"Valahol egy politikai kabaré és egy brazil szappanopera között tudnám elhelyezni azt, ami az elmúlt években zajlik. Az egészet akár szórakoztatónak is találhatnánk, ha egyébként nem évi 78 milliárd forintjukba fájna az adófizetőknek" - fogalmazott a közszolgálati csatornák életét jól ismerő informátorunk, amikor a közmédia elmúlt évének értékelésére kértük. Forrásunk ezzel elsősorban a rendszer bennfentességére és működésképtelenségére utalt, ami különösen szembeötlő annak tudatában, hogy a parlament 2014-re is megszavazta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gigantikus költségvetését.
Az elmúlt három év alatt annyian lemorzsolódtak a közmédia belharcaiban, hogy idén már-már fojtogató lett a káderhiány: gyakorlatilag ugyanazok a jól bejáratott arcok keringőznek a különböző posztokon. A folyamatok tavaly ősszel gyorsultak fel, amikor Belénessy Csaba MTI-vezérigazgató kezdeményezte szerződése felbontását a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumánál. Ezt a közmédiumok berkeiben Böröcz István, az MTVA vezérigazgatója megerősödéseként értelmezték. A rendszer első embereként Böröcz a kinevezése óta harcolt a közmédia minél erőteljesebb központosításáért, korábban sem jött ki Belénessyvel. Ez a küzdelem kezdetben nem volt eredménytelen: tavaly év elejével a szolgáltató zrt.-k, tehát a Magyar Televízió (MTV), a Duna Tv és a Magyar Rádió (MR) alkalmazottainak döntő többsége átkerült az együttesen kétezer főt foglalkoztató MTVA-hoz; az egyes társaságok azóta 49 fős kiszolgáló szerkesztőségekkel működnek. Az MTI annyiban kivételezett helyzetben volt, hogy fontos szerepet játszott a politikai üzenetek közvetítésében, de a távirati iroda is csak 2012 nyaráig úszta meg az átcsoportosítást: akkor Belénessynek is 49-re kellett visszavágnia a 163 fős állományt, hogy a "létszám felettiek" az MTVA és Böröcz felügyelete alá kerülhessenek. Ezt az MTI-vezérigazgató a politikai elvárások miatt volt kénytelen meglépni, és a bennfenteseket nem is lepte meg a távirati iroda függetlenségéért küzdő Belénessy év végi távozása. Nyugdíjba vonulásával hathavi fizetést, bruttó 11,4 millió forintot vehetett fel végkielégítésként. A Közszolgálati Közalapítvány ezenfelül a kiutalható prémium 65 százalékát, 4,8 millió forintot szavazott meg a távozó vezérigazgatónak, aki, kevesellve ezt, a kuratóriumnak címzett levélben adott hangot elégedetlenségének.
Interregnum
Szalai Annamária válságos állapota már a tavalyi év második felétől bénította a döntési folyamatokat, ez év elejével mégis úgy tűnt, folytatódhat a központosítás. Belénessy posztját az MTI élén helyettese, Galambos István vette át. Galambos korábban a Magyar Rádiónál, később a Lánchíd Rádiónál dolgozott hírszerkesztőként, mielőtt 2008-ban - még Vince Mátyás elnöksége idején - előbb az MTI alelnöki kabinetvezetője, 2010-től pedig - immár Belénessy alatt - a vezérigazgató kabinetfőnöke lett. 2011-től igazgatói kinevezéséig az MTI szolgáltatási vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. Böröczöt nem zavarta Galambos előtérbe kerülése, de nem számolt azzal, hogy Galambos gyorsan megtalálja a hangot a többi szolgáltató vezetőjével, főként az MTV-t igazgató Medveczky Balázzsal és az MR-t vezető Jónás Istvánnal, akik így közösen ellen tudtak állni az MTVA felől érkező nyomásnak. Szalai Annamária áprilisi halála megingatta az MTVA-vezér helyzetét, Böröcznek ugyanis nincs igazán kiterjedt kapcsolatrendszere, ő elsősorban az elnök asszonyhoz fűződő bizalmas kapcsolatának köszönhette befolyását. Az augusztusig húzódó interregnumban - egészen Karas Mónika, az NMHH új elnöke kinevezéséig - Böröcz már nem tudta érvényre juttatni akaratát a zrt. vezetői felett, és ennek szerepe volt abban, hogy októberben távoznia kellett posztjáról. A hivatalos kommunikáció szerint Karas "nagyra értékelte azt a munkát, amit az alap végzett a közmédia integrációja területén", és Böröcz "vezérigazgatói munkája azért is értékes, mert hatékonyabbá, átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé tette a közmédia gazdálkodását". Utóbbi mondaton nem véletlenül akadtak fenn sokan: az MTVA ugyanis Böröcz irányítása alatt rendszeresen megtagadta a közérdekű adatok nyilvánossá tételét, amiért az atlatszo.hu számos esetben bírósághoz is fordult. Amit pedig a jogerős bírósági ítéletet követően mégis nyilvánosságra hozott, azt is megkésve tette, ezért az atlatszo.hu feljelentését követően a rendőrség nyomozni kezdett (és jelenleg is nyomoz) az ügyben.
