így nem hivatalosan lex Biszkuként is emlegetett, az emberiesség elleni bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló 2011. évi CCX. törvény nyomán indult ellene nyomozás (a Jobbik feljelentése nyomán), annak kapcsán, hogy 1957 tavaszától 1961 szeptemberéig ő volt a belügyminiszter, így felelősség terheli az 56-os forradalom utáni megtorlásokért, de felbujtóként felelős az 1956 végén a kádárista karhatalom által elkövetett véres sortüzekért is.
| ||
Biszku 1956-tól 1980-ig volt tagja az MSZMP Politikai Bizottságának, 1962-től politikai bukásáig, 1978-ig az MSZMP legfontosabb grémiumának, a titkárságnak is tagja volt. Sokáig úgy emlegették, mint a szocialista rendszer (Kádár utáni) második emberét. Biszku még élete alkonyán is képes volt felháborodást kiváltani nyilatkozataival, melyekben utólag is helyeselte a forradalom fegyveres leverését és vezetőinek kivégzését.
Biszkut a Fővárosi Törvényszék első fokon öt és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, de a jogerős ítéletig szabadlábon maradhatott. Egy évvel később a Fővárosi Ítélőtábla a döntést annak teljes megalapozatlanságára hivatkozva hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását rendelte el. Az új elsőfokú perben a tavalyi év végén született ítélet: a Fővárosi Törvényszék a legsúlyosabb vádpontban első fokon felmentette Biszkut, így aljas indokból, több emberen elkövetett emberölésben felbujtóként nem ítélték el. A bíróság csak bűnpártolásban, fegyverrel való visszaélésben és a kommunista rezsim bűneinek tagadásában találta bűnösnek, amiért két év szabadságvesztést kapott, három évre felfüggesztve. Az ítéletet ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett, ami Biszku halála nyomán immár okafogyottá vált. (A Biszku-perről itt és itt írtunk korábban. )
GENSCHER (1927-2016)
Néhány nappal 89. születésnapja után távozott közülünk a hidegháború, majd az enyhülés korának legendás nyugatnémet, majd egyszerűen csak német külügyminisztere, Hans-Dietrich Genscher. A Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetőjeként kezdetben a szociáldemokratákkal kormányzott egy koalícióban, Willy Brandt, majd Helmut Schmidt kormányában volt miniszter: előbbi kormányában belügyminiszterként szolgált, ám 1974-től ő lett a kancellár (Schmidt) helyettese. 1982 kora őszén a szabaddemokraták az ő kezdeményezésére szövetségest váltottak, s konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal Schmidt helyére Helmut Kohlt ültették a kancellári székbe. Genscher 1992-ig volt tagja kancellárhelyettesként és immár külügyminiszterként a Kohl-kormánynak, ez alatt hervadhatatlan érdemeket szerezett a hidegháború lezárásában és a német újraegyesítésben.
MELEG TAVASZ, KIS MEGSZAKÍTÁSSAL
Húsz fok feletti hőmérsékletekkel nyitott április, s bár – ahogy azt e hétre szóló, naponta frissülő prognózisunkban is olvashatják – szombatra egy gyenge hidegfront nyomán némileg visszaesnek a nappali hőmérsékletek és átmenetileg éjszakánként is hűvösebb lesz, de vasárnaptól ismét melegszik, jövő hét elején pedig már a májust idézik a nappali maximumok.