Régi motor
Az MTVA vezetőségéből származó információk szerint Böröcz távozásának hátterében anyagi természetű félreértés is állt: a vezérigazgató tovább kurtította volna a szolgáltató zrt.-k az MTVA büdzséjéhez képest amúgy is marginális költségvetését. Galambosék közösen léptek fel ez ellen, és ez vezetett végül Böröcz leköszönéséhez. De a távozó igazgatót sem vetette ki magából a rendszer: tapasztalatait a továbbiakban az NMHH átláthatóbb működése érdekében kamatoztathatja, hiszen ő lett a hatóság új elnökének "vagyongazdálkodási, stratégiai- és struktúrafejlesztési kérdésekben illetékes" tanácsadója.
| ||
Böröcz helyét az MTVA élén Szabó László Zsolt vette át. Benne már tavalyelőtti helyzetjelentésünkben az MTVA-elnökség várományosát láttuk (erről lásd: Az új világ kovásza, Magyar Narancs, 2011. november 17.). Az egyelőre megbízott igazgatóként irányító Szabót ismerői Böröcznél sokkal kevésbé konfliktusos személyiségként jellemzik, aki "kiszámíthatóbb, jobb politikus, és nem akarja mindenáron igába hajtani a többi cégvezetőt". Régi motoros a közszolgálati szakmában: 1997 és 1999 között a Duna Tv gazdasági alelnöke volt, 1999 és 2001 között az MTV elnöke. Tevékenysége viharosra sikerült: nevéhez fűződik az MTV Szabadság téri székházának vitatott eladása is. Ettől nem függetlenül 2000-ben Pető Iván és Haraszti Miklós SZDSZ-es politikusok feljelentették Szabót hűtlen kezelés miatt, mert szerintük az ő gazdasági tevékenysége is belejátszott, hogy 2000 végére a tévé adósságállománya 20 milliárd forintra duzzadt. A Fővárosi Főügyészség mindezt nem találta bizonyítottnak, és 2003-ban megszüntette az eljárást.
Szabó az utóbbi években az Echo Hungária Tv Zrt.-nél volt vezérigazgató, ő tette működőképessé Széles Gábor médiaportfóliójának televízióját. 2010 őszén onnét került Belénessy keze alá az MTI vezérigazgató-helyettesi székébe, mielőtt az MTVA műszaki és gazdasági vezérigazgató-helyettese lett. "Ismeri a rendszert, a rendszer pedig ismeri őt" - magyarázta az MTVA új vezérigazgatójának kinevezése mögötti motívumokat a közmédia viszonyait átlátó informátorunk.
Szabó kinevezése felgyorsította a keringőt. Az új igazgató felkérte korábbi MTI-s munkatársát, Galambost az MTVA társadalmi kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettesének, ezzel párhuzamosan az MTI vezetését a Magyar Hírlap egykori főszerkesztője, Gazsó L. Ferenc kapta, aki viszont épp az MTVA tartalom-előállításért felelős vezérigazgató-helyettesi posztját hagyta ott ezért. Gazsó L. jellegzetes szereplője a közmédia kádergarnitúrájának, ebben a kormányzati ciklusban a közmédia minden szegmensében megfordult már (a Kossuth rádió főszerkesztője, rádióintendáns, az MTVA közéleti főszerkesztője, az MTVA tartalom-előállításért felelős vezérigazgató-helyettese, az MTI vezérigazgatója).
Hasonlóan nagy túlélő Rákay Philip, aki a kormányváltás után első körben az MTV intendánsaként helyezkedett el. Idei éve különösen erősre sikerült: a kormány előbb a költségvetési tartalékból folyósított majd' egymilliárd forintot az általa megálmodott "Itthon vagy - Magyarország, szeretlek" kulturális program megvalósítására, majd november óta ő az MTV vezérigazgató-helyettese. Megkapta még az MTVA - Gazsó távozásával megüresedett - tartalomért felelős vezérigazgató-helyettesi posztját is, de nem ő az egyetlen, akit egyaránt foglalkoztatnak a közmédia megrendelő és szolgáltató cégei. Vele egyidejűleg Horváth Vanda, az MTVA gyermek- és ifjúsági műsorok főszerkesztője az M2, Kálomista Zsuzsa, az MTVA-archívum igazgatója pedig a hamarosan induló retrócsatorna, az M3 intendánsa lett.
Élő kapcsolat
A helycserék formálisan kevéssé érintették a hírműsorszerkesztést, ami a közmédiarendszer 2010-es felállítása óta az MTI Hírcentrumán keresztül zajlik. Ez a szekció a ciklus első felében "hivatalosan" is Belénessy jobb keze, Élő Gábor fennhatósága alá tartozott - a Lomnici Zoltán emlékezetes kiretusálása miatt kipattant botrány azonban módosított a felálláson. Az esetet követően a legmagasabb szintről érkezett ukáz, hogy vagy Belénessynek, vagy Élőnek mennie kell. Végül Élő távozott, aki Liszkay Gábor médiabirodalmánál kapott "menedéket", az mno.hu főszerkesztője lett. A változás érdemben nem befolyásolta a munkamenetet: noha lassan két éve távozott az MTI kötelékéből, belsős forrásaink szerint Élő befolyása máig megkérdőjelezhetetlen a közmédiában. A korábban rádiós tartalmak felügyeletét végző Barna Dóra az ő közbenjárásával lett például az MTI online tartalmaiért felelős Új Média szerkesztőségének a vezetője. Az üzenetek közvetítésében legfőbb bizalmasa, a Kunigunda úti folyosókon csak "pitbullként" becézett Németh Zsolt a legfontosabb láncszem, aki az elmúlt két évben a rendszer egyik legerősebb emberévé nőtte ki magát. ' hosszú időn keresztül Élő egykori pozícióját birtokolta a Hírcentrum élén, ma már hivatalosan az MTVA hírigazgatója is egyben, tehát akár saját magától is rendelhet műsorokat. Formálisan ő közvetíti a fontosabb üzeneteket az MTI szerkesztői felé, és felügyeli a tartalmak adásba kerülését. Szintén fontos a beosztása a Hírcentrumban idén február óta vezető beosztást élvező Németh Balázsnak, aki 2009-ben a Tv2-től került az MTI-hez. Az ő neve legutóbb júliusban, a trafikkoncessziók ügyében került a híradásokba. "Számomra döbbenetes volt, hogy az a köztévé, amelyik a trafikmutyi miatt - a médiától egyedül - nem keresett meg engem, most azonnal megjelent, mivel interjút szeretne. Akkor lett elegem. Milyen köztévé az, amelynek 40 ezer ember sorsa, a korrupció visszaszorítása nem fontos, de az igen, hogy engem befeketítsen?" - nyilatkozta júliusban a Népszabadságnak Hadházy Ákos, a városában a trafikbotrányt kirobbantó egykori fideszes szekszárdi képviselő, miután a köztévé hírt adott egy magánjogi vitáról, amiben Hadházyt zsarolással vádolták meg. Az index.hu ezt követően derítette ki, hogy a fontosabb híranyagok adásba kerüléséért felelős Németh Balázs felesége két trafikkoncessziót nyert Nagykovácsiban. Az érintett szerkesztő erről az index.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy "nem összeférhetetlen a pozíciómmal az, hogy a családomnak trafikja van. Ennyi erővel, ha van egy taxis barátom, akkor nem foglalkozhatnánk a taxistörvénnyel, ha a szüleim nyugdíjasok, akkor a nyugdíjasokkal, mint ahogy a készülő demográfiai programmal sem foglalkozhatnánk, mivel én is kétgyerekes családapa vagyok".
Kampányüzemmód
Információink szerint a politikai üzenetek közvetítésében Élő mellett nagy szerepe van a Fidesz egykori pártigazgatójának, Várhegyi Attilának is. Cserháti Ágnes szóvivő tavaly elismerte, hogy az MTVA kommunikációs tanácsadói szerződést kötött a Várhegyi tulajdonában lévő Prestige Media Kft.-vel. (Várhegyit 2002-ben nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés miatt jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság, mert polgármesterként 154 milliós kárt okozott Szolnok önkormányzatának.) A Prestige Media nem ismeretlen: bár Várhegyi 2006-ban távozott a pártból, cége 2007-től több fideszes önkormányzatnak adott tanácsokat, sőt, Pécsett ők szervezték Páva Zsolt fideszes polgármester kampányát is az önkormányzati választáson. Az atlatszo.hu közérdekű adatigénylését az MTVA a közte és a Várhegyi-cég közötti szerződések esetében is megtagadta, amiért a honlap pert kezdeményezett, és első fokon igazat is adott neki a Fővárosi Törvényszék.
Böröcz igazgatósága idején számos szerkesztői feladat és munkakör került át az MTI-től az MTVA-ba, és ezzel két párhuzamos szerkesztői központ jött létre, ami állandó félreértéseket és kaotikus viszonyokat teremtett. Ám a politikai akarat szerint a kampány egycsatornás kommunikációt követel, ezért december elején Szabó visszatelepítette a korábban az MTVA-hoz rendelt szerkesztői kapacitásokat és azt a tizenkét szerkesztőt, akiket Böröcz tavaly májusban az MTVA állományához irányított át. Továbbra is beszédtéma, hogy a szolgáltató zrt.-ket - az MTI-vel együtt - idővel egyetlen megrendelő vállalatba tömörítsék, ám erre a médiatörvény megváltoztatása nélkül nincs esély.
